Joe Biden két kézzel osztogatja a kegyelmi döntéseket, és nem tervez megállni ezzel a folyamattal a megbízatása végéig.

Az elnök, aki saját fiát is beleértve, eddig majdnem 1500 ember börtönbüntetését mérsékelte, és 39 esetben teljes körű kegyelmet adott, ezzel pedig a modern amerikai történelem legjelentősebb kegyelmi aktusát hozta létre egyetlen nap alatt. E döntések körül azonban jelentős kritika és kétely övezi a közvélemény részéről.

A Fehér Ház hivatalos bejelentése alapján módosították az ítéletet azokkal a fogvatartottakkal kapcsolatban, akiket a COVID-19 világjárvány idején otthonaikban tartottak fogva, és akik "sikeresen integrálódtak vissza családjaikba és közösségeikbe".

Várható több úgy nevezett előzetes kegyelem is, amivel a Biden-kormányzat és a Demokrata Párt egyes tagjait akarják megóvni attól, hogy politikai bosszúhadjárat célpontjai legyenek január 20. után.

A könnyebb bűncselekményeket elkövetők mellett lehetőség nyílik arra is, hogy a jelenlegi 40 halálraítélt közül többen életfogytiglani börtönbüntetésre váltsák büntetésüket. A potenciális névsorban olyan nevek szerepelnek, mint a bostoni maraton robbantója, a pittsburghi zsinagógában 11 ártatlan életet kioltó elkövető, valamint egy afroamerikai közösség ellen elkövetett brutális támadás elkövetője, aki újfasiszta nézeteket vall.

"Az elnök eddigi hivatali ideje alatt több büntetés-módosítást hozott, mint bármelyik korábbi elődje az első ciklusának hasonló időszakában" - olvasható az elnöki hivatal közleményében, amely jelezte, hogy a mandátuma végéig további kegyelmi és enyhítési intézkedések várhatóak.

Biden számos alkalommal módosította a kiszabott szabadságvesztés-büntetéseket, és házi őrizetre vagy lakhelyelhagyási tilalomra cserélte azokat.

Biden bejelentette, hogy a következő hetekben további intézkedéseket tervez. Kormányzata folytatni fogja a kegyelmi kérelmek alapos vizsgálatát, hogy elősegítse a törvényes egyenlőség biztosítását, javítsa a közbiztonság helyzetét, támogassa a rehabilitációt és a visszailleszkedést, valamint értékes második esélyt kínáljon az érintetteknek.

Kritikusai szerint a példátlanul tömeges kegyelmekre azért került sor, mert elnököt kétpárti bírálat éri, amiért mentesítette saját fiát, és a dömpinggel akarja elmosni családja érintettségének terhét. JD Vance megválasztott alelnök szerint egy idő után az emberek már észre se fogják venni, hogy a felmentettek tömegében az elnök fia is jelen van.

A demokrata törvényhozók csalódottsága abból fakad, hogy az elnök e lépésével elvonja tőlük azt a lehetőséget, amellyel rágalmazhatják Donald Trumpot a későbbi, vitatható kegyelmi döntések kapcsán.

Biden a fiának nyújtott kegyelem előtt hónapokig hangsúlyozta, hogy nem fog beavatkozni Hunter ügyében, azonban a hónap elején mégis megváltoztatta álláspontját. A politikai elit mellett az amerikai lakosság körében is nagy népszerűtlenség övezte ezt a családi kegyelmet, amit az Associated Press által végzett közvélemény-kutatás is megerősít: a megkérdezett amerikaiak közül csupán 2-ből 1 támogatta ezt a lépést.

Az elnök a korábbi ígéretét visszavonva azt állította, hogy Huntert "csupán azért állították a figyelem középpontjába, mert ő a fiam, és ezzel próbálták megingatni őt, hogy engem is elérjenek".

Az 'első fiút' két külön szövetségi perben el marasztalták el, adó és fegyvertartási, valamint kábítószer-ügyekben. Hunter perének bírója megrótta Bident a kegyelem miatt, és amiért politikai elfogultsággal vádolta meg a nyomozókat és magukat az ügyészeket is, akiket pedig a kormányzat delegált a feladatra.

A Biden körüli vezető demokraták, akik jól ismerik az elnök belső megbeszéléseit, élénk eszmecserét folytatnak arról, hogy indokolt lenne-e megelőző kegyelmet adni több jelenlegi és volt köztisztviselőnek. Ezek a személyek potenciálisan Donald Trump és csapata célkeresztjébe kerülhetnek, amennyiben a volt elnök visszatér a Fehér Házba. Biden tanácsadói egyre inkább aggodalmukat fejezik ki a vizsgálatokkal, sőt esetleges vádemelésekkel szembesülő tisztviselők sorsa miatt, akiknek jövője bizonytalan.

Erre ad alapot az FBI élére kiszemelt Kash Patel több kirohanása, amelyekben fogadkozott, hogy űzőbe veszi Trump kritikusait, még akkor is, ha azok nem követtek el törvénybe ütköző cselekményeket.

Egy ilyen előzetes védőintézkedés bevezetése nem csupán kockázatos, de jogi szempontból is meglehetősen kétséges lehet. Thomas J. Brennan, a Harvard Egyetem jogi karának professzora figyelmeztet arra, hogy amennyiben olyan személyek részesülnek előzetes felmentésben, akik nem követtek el bűncselekményt, az súlyosan aláásná a kegyelem intézményének alkotmányos megbecsülését, és politikai eszközként való manipulációhoz vezethet.

