Az idegenforgalom kiemelkedő jelentőségű ágazat, azonban sajnálatos módon az állami irányítás alatt a második legnagyobb turisztikai attrakció leépülésnek indult.

A kormány az elmúlt tíz évben a turizmust prioritásként kezelte, ám tulajdonosként mégis tétlenül nézte, ahogy a hévízi tófürdő központi épülete fokozatosan lepusztul. Ennek következtében végül be kellett zárni az épületet. A helyi lakosok közül sokan szobakiadásból tartják fenn magukat, és már most is tapasztalják a látogatók számának csökkenését.

"Mindenki tudta, hogy leromlott állapotban van a hévízi gyógyfürdő központi épülete, de az szerintem még a fideszes döntéshozókat is meglepte, hogy le kellett zárni" - mondta a HVG-nek egy, a helyi viszonyokat jól ismerő szakember. Véleményét - másokhoz hasonlóan - csak név nélkül vállalta, a sarkos álláspont ugyanis ezúttal nemcsak neki okozhatna kellemetlenségeket, hanem az egész városnak.

Hévíz helyzete különösen kiszolgáltatottá vált, mivel lakóinak túlnyomó többsége az ország egyik legjelentősebb vonzerejére alapozta életét. A helyi közösség sok tagja a vendéglátás területén dolgozik, és több száz család megélhetését az biztosítja, hogy szobákat kínálnak a látogatóknak, valamint a gyógyulni vágyóknak.

Az önkormányzatnak sajnos nincs részesedése a tófürdő üzemeltetésében, mivel az 2013-ban teljesen állami tulajdonba került (korábban csupán kisebbségi részesedéssel bírt a település). Így a helyiek jövője szorosan összefonódik a központi költségvetés döntéseivel. Ha a kormányt kritizálják a gyenge gazdálkodás miatt, fennáll a veszélye annak, hogy az állam, mint kizárólagos tulajdonos, nem biztosít elegendő forrást a tófürdő fejlesztésére, ami komoly hatással lehet az ott élők jövedelmét illetően.

Valószínű, hogy a kiszolgáltatott helyzet is hozzájárul ahhoz, hogy az ország nagy része csak június elején értesült arról a közleményről, amelyből kiderült: három hónappal korábban statikai problémák miatt le kellett zárni a tófürdő központi épületét. A cölöpökön álló létesítmény átépítése körülbelül 2005 környékén fejeződött be, azóta azonban nem esett át átfogó felújításon. Az épületben csupán egy büfé, mosdók és tusolók találhatók, így a kínálat meglehetősen szűkös. Mégis, a szerepe rendkívül fontos, hiszen rossz időjárás esetén a látogatók számára menedéket nyújtott, ahol melegben és fedett helyen élvezhették a vizet.

A különleges környezeti feltételek miatt az épület tervezése rendkívül összetett feladatnak bizonyult. A kivitelezés során szigorú anyaghasználati korlátozások léptek életbe, és a választott technológia is a világ számos helyszínén ritkaságnak számít. Ennek következtében a felújítás során várhatóan hasonló kihívásokkal kell szembenézni. Ha a tartócölöpök cseréje is szükségessé válik, akkor a költségek jelentős mértékben megugorhatnak.

A márciusban lezárt épület felújítása önállóan is milliárdokat emészt fel, míg a teljes fürdő rekonstrukciójának költségeit 15 milliárd forintra becsülték a korábbi elemzések alapján. Amennyiben a kórház is terítékre kerülne, a végső összeg már a 30 milliárd forintot is megközelítené. A HVG forrásai szerint a háttérbeszélgetések során a kormány képviselői nyitottan álltak a szükséges fejlesztések pénzügyi támogatásához, azonban a végleges megállapodás még mindig várat magára. Nagy Bálint, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője a Facebook-oldalán bejelentette, hogy ideiglenes megoldásként egy mobil szigetet hoznak létre, amely biztosítja a tófürdő működését, és ezt alkalmazzák majd a teljes komplexum felújítása alatt is.

