A kormány a jogi trükkökkel és a magyar jogi keretek áthágásával indítja el a minidubajozás projektet, miközben Habony is feltűnt a színen.

Mi a jelentősége a hirtelen színre lépő Habonynak és Garancsinak?

Évekig elhúzódó jogi csatározás várható, amennyiben az állam az Emirátusokkal kötött megállapodásra hivatkozva, kétséges jogi érvekkel elutasítja a Főváros elővásárlási jogát a rákosrendezői területen. Egy ilyen huzavona nemcsak időigényes, hanem jelentős késedelmet is okozhat a minidubai / Grand Budapest / rákosbármi beruházás megvalósításában, amely komoly következményekkel járhat a projekt ütemezésére nézve.

Napról-napra egyre érdekesebb fejleményeket hoz a rákosrendezői pályaudvar környékének, a Budapest rozsdaövezeti aranytartalékának számító 85 hektáros területnek a hasznosítása körüli háború. Miután hétfőn bejelentették, hogy a területet a kormány 50 milliárd forintért eladja az Eagle Hills emirségekbeli befektetőinek, akik a 90 méteres budapesti beépítési limittel nem törődve 250-500 méter magas felhőkarcolókat álmodtak ide, a Főváros kikérte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV) az adásvételi szerződést (pdf), amiben találták vlamit, ami az egész konstrukció Achilles-sarka lehet.

Az eladó tájékoztatja a vevőt, hogy a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. számára a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:20 §-ának értelmében elővásárlási jog illetheti meg.

A szerződés szövege szerint az MNV kifejezetten felhívta az arab vásárló figyelmét arra, hogy a fővárosi vállalat, amely részleges tulajdonjoggal bír az adott ingatlanban, elméletileg még befolyásolhatja a helyzetet.

Karácsony Gergely véleménye szerint ez a lépés lehetőséget ad arra, hogy az arab befektetők teljes mértékben kiszoruljanak, miközben a kormánynak is fel kellene gyorsítania a korábban ígért infrastrukturális fejlesztéseket. Ezek között szerepel a meghosszabbított kisföldalatti, a beépített vasúti pályák, valamint a kerékpáros és gyalogos infrastruktúra kiépítése, felüljárók létrehozása. Mindezek mellett megjegyzendő, hogy a kormány eddig egyáltalán nem folytatott egyeztetéseket a Fővárossal a témában.

Szerdára a kormány és az MNV úgy döntöttek, hogy a szerződésben világosan szereplő elővásárlási opció valójában nem érvényesül. "A Főváros nem tudja majd gyakorolni az elővásárlási jogát" - írta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, ezzel gyakorlatilag kétségbe vonva a főpolgármester csapatának jogi tudását.

"Az is kétségbeejtő, hogy az ország fővárosának vezetőjeként nem ismeri a jogi helyzetet. Nyílt politikai agitációt folytat a jogi keretek megismerése és megfelelő értelmezése helyett"

- írta Karácsonyról.

Nagy Márton egy kicsit úgy tűnik, mint aki a komoly dolgok mellett is szeret egy kis humort csempészni a mondandójába. Most éppen a Budapesti Közművek elővásárlási jogáról beszélt, ami, mint kiderült, nem sokat ér, hiszen egy tavaly nyáron megkötött nemzetközi megállapodás gátat szab ennek. A miniszter szavaiból az derült ki, hogy a kormány és az Egyesült Arab Emírségek között létrejött szerződés értelmében az ingatlanok csak olyan jogalanyoknak értékesíthetők, akiket az Emírségek a kormány által kiadott előzetes írásos hozzájárulással kijelöl. Szóval a jogi útvesztőben a Közművek nem sok eséllyel indulhatnak a vásárlásra.

Az Arab Emirátusok lényegében vétójoggal rendelkezik a magyar állam döntései felett, amikor budapesti területek értékesítéséről van szó. Ez önmagában is számos kérdést vet fel. A magyar kormány, amely gyakran hangsúlyozza a szuverenitás jelentőségét, egy nemzetközi szerződés keretében, amely a minidubai projekt előkészítésére irányul, gyakorlatilag ingyen lemondott a saját rendelkezési jogáról. Ezzel az Emirátusok uralkodójának adta át a jogot arra, hogy egy Budapest szívében található, a város jövője szempontjából kulcsfontosságú terület sorsáról döntsön.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, miután néhány nappal korábban külön figyelmeztette az érdeklődőket az elővásárlási lehetőségre, szerdán a miniszterhez hasonlóan arra a megállapításra jutott, hogy "az ingatlan kizárólag olyan jogi személynek értékesíthető, amelyet az Egyesült Arab Emírségek vevőként kijelölt."

Az MNV úgy véli, hogy a nemzetközi szerződés felülírhatja a magyar elővásárlási jogot. De ha ez így van, miért is került ez a kitétel a szerződésbe? Úgy tűnik, ők maguk sem hisznek abban, amit állítanak.

Kis Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, szerdán egy háttérbeszélgetés keretében osztotta meg gondolatait a Városházán.

A Főváros, amelyet soha nem vontak be abba a döntési folyamatba, hogy mit szeretnének kezdeni a területtel, határozottan ellenáll a radikális beépítésnek. Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn nyíltan hazaárulásnak minősítette az eladást, míg Vitézy Dávid, aki szintén régóta bírálja a projektet, már a kampány során is részletes alternatív hasznosítási terveket mutatott be.

Az azóta a Közgyűlés által is hivatalosan támogatott közös budapesti víziók lényegesen alacsonyabb és szellősebb beépítést, parkosított városrészeket, megfizethető lakhatási lehetőségeket, valamint sokkal nagyobb zöldfelületeket céloznak meg. A főváros politikai palettáján a Fidesz kivételével minden párt határozottan ellenzi a kormány által benyújtott javaslatot.

A Közgyűlés szerdai ülésén döntést hoz arról, hogy a Főváros éljen-e az elővásárlási jogával. A várakozások szerint ezt követően azonnal benyújtják a szükséges javaslatokat. A városvezetés e lépést fogja ajánlani a képviselőknek.

Bár a Főváros anyagilag ki van véreztetve, szerintük meg tudják teremteni ennek a feltételeit. Lázár János ugyan arról beszél, hogy az elővásárláshoz a Fővárosnak kellene mutatnia egy 5000 milliárdos fedezetet, ez csak egy kommunikációs blöff: az elővásárlás azt jelenti, hogy az új vevő ugyanolyan feltételekkel vásárolhaja meg a területet, mint az eredeti tette volna a szerződés szerint - márpedig az arabokkal kötött adásvételi szerződés nem tartalmaz kötelezettséget a több milliárd eurós befektetési tervekre.