Újabb aggasztó hír érkezett: a nyári hónapok során ismét megállt a magyar gazdaság motorja.

- derül ki a KSH által csütörtökön közzétett GDP-gyorsjelentésből. A statisztikai hivatalnak ez az első úgynevezett gyorsbecslése egyetlen mondatnyi megjegyzést fűz az adathoz:

Összességében elmondható, hogy a gazdaság idei teljesítménye nem mutatott számottevő javulást. Az első félévben tapasztalt 0,1 százalékos csökkenés a harmadik negyedév végére mindössze 0,2 százalékos növekedésre változott (ez az adat kiigazítva, míg a nyers számok szerint a bővülés 0,3 százalék volt).

A termelőszektorok továbbra is rendkívül gyenge teljesítményt nyújtanak, és a gazdaságot csupán a fogyasztás segíti valahogyan életben. Nem véletlen, hogy a csütörtök reggeli kormányinfón újabb árrésstop-intézkedéseket jelentettek be: a kormány nyilvánvalóan mindent kockára tesz egyetlen nagy tétre.

A KSH részletes statisztikái december elején kerülnek nyilvánosságra, így egyelőre csak csekély információval rendelkezünk a gazdasági ágazatok harmadik negyedéves teljesítményéről. Az ipari, kiskereskedelmi és építőipari szektorok esetében mindössze két-két hónap adatai állnak rendelkezésre, míg a turizmus harmadik havi adatai éppen ma érkeztek. A többi nemzetgazdasági ágazatról, például a pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokról, illetve az ingatlanpiac statisztikáiról egyáltalán nincsenek havi frissítések.

A rendelkezésre álló korlátozott adatok alapján egyértelműen látszik, hogy nem akadt olyan terület, amely valódi impulzusokat adhatott volna a magyar gazdaságnak. Nem meglepő tehát, hogy Orbán Viktor nemrégiben a már említett podcastban a korábban tett állításait próbálta meg védeni, miszerint valóban volt repülőrajt, de nem januártól, hanem júliustól. Ekkor már nem a gazdasági növekedés tényével igyekezett ezt alátámasztani, hanem különféle kormányzati intézkedésekkel próbálta meg indokolni a helyzetet.

A megismerhető részadatok az évek óta tartó trendbe illeszkedtek. Az ipar pocsékul teljesített - igaz, a számokat befolyásolhatják az autóiparban jellemző nyári leállások, de ilyenre minden évben van példa -, az építőipar teljesítménye is inkább stagnálónak nevezhető, a beruházások zuhannak. Bár statisztikai adatok nincsenek, az időjárási viszonyok és a piaci szereplők állításai alapján az valószínűsíthető, hogy a mezőgazdaság is pocsékul teljesített. Egyetlen stabilan jól teljesítő terület a kiskereskedelem, de ez még a némi hullámzással bővülő turizmussal együtt is kevés ahhoz, hogy érdemi növekedést eredményezzen a gazdaságban.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, nemrégiben a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján fejtette ki aggodalmait a gazdasági helyzetről. A makroelemző megjegyezte, hogy a havi adatok rendkívül kedvezőtlenek, és ennek tükrében a harmadik negyedévben stagnálást vár a második negyedévhez viszonyítva. Véleménye szerint a 0,5%-os éves növekedés elérése is kétséges. Sőt, a kilátásokat illetően is borongósan nyilatkozott: nem látja, hogy a közeljövőben javulás következne be.

"A hiten túl milyen tényezők támasztják alá a jövő évi 2,5%-os növekedést? Fogyasztás terén valóban aktívak vagyunk, de ha a beruházások legalább stagnálnának, és nem mutatnának csökkenő tendenciát, akkor talán elérhetnénk egy 1-2%-os növekedést."

A Portfolión tegnap megjelent piaci várakozások is igencsak visszafogottak. Voltak olyan elemzők is, akik arra számítottak, hogy negyedéves alapon még csökkenni is fog a magyar GDP - a másik végletet a 0,5 százalékos negyedéves növekedési előrejelzés jelentette -, míg a tavalyi harmadik negyedévhez képest 0,3-1,4 százalék közötti bővülést vártak.

Az elemzők által várt trendek alapján a legfrissebb adatok stagnáló negyedéves, valamint 0,9 százalékos éves növekedést jeleztek. A közzétett tényleges eredmény negyedéves szinten összhangban volt a szakértői előrejelzésekkel, ám éves szinten jelentősen elmaradt a várakozásoktól. A különböző elemzések 0,4 és 0,7 százalék közötti növekedési ütemet valószínűsítettek.

Az örökké derűlátó, vagyis a következő évben is csillogó lehetőségeket kereső Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, a keddi nyilatkozatában nem sok biztató hírt osztott meg. Kifejtette, hogy véleménye szerint a harmadik és negyedik negyedéves GDP-adatok várhatóan elmaradnak a piaci prognózisoktól. A negyedéves teljesítmény kapcsán ő is csupán stagnálásra számít, míg az éves növekedést mindössze 0,5 százalékra becsülte – ezen a téren viszont a valóság ezúttal kicsit kedvezőbben alakult, mint ahogyan azt előrejelezte.

A gazdaság egyik legjelentősebb szegmense kapcsán csupán a nyári hónapok, július és augusztus teljesítményadatai állnak rendelkezésünkre, és sajnos ezek nem éppen biztatóak. Míg júliusban a Központi Statisztikai Hivatal kedvező növekedési mutatókról számolt be, addig augusztusra drámai visszaesés következett be, amely az ágazat számára mélypontot jelentett.

A 2,3 százalékos visszaesés különösen aggasztó, hiszen másfél éve nem tapasztalt ilyen gyenge eredményt. A 2021-es év átlagához viszonyítva már 8,8 százalékos lemaradásról beszélhetünk, amely eddig soha nem látott mértékű csökkenést jelent.

