A líbiai rezsim nem kíméli a rappereket, határozottan fellép ellenük.

Bár az ország komoly viszontagságokon ment keresztül, a hozzáértők szerint 2023 és 2024 a líbiai rap legjobb évei voltak. Az ország politikai instabilitása, a gazdasági nehézségek, a folyamatos konfliktusok, a korrupció, és a Derna városát sújtó pusztító árvíz rengeteg anyagot kínált új dalokhoz. De ennek most vége.

A líbiai rap a közelmúltban virágzását élte, mivel a hatóságok meglehetősen lazák voltak. Tavaly augusztusban a Khalifa Hiftar tábornok vezette keleti adminisztráció 15 év után először engedélyezte a bengázi nyári fesztivált. A bengázi születésű MC Mansour Unknown nevű rapper számára ez volt az első alkalom, hogy szülővárosában színpadra léphetett. Azóta a rendezvények egyre nagyobb közönséget vonzanak.

Január elején azonban egyértelművé vált, hogy a virágzás időszaka véget ér. Először az ország keleti részén, majd a nyugati hatóságok is nyomás alá helyezték a könnyűzenei színteret. "A rapdalok elterjedése, amelyek közül néhány obszcén kifejezéseket tartalmaz, sérti a líbiai muszlim közösség erkölcsi normáit" - idézi a keleti adminisztráció nyilatkozatát a Deutsche Welle riportjában.

Mostantól a rapzenészek keleten a bengázi székhelyű belügyminisztériumtól, míg a nyugati művészeknek a tripoli székhelyű kulturális minisztériumtól kell engedélyt kérniük tevékenységükre. Mindkét szerv vizsgálja, hogy a dalok tartalma buzdít-e bűntettre, szexmunkára, öngyilkosságra vagy a család vagy a társadalom elleni lázadásra. Engedély nélkül tilos koncerteket tartani.

A "színházi előadásokra, musicalekre, táncos vagy énekes produkciókra" vonatkozó szabályozás ugyanúgy érvényes, függetlenül attól, hogy hol és milyen formában valósulnak meg. A keleti belügyminisztérium álláspontja szerint az új intézkedések összhangban állnak az ország alkotmányos elveivel, melyek azt hangsúlyozzák, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága ott ér véget, ahol a közérdek vagy a vallási értékek megsértéséhez vezet.

A keleti hatóságok ezeket a korlátozásokat úgy állítják be, mint az iszlám társadalmi szabályokat

- mondta a csatornának Virginie Collombier, a római Luiss Guido Carli Egyetem professzora, az Erőszak és társadalmi átalakulás Líbiában című könyv társszerkesztője.

"Ezt rendkívül ügyesen végzik, hiszen a hatóságok folyamatosan arra törekednek, hogy a társadalom különböző csoportjai támogassák őket" - fogalmazott, majd kiemelte, hogy "ez ugyanakkor hátrányos helyzetbe hozza azokat, akik másféle módon, például művészet vagy zene által szeretnék kifejezni véleményüket."

A líbiai rapperek, akik mernek foglalkozni a rezsim által "lázadónak" tekintett témákkal, most aggodalommal figyelik a helyzetet, hiszen attól félnek, hogy a hatóságok ismételten a régi elnyomó módszereikhez nyúlnak vissza.

Moammer Kadhafi líbiai diktátor uralkodása alatt, 1969-től egészen 2011-ig, a rapzene hivatalosan nem létezett a közéletben, hiszen a műfajt betiltották. Azonban a rap underground szcénájában és a diaszpóra közösségeiben továbbra is virágzott. Kadhafi 2011-es bukását megelőzően azonban olyan tehetséges rapperek, mint Youssef Ramadan Said, aki MC Swat néven vált ismertté, bátorító és lázadó rapdalaikkal ösztönözték a fiatalokat a hatalom ellenállására.