A nagyhívású elképzelések eddig sem voltak ritkák – egy időszakban még a központi létesítmény kupolájának megépítése is szóba került –, de a megvalósításra eddig nem került sor. A helyi lakosok véleménye szerint a döntéshozók valószínűleg úgy kalkuláltak, hogy van még elegendő idő a tervezett munkálatokra. Aztán váratlanul érte őket a hír, hogy már idén be kellett zárniuk a központi épületet.

Forrásaink szerint a kormány néhány évvel korábban könnyedén odaadta volna a szükséges pénzt, de a szűkös gazdasági helyzet és az uniós pénzek fejében várt intézkedések elszabotálása miatt most sokkal nehezebb előteremteni a több tízmilliárdos összeget. Ráadásul a parajdi sóbánya katasztrófájában érintetteknek is magyar állami segítséget ígért a kabinet. Más kérdés, hogy Erdélybe csak 160 millió forintnyi állami pénz jutott az állampolgárok által felajánlott adományok mellé.

Az ugyanakkor rejtély, hogy hogyan kerülhetett ilyen állapotba a hévízi fürdő, miközben a kormány húzóágazatként tekint a turizmusra, amelyre az elmúlt években több száz milliárd forintot szórt ki támogatásként a különböző programokon keresztül. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre a kormányzat nem válaszolt.

A hévízi tófürdő zavartalan működésében ráadásul az állami pályázatokon rendre sikerrel szereplő, a Tiborcz István üzlettársaként emlegetett Paár Attila által birtokolt West Hungária Bau is érdekelt, a vállalat fejleszti ugyanis a közeli repteret. Ez a beruházás azért indokolt, mert a külföldiek körében - Budapest után - Hévíz az ország második legnagyobb turisztikai célpontja, ahol évente több mint egymillió vendégéjszakát regisztrálnak. Megfelelő fejlesztés esetén ez akár 1,5-2 millióra is növekedhet, Közép-Európában ugyanis nagyjából ekkora teljesítményt ér el a megfelelő beruházások miatt előrébb tartó konkurencia. A város nagy szállodáiban egyelőre nem csökkent a vendégek száma, sőt az utóbbi hónapokban rekordokat döntenek a hotelek, de a helyiek beszámolói szerint a kisebb magánszálláshelyeken már visszaesett a kereslet. Ebben persze a hűvös májusnak is része volt, de a fürdőépület bezárásának is.

A kormány 2023-ban megalapította a Hévíz Gyógyfürdő Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-t, amelynek fő feladata a helyi infrastruktúra korszerűsítése lett volna. Azonban tavaly decemberben, mindössze néhány hónappal a cég hivatalos működésének megkezdése előtt, módosították a vállalat alapításáról szóló kormányhatározatot. Ekkor eltávolították azt a szakaszt, amely a kórház zavartalan működéséhez elengedhetetlen források biztosítását írta elő.

"A hévízi gyógyfürdő és a kórház felújítása elengedhetetlen, hiszen ez nem csupán a város, hanem az egész ország érdekét szolgálja. Hévíz valóban egy nemzeti kincs" - nyilatkozta a HVG-nek Naszádos Péter, a település független polgármestere. Hozzátette, hogy részletesebb információt nem kíván adni, mivel a fürdő nem városi tulajdonban van. Ugyanakkor május végén egy közmeghallgatáson alaposan válaszolt a helyi lakosok kérdéseire. Az esemény során elhangzott, hogy az utóbbi hetekben több minisztériummal is egyeztetett, és a tervezett átmeneti sziget költsége minimum egymilliárd forint. Hévíz saját forrásaiból nem képes megújítani az épületeket. A teljes rekonstrukció legkorábban 2027-ben kezdődhet el - természetesen csak abban az esetben, ha az állam biztosítja a szükséges anyagiakat, és ha a költségvetésben lesz erre elegendő fedezet.