Az ipari termelés összesítve az év első nyolc hónapjában 3,9 százalékkal kisebb volt, mint előző év azonos időszakában. Ez azt is jelenti, hogy idén egyelőre rosszabb teljesítményt nyújt az ágazat, hiszen 2024 első nyolc hónapjában 3,8 százalékos volt a csökkenés mértéke.

A harmadik negyedéves GDP-t illetően rendkívül aggasztó havi statisztikák kerültek napvilágra, különösen figyelembe véve, hogy a második negyedévben tapasztalt kisebb növekedések miatt volt némi okunk az optimizmusra. A tendencia itt is hasonlóan alakult, mint az ipar esetében. A júliusi 4,6 százalékos éves bázisú növekedést követően egy drámai visszaesés következett be. A nyers adatok szerint az építőipari termelés 15,2 százalékkal csökkent, de a munkanaphatással kiigazítva is 13,6 százalékos mínuszt mutat. Júliushoz viszonyítva is számottevő a visszaesés, mivel a KSH 11,4 százalékos csökkenést mért. Az elmúlt két évben ilyen kedvezőtlen éves és havi adatokra nem volt példa.

A covid járvány következtében az ágazat egy eddig nem tapasztalt mélypontba süllyedt. A 2021-es év átlagához viszonyítva augusztusra 14,6 százalékos elmaradást könyvelhetett el, ami a legnagyobb visszaesés, amit az építőipar legutóbb 2021 februárjában tapasztalt.

Idén az év első nyolc hónapjában az építőipar termelése 1,3 százalékkal csökkent, ami aggasztó jele annak, hogy az ágazat számára nem kedvező a helyzet. Ezzel szemben 2024 hasonló időszakában még 1,8 százalékos növekedést regisztráltunk. Ez alapján világosan látszik, hogy az idei év nem kedvez az építőiparnak, így a teljes éves gazdasági teljesítmény szempontjából valószínű, hogy az ágazat nem járul hozzá a várható növekedéshez.

A gyorsuló ütemben növekvő reálbérek megteremtik az alapot ahhoz, hogy a GDP felhasználási oldalán szereplő kiskereskedelem általánosan jó teljesítményt nyújtson. Így volt ez júliusban és augusztusban is, bár az 1,7 százalékos júliusi és 2,4 százalékos augusztusi éves növekedés kiemelkedőnek már nem nevezhető. A reálbérek növekedésének fényében viszont nagyon szerény ez a teljesítmény, ráadásul a kormányzati intézkedések egy része már lecsapódott a háztartások anyagi helyzetében. A Portfolio az augusztusi adat megjelenése után úgy írta: a harmadik negyedév "kicsit gyengébb dinamikát mutat az elmúlt másfél évben megszokottnál", ezért úgy számolnak, hogy a kiskereskedelem, a korábbi időszakoktól eltérően nem fog érdembe hozzájárulni a negyedév/negyedév alapú GDP-növekedéshez.

Az iparág idén is elmondhatja magáról, hogy kedvező nyári szezont zárt. Bár júliusban a látogatók száma csupán 1,9 százalékkal növekedett, a vendégéjszakák száma mérsékelt csökkenést mutatott. Ez arra utal, hogy bár többen érkeztek, a látogatók rövidebb időt töltöttek el a nyaralás során, mint az előző évben.

Augusztus hónapja jelentős változásokat hozott a turizmus terén, hiszen a vendégek száma 5,2, míg a vendégéjszakáké 3,1 százalékkal emelkedett a turisztikai szálláshelyeken. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez a növekedés főként a külföldi látogatóknak köszönhető, akik közül 12 százalékkal többen érkeztek, és 10 százalékkal hosszabb időt töltöttek el Magyarországon az előző évhez képest. Ezzel szemben a belföldi turisták körében csupán 0,3 százalékos növekedést tapasztaltunk, míg az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 2,6 százalékkal csökkent.

Ez az egyetlen ágazat, amelyről már a szeptemberi számok is megjelentek, ám azokat csak a GDP-adatközléssel egyidejűleg publikálta a KSH. A vendégek száma 8,3, míg a vendégéjszakáké 5,6 százalékkal nőtt.

Az agrárium teljesítményéről sajnos nem állnak rendelkezésre havi adatok, így csak feltételezhetjük, hogy ez az ágazat jelentős mértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedés lassulásához. Az idei aszályos nyár ismét komoly nehézségeket okozott a gazdálkodóknak; a kukorica vetése például késlekedett, és a száraz időjárás miatt a terméshozamok is várhatóan elmaradnak a megszokott szinttől.

A mezőgazdaság aktuális kihívásaira rávilágítanak a mezőgazdasági termékek felvásárlásának volumeneit tükröző indexek is, amelyek a harmadik negyedév első két hónapjára, azaz júliusra és augusztusra vonatkoznak. Idén nyáron a felvásárlások a legmélyebb szintre süllyedtek az utóbbi két évben: júliusban a csökkenés 7,4 százalékot, augusztusban pedig 6,5 százalékot mutatott. E visszaesés hátterében a növényi és állati termékek iránti kereslet csökkenése egyaránt szerepet játszott. A gabonafélékből, ipari növényekből és gyümölcsből jelentősen kevesebb került felvásárlásra, különösen a gyümölcs esetében, ahol a visszaesés mértéke elképesztő, 55,1 százalék. Kivételt képeznek a zöldségek, amelyekből augusztusig jelentősebb mennyiséget vásároltak. Az állati termékek esetében az élő állatok felvásárlásának volumene csökkent, míg az előállított termékek iránti kereslet növekedett.