2011 februárjában MC Swat bemutatta "Hadhee Thowra" című dalát, amelyben az emberek utcai megmozdulására és a diktátor elleni lázadásra ösztönözte a hallgatóságot. Ez a szám hamarosan a líbiai felkelés himnuszává vált, és megnyitotta az utat a líbiai rap zene virágzásának. A mindössze 23 éves énekes a CNN-nek adott interjújában kifejtette, hogy a dal azokat az érzéseket tükrözi, amelyeket a szabadság elérésekor tapasztal az ember.

A felkelés 2011 februárjától októberéig terjedő időszakban az első líbiai polgárháborúvá fejlődött, amelyben a Kadhafihoz hű csapatok és a lázadó egységek vívtak harcot. Végül, az év végén, a zsarnok életét oltották ki. Líbia népe, valamint a helyi rapperek, akik a demokrácia és szabadság eszméiért küzdöttek, ismét a kiindulóponton találták magukat.

2011 decemberében MC Swat bemutatta "Freedom of Speech" című dalát, amelyben kifejezte, hogyan manipulálták a közvéleményt a forradalom állítólagos sikerével kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy a korrupció végül a bukásához vezetett. A dal megjelenése után az élete drámaian megváltozott, ahogy később a The Guardian brit lapnak nyilatkozott.

A fegyveres militáns csoportok nem nézték jó szemmel, hogy továbbra is dalaival a Líbiai Nemzeti Hadsereg vezetője, Khalifa Hiftar tábornok híveinek atrocitásai, valamint az erőszak és a korrupció ellen emelte fel a szavát. A 2013-ban megjelent "Benghazistan" című számában éles kritikát fogalmazott meg a Bengáziban végrehajtott merényletekkel és robbantásokkal szemben, ami a kormányzó erők körében hatalmas meglepetést keltett.

2014-re Líbia politikai helyzete drámaian romlott. Azóta az ország területén két rivális kormányzat osztozik, ami tovább bonyolítja a helyzetet. A keleti régiót Khalifa tábornok és a bengázi képviselőház uralja, míg a nyugati részt az ENSZ által elismert Nemzeti Egységkormány (GNU) vezeti Abdul Hamid Dbeibah elnök irányításával Tripoliban. Az ország politikai tája tehát még mindig megosztott, ami folyamatos feszültséget szül a különböző hatalmi központok között.

MC Swat számára a 2017-es "Exploitation" című száma - amelyben a továbbra is kizsákmányolt emberek fájdalmát emeli ki - volt az utolsó, amit Líbiában írt. Ezután Olaszországba menekült, ahol azóta is él. "Minden nap azt kívánom, hogy véget érjen a rezsim Líbiában, és hazamehessek, hogy édesanyámmal és édesapámmal lehessek" - mondta akkor a Middle East Eye hírportálnak.

Az emberi jogi megfigyelők véleménye szerint MC Swat álma nem tűnik reálisnak a közeljövőben.

A rap tilalma nem csupán véletlen egybeesés; ez egy sokkal tágabb jelenség része, amely mögött mélyebb társadalmi és kulturális okok húzódnak meg.

- fogalmazott Collombier. "A keleti és nyugati hatalmi központok egyaránt fokozzák az ellenállást, nem csupán a személyes szabadságjogok védelmében, hanem minden olyan diskurzus ellen is, amelyet potenciális fenyegetésként fognak fel a hatalmukra nézve" - egészítette ki.

A szakértő véleménye szerint ez a tendencia felgyorsult, mivel mindkét rezsim egyre inkább olyan biztonsági szervekre támaszkodik, amelyeket erősen befolyásol a szalafista ideológia, amely az iszlám egy nagyon konzervatív olvasatát követi.

A líbiai rapperek számára ez a helyzet valószínűleg azt jelenti, hogy a jövőben nem tudják szabadon kifejezni véleményüket és érzéseiket a színpadon. A közösségi média platformok, mint az Instagram, TikTok és Facebook, azonban jelentős segítséget nyújtanak számukra, lehetővé téve, hogy Kadhafi ideje óta sokkal egyszerűbben osszák meg dalaikat líbiai követőikkel.