Egy másik lehetséges csapda abban rejlik, hogy az érintettek elutasíthatják a kegyelmet, amennyiben biztosak a saját ártatlanságukban, és nem érzik szükségét az elnöki védettségnek. Ez nem csupán a Fehér Ház számára okozna kínos helyzetet, hanem az érintetteknek is, mivel a közvélemény gyanakvó pletykákra kezdhetne összpontosítani, amelyeket a republikánusok könyörtelenül kihasználhatnának. Ők könnyedén hangoztathatnák, hogy az adott személy bűnös, ám Biden mégis szabadon engedte.

Három személy névvel is szóba került, mint az előzetes kegyelem esetleges kedvezményezettje. Közülük ketten főszerepet vállaltak a Capitolium ostromát vizsgáló kongresszusi bizottságban, ahol Donald Trump személyes felelősségét hangsúlyozták a 2021 január 6-i ostrom miatt. Egyikük Adam Schiff demokrata kaliforniai képviselő, aki egy kibontakozó összeesküvés-elméletre figyelmeztet a republikánus hangadók térfeléről.

A másik célpont viszont egy republikánus, mégpedig Liz Cheney, Wyoming korábbi képviselője, aki G.W. Bush alelnökének, Dick Cheney-nek a lánya. Az asszony kíméletlen kritikusa volt Donald Trumpnak a párton belül, akiről közösségi oldalán az új elnök név szerint kijelentette, hogy "Cheneynek a bizottság többi tagjával együtt a börtönbe kell mennie".

A harmadik néven nevezett potenciális áldozat Anthony Fauci, az Országos Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének korábbi vezetője, aki sistergő gyűlölet tárgya lett a jobboldali kritikákban a Covid-19 világjárvány idején, főleg a lezárások és az oltási kötelezettség képviselete miatt.

Nem elképzelhetetlen, hogy Joe Biden úgy határoz, hogy a távozása előtt három személynek előzetes eljárási mentességet biztosít. Ez a lépés azt vonná maga után, hogy az elnök távozása után sem lehetne ellenük büntetőeljárást indítani, és Donald Trump sem tudná ezt a döntést megkérdőjelezni.

Bár a legtöbb megkérdezett a fölösleges félelem keltésének tartja és ellenzi az előzetes kegyelmet, akadnak olyanok is, akik támogatják ezt a megközelítést. Ed Markey, Massachusetts állam szenátora például azt javasolja Biden elnöknek, hogy amennyiben január 19-ig egyértelművé válik a bosszúra irányuló szándék, akkor adja ki a megelőző kegyelmet az érintettek számára, akár elnöksége utolsó pillanataiban is.

Brendan Boyle, Pennsylvania képviselője, arra kérte az elnököt, hogy fontolja meg az általános kegyelem megadását. Jelenleg azonban nem tisztázott, hogy ez a döntés hány embert érintene, valamint hogy milyen közhivatalokban gyakorolna hatást.

A kegyelem vagy felmentés jogát az Alkotmány II. cikkelye ruházza az elnökre, bizonyos korlátozásokkal. Az elnöknek lehetősége van nem csak eltörölni, de enyhíteni is a büntetést, illetve elhalasztani a végrehajtását. Az is jogában áll, hogy az ítéletet csak részben semmisíti meg, de más elemeit engedélyezi végrehajtani. Például felmenthet valakit a börtönbüntetés alól, de az ahhoz kapcsolt pénzbüntetést fenntarthatja.

Egyidejűleg figyelembe kell venni, hogy a hatalmi ágak megosztása miatt a kegyelem nem helyettesítheti a bírói ítéletet az adott személy bűnösségének megállapításában. Az elnök nem hivatkozhat arra, hogy a kegyelemben részesített személy ártatlan, hiszen csupán a mentesítés lehetősége felett rendelkezik.

A talán legemlékezetesebb kegyelem 1973-ra datálódik, amikor az elnökké előlépett Gerald Ford minden vád és további eljárás alól felmentette Richard Nixont, aki a Watergate-ügy miatt önként (de nyomás alatt) leköszönt hivataláról.

A függetlenség kivívása óta a legkevesebb kegyelmet W.H. Harrison elnök adta ki, szám szerint nullát. De keményszívű volt maga George Washington is, aki két mandátuma során mindössze 16 kegyelmi kérvényt talált elfogadásra méltónak.

A 19. század második felében drámai módon megnövekedett az elnöki kegyelmek száma, különösen a Nagy Polgárháborút követően. Ulysses S. Grant, aki az északi hadsereg főparancsnokaként tette le a fegyvert, elnökként 1332 kegyelmet adott, melyekkel nemcsak északi, hanem déli katonai bűnösök is részesültek. Grant lépései mögött világosan a politikai szándék húzódott: a háború utáni feszültségek enyhítése és a nemzeti egység helyreállítása volt a célja.

A következő csúcstartó F.D. Roosevelt volt, aki három kitöltött mandátuma során 3687 személynek kegyelmezett meg. Ezután az irgalmassági politika (clemency) visszaesett, és a következő elnökök legtöbbje ezer alá szorította a felmentéseket. Ennek fő oka az egyre keményedő szervezett bűnözés, az eluralkodott kábítószerkereskedelem és a terrorizmus térhódítása volt.

John F. Kennedyhez összesen 575 kegyelmi aktus kapcsolódik, azonban utána a helyzet ingadozóbbá vált, és a kegyelmek száma változó tendenciát mutatott.

A legnagyobb lágyszívűség díját bátran Joe Biden zsebelheti be, hiszen már korábbi éveiben is 8027 felmentést vagy kegyelmet írt alá, főként kábítószerrel kapcsolatos ügyekben. Ha így folytatja, elnöksége végére simán átlépi a tízezeres határt.