Újra felszínre került a vita az MTA vagyonának ügyében: a harc középpontjában három történelmi jelentőségű ingatlan áll, amelyeket a háttérben három év börtönbüntetés fenyegetése kísér.

Az utóbbi időszakban kiélezett viták zajlanak a magyar tudományos közélet különböző szereplői között, amelyek a Magyar Tudományos Akadémia és tagjainak szerepét érintik. A kérdés nem csupán pénzügyi vonatkozású, hiszen a tét akár százmilliárdokban is kifejezhető, hanem sokkal inkább a tudományos kutatás szabadságának vagy esetleges politikai befolyás alatt állásának sorsáról szól.
Már csupán egy hónap választ el minket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ünnepi közgyűlésétől, amely a 200. évforduló megemlékezéseinek kezdetét jelenti. Az esemény emelkedett hangulata helyett azonban inkább feszültebb légkör kezd körvonalazódni. "A közgyűlés során bármi megtörténhet, és a tanácskozás valószínűleg viharosra sikeredik" – nyilatkozta a HVG-nek az MTA egyik tagja, aki maga is támogatta a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának állásfoglalását Orbán Viktor kormányfő március 15-i, poloskázós beszédével kapcsolatban.
A dokumentum legerősebb mondata nemcsak erkölcsileg minősítette elfogadhatatlannak a miniszterelnök konkrét társadalmi csoportok ellen forduló mondatait, hanem Orbán Viktor jogi felelősségét is felvethetőnek ítélte az uszító jellegű dehumanizálás miatt.
Nem kellett sokat várni a válaszra: a miniszterelnök történész tanácsadója, Schmidt Mária a sztálinizmus utolsó intézményének titulálta az Akadémiát, és nemes egyszerűséggel annak a vagyonnak a visszavételét javasolta az államnak, amelyet 200 éve Széchenyi István alapozott meg.
"Az Akadémia egészét megfenyegették"
Az MTA több tagja a HVG-nek nyilatkozva osztotta meg véleményét a történtekről, és nehéz megjósolni, hogy ezek a reakciók milyen hatással lesznek a május 5-ei közgyűlésre. Az viszont egyértelmű, hogy az elnöki előterjesztés jelentősen hátrább rangsorolta a napirendben azt a pontot, amely a tudományos társaság ingatlanvagyonának értékesítéséből származó bevételek felhasználásának stratégiájával foglalkozik.
Valójában az ingatlanok helyzete tökéletesen tükrözi, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a tudós közösség függetlenségéhez.