Kilövés: 8 óra 31 perckor indul útnak a második magyar űrhajós, Kapu Tibor, hogy megkezdje űrmisszióját.

Több éves előkészítő munka és jelentős, több tízmilliárd forintos állami befektetés révén Kapu Tibor végre megkezdheti űrutazását a Nemzetközi Űrállomásra. Ez az esemény nem csupán egyéni teljesítmény, hanem a magyar űrkutatás jövőjére is komoly hatással lehet. A szakemberek reményei szerint az űrutazás hírverése hosszú távon felkeltik a közönség érdeklődését a tudományos felfedezések iránt, és új lendületet adhat a hazai űrkutatási programoknak.

"Én a csillagász szememmel azt mondanám, hogy a dolog jelentőségét az adja, hogy a területre irányuló figyelem vélhetőleg a következő években, akár évtizedekben is megmaradhat, és az egész szektor: az űrkutatás, az űrtechnika, az űrtevékenység, és akkor halványan és félősen merem megjegyezni, akár még az űrcsillagászat itthoni művelése is előnyös irányokat tud majd venni" - mondta az Euronewsnak a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, Kiss L. László.

A csillagász megosztotta, hogy a múlt héten egy érdekes beszélgetésen vett részt, ahol a szlovén űrprogram egyik vezető képviselőjével találkozott. A szakember elárulta, hogy Szlovénia is fontolóra vette egy űrhajós kiképzés beindítását, figyelembe véve a várható kedvező hatásokat az ipar fejlődésére.

Amerikai magáncég viszi fel a magyar űrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra

A Kapu Tibor űrutazása köré épített HUNOR űrprogram az évtized elején indult, célja pedig az volt, hogy ismét magyar űrhajóst juttasson a világűrbe. Kezdetben a Roszkoszmosz tűnt a legmegfelelőbb partnernek a kormány számára, hiszen 2020-ig a NASA űrhajósai is Bajkonurból indultak a Nemzetközi Űrállomásra, mivel amerikai szállítókapacitás nem állt rendelkezésre. Azonban a SpaceX Crew Dragon űrhajójának sikerével és az ukrajnai háború következményeivel a hazai űrprogram irányt váltott, és Oroszországtól az Egyesült Államok felé fordult.

A magyar űrhajós végül nem a Roszkoszmosz, nem az Európai Űrügynökség (ESA), és igazából nem is a NASA juttatta el a világűrbe, hanem a NASA egyik partnere, az Axiom Space. Ez az amerikai vállalat volt az első magáncég, amely tudományos kísérleteket végző missziót indított a Nemzetközi Űrállomásra, még 2022-ben. A mostani küldetés pedig már a negyedik alkalom, hogy a cég az űrbe küld egy legénységet. A HUNOR űrprogramra, amelynek középpontjában a Kapu űrutazás áll, eddig körülbelül 40-50 milliárd forintot fordított az állam.

Az Axiom Mission 4 négyfős legénysége elindult a világűr felfedezésére. A küldetés parancsnoka az amerikai Peggy Whitson, aki ezzel már az ötödik alkalommal repül az űrbe. Az indiai Shubhanshu Shukla pilótaként csatlakozik a csapathoz, míg a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski, aki szintén kutatóűrhajós, a Nemzetközi Űrállomásra utazik, hogy különböző kísérleteket végezzen. Kapu Tiborhoz hasonlóan ő is a tudományos célok érdekében teszi meg ezt az utazást, hozzájárulva a világűr titkainak felfedezéséhez.

Képzeld el, ahogy a súlytalanságban lebegsz az űrállomás fedélzetén, ahol a csillagok ragyogása körülöleli az űrt. A háttérben Chopin gyönyörű zongoraművei szólnak, mintha a galaxis minden zugából érkeznének az érzelmek. A dallamok szinte megfestik a végtelenség csendjét, miközben te egy különleges, ízletes paradicsomlevest készítesz. Az űrállomás konyhájának aprócska terében a paradicsom piros színe kontrasztot alkot a fémes környezettel. A levegő telítve van a fűszerek illatával, amelyek felerősítik a zene varázsát. A súlytalanság miatt a leves összetevői, mint a friss bazsalikom és a krémes tejszín, lebegnek a levegőben, mintha táncolnának a dallamokra. Ahogy a leves elkezd forrni, a Chopin-művek crescendo-jával együtt emelkedik a hangulat. Az űrlakók, akik szintén a zene és az ízek világába merülnek, kényelmesen élvezik ezt a különleges pillanatot az űrben. A paradicsomleves nem csupán étel, hanem egy élmény, amely összeköti a zenét és az űrutazást, új dimenziókat nyitva meg az ízek és a hangok harmóniájában.

Az Euronews lengyel csapata nemrégiben interjút készített Uznański-Wiśniewskivel, amely során számos érdekes információra derült fény. Különösen figyelemre méltó, hogy az Európai Űrügynökség kiválasztási folyamatában 22 ezer jelentkező közül ő emelkedett ki, és így elnyerte a lehetőséget a részvételre.

A 41 éves férfi a kiválasztása előtt a CERN Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnél dolgozott elektronikai mérnökként. Ő a második lengyel az űrben, és a tervek szerint 13 tudományos kísérletet fog végrehajtani a missziója során - a bél mikrobiomjának elemzése, vulkanikus környezetben élő algák vizsgálata és egy innovatív gondolatkommunikációs eszköz tesztelése is a feladatai között van. Ez utóbbiról így nyilatkozott az űrhajós:

A kísérlet rendkívül izgalmas. Ez a közel infravörös agyi képalkotás egy funkcionális technológia, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megfigyeljük az agy működését. Számomra különösen érdekes a mérnöki aspektusa, hiszen ez a terület a szakterületem. A rendszer megtervezésének minden részletét átlátom, de igazán lenyűgöző számomra az orvosi kutatási szegmens, ahol nem rendelkezem szakmai tapasztalattal - és itt van lehetőségem hozzájárulni a tudományos munkához.

Uznański-Wiśniewski a lengyel kultúrát és tudományt képviselő szimbolikus tárgyakat is magával visz az űrbe: többek között egy piros-fehér zászlót, Maria Skłodowska-Curie és Fryderyk Chopin kéziratait és Wisława Szymborska egyik versét. Sőt, az űrállomásra hagyományos lengyel ételek is érkeznek az asztronautával, konkrétan paradicsomleves, valamint káposztás és gombás pirog, de mindegyik fagyasztva.

45 év elteltével ismét magyar űrhajós léphet a világűrbe.

A magyar űrkutatás története közel másfél évszázadra nyúlik vissza, és egyik legkiemelkedőbb eseménye 1980 májusában zajlott, amikor Farkas Bertalan személyében Magyarország a világ hetedik országaként küldött embert a világűrbe. Az űrhajós nyolc napos missziója során számos fontos kísérletet valósított meg a Szaljut-6 űrállomáson. Az út tudományos és kulturális jelentősége mindmáig érezhető, hiszen azóta egy kisbolygót is Farkas Bertalan nevéről neveztek el, így örökítve meg a magyar űrhajózás e jelentős mérföldkövét.

Négy évvel ezelőtt, még az utódja kiválasztása előtt az űrhajós azt mondta az Euronewsnak, hogy az űrutazáshoz kötődő tudományos program a földi kutatóknak is sokat segíthet majd:

"Az én űrrepülésem során magyar fejlesztésű műszereket vittem magammal a világűr mélységeibe, és elképesztően büszke vagyok arra, hogy a Pille névre keresztelt műszer, amely a kozmikus sugárzás mérésére specializálódott, jelenleg is az ISS Nemzetközi Űrállomáson teljesít szolgálatot. Meggyőződésem, hogy a következő magyar űrhajós – legyen az nő vagy férfi – olyan tudományos programot kell, hogy magával vigyen, amelynek hosszú távú jövője van a repülése után is."

Rengeteg kísérletre készül Kapu Tibor

Kapu Tibor a tervek szerint 25 kísérletet fog elvégezni a világűrben.

"A programunk alapját az erősségeink és az űrkutatási örökségünk képezi, beleértve a dozimetriát, az űrbeli táplálkozást, az élettudományokat és az emberi biológiát. Emellett egy nyílt felhívást is közzétettünk egyetemek, vállalatok és kutatócsoportok számára. Az ország minden szegletéből több tucat kísérletet gyűjtöttünk össze, és erre különösen büszke vagyok" - osztotta meg gondolatait a kutatóűrhajós a kilövés előtti sajtótájékoztatón.

A kísérletek teljes listáját a küldetés hivatalos oldalán lehet megnézni, de ízelítőképpen íme néhány példa abból, hogy mivel fog foglalkozni Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson:

A felsorolásból jól látszik, hogy a gépészmérnök végzettségű űrhajós egyáltalán nem csak a saját szakterületén végez majd el kutatásokat. Ez úgy lehetséges, hogy minden egyes kísérletre előzetesen felkészítették: meg kellett értenie, hogy mi történik a kísérletekben, majd azt is, hogy pontosan hogyan kell elvégeznie őket, és milyen tipikus hibák fordulhatnak elő munka közben.