Brüsszel titkos terve kiszivárgott: holnap bemutatják azt a javaslatot, amely az orosz gázimport 2027-ig történő betiltását célozza meg.

Az Európai Unió földgáz iránti keresletének körülbelül 20%-a még mindig Oroszországból érkezik. Ebből körülbelül 15 milliárd köbmétert a Török Áramlat vezetéken szállítanak, míg a tavalyi év során további 25 milliárd köbméter cseppfolyósított földgázt (LNG) importáltak. Az ukrajnai orosz inváziót követően azonban az EU határozottan kijelentette, hogy a lehető leghamarabb szeretné teljesen megszüntetni az orosz energiahordozók behozatalát. A tervezett ütemtervet holnap fogják nyilvánosságra hozni - értesült a Reuters.

A Bloomberg híradása alapján az anyag tartalmában...

Az Európai Bizottság júniusban olyan javaslatot terjeszt elő, amely az orosz gázimport teljes tilalmára vonatkozik. Ez a lépés nem csupán az új szerződéseket érintené, hanem a már meglévő spotpiaci megállapodásokat is átfogóan befolyásolná.

- ezek legkésőbb 2025 végéig lépnének hatályba, amelyek a hosszú távú vezetékes és LNG-importokra is kiterjedne. A teljes tilalom 2027 végéig lépne életbe, feltéve, hogy az EU képes elegendő alternatív LNG-forrást biztosítani olyan országokból, mint az Egyesült Államok, Katar, Kanada vagy afrikai államok.

A Bizottság jelenleg olyan jogi alternatívákat mérlegel, amelyek lehetőséget nyújtanak az európai vállalatok számára arra, hogy "vis maior" hivatkozással mentesüljenek az orosz gázszerződésekből való kilépés következményei alól. Ugyanakkor a hírügynökségnek nyilatkozó jogászok és szakértők kétségeiket fejezik ki a vis maior jogalap alkalmazhatóságával kapcsolatban, mivel az orosz gázszállítások az ukrajnai konfliktus ellenére is folyamatosan és problémamentesen zajlanak.

A vis maior igénybevételéhez elengedhetetlen, hogy a beszállító ne tudja teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségeit – például, hogy ne szállítson gázt. Azonban az orosz fél az előző három év során folyamatosan eleget tett a kötelezettségeinek.

„Agnieszka Ason, az LNG-szerződésekre specializálódott független energiajogász és az Oxfordi Energiakutató Intézet vezető kutatója így fogalmazott:…”

Bármilyen szándékos uniós lépés, amely megakadályozná a szállítások zavartalan lebonyolítását, valójában aláásná a vis maior jogalapot. Ez éppen az ellentéte annak, amit a vis maior fogalma képvisel.

- tette hozzá.

Tehát az egyetlen valóban működő eszköz az lehetne, ha az EU szankcionálná az orosz gázimportot. Ez azonban egyhangú tagállami jóváhagyást igényel, és több ország - köztük Magyarország és Szlovákia - továbbra is határozottan ellenzi az energiaszankciókat Oroszországgal szemben.

A Gazprom és számos európai energetikai cég között már most is aktívan folyamatban vannak jogi viták a szerződések megszegése és a késlekedő kifizetések következtében; a hírek szerint ezek összértéke elérheti a 18,5 milliárd eurót.

A meglévő hosszú távú szerződések többsége úgynevezett "take-or-pay" záradékot tartalmaz, amely arra kötelezi a vevőt, hogy akkor is kifizesse a gáz árát, ha nem veszi át a teljes mennyiséget - akár a 95 százalékát is.

Az EU-nak inkább arra kellene koncentrálnia, hogy a 2022 óta bekövetkezett körülményváltozásra hivatkozva segítsen a cégeknek újratárgyalni a szerződéseket - és így, tárgyalási úton kilépni belőlük

- javasolta David Haverbeke, a Fieldfisher ügyvédi iroda egyik vezető partnere.

Az ilyen típusú körülményváltozásokra utal a "nehézségi" záradék, más néven hardship clause. Ennek a záradéknak a lényege, hogy ha bár a teljesítés fizikailag lehetséges, de egy külső tényező miatt az egyik fél számára aránytalanul nagy terhet jelent a szerződés teljesítése, akkor a feleknek kötelező újratárgyalniuk a szerződés feltételeit. Amennyiben nem tudnak egyezségre jutni például az ár, a mennyiség vagy a futamidő módosításával kapcsolatban, úgy a választottbíróság jogosult arra, hogy a szerződés egyensúlyának helyreállítása érdekében változtatásokat eszközöljön, vagy végső esetben akár fel is bontsa a megállapodást.

Haverbeke véleménye szerint egy alternatív megközelítés lehetne, hogy a jövőben az orosz LNG-vásárlásokat kizárólag uniós közös beszerzési rendszer keretein belül engedélyeznék, miközben mennyiségi korlátozásokat is bevezetnének ezekre a vásárlásokra.