Kiütéses összecsapásnak tűnik a dombóvári időközi választás, különösen a 2026-os választások fényében.

A Tisza Párt nem áll rajthoz a közelgő választásokon, és a Fidesz kétharmados többségét sem fenyegeti semmilyen komoly kihívás. A dombóvári kőfideszes kerületben a tétek annyira alacsonyak, hogy a kormánypártnak is nehéz feladata lesz, hogy a választókat mozgósítsa egy hideg januári vasárnapon, az ellenzéki pártokról már nem is beszélve. Most összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a Potápi Árpád váratlan halála miatt kiírt időközi választásról.

Október 17-én váratlanul elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A kormányzati munka mellett egyéniben megválasztott országgyűlési képviselő is volt, emiatt a mandátum megüresedésétől számított 120 napon belül időközi választást kellett kiírni Tolna vármegye 2-es számú választókerületében. Ilyet a rendszerváltás óta először rendeznek a Dombóvár központú körzetben, amelyet Potápi régóta megbízhatóan hozott a Fidesznek. Bonyhádon, a választókerület második legnépesebb településén Potápi tizenkét évet húzott le polgármesterként, és 1998 óta képviseli a parlamentben a térséget. Miután 2014-től nem lehetett tovább a polgármesteri és az országgyűlési képviselői posztot ugyanannak a személynek betöltenie - ő az országos politikát választotta.

A fideszes egyeduralom fontos támasza, hogy miközben Bonyhád egy hagyományosan jobboldali település, 2014 óta a sokáig billegő városnak számító Dombóvárral és 56 kistelepüléssel együtt küld képviselőt az országházba. A választókerületi határok újrarajzolása után Potápi mellett senki sem tudott itt labdába rúgni: mindhárom választást fölényesen nyerte, 2022-ben tekintélyt parancsoló 62 százalékot szerezve, ami 3,5 százalékkal jobb eredmény, mint amit ekkor a Fidesz országos listája szerzett Dombóváron és környékén.

A Fidesz a kisdorogi születésű, a pályáját óvónőként kezdő Csibi Krisztinát indítja, aki évtizedekig volt Potápi munkatársa, és szintén nemzetpolitikával foglalkozott a Magyarság Háza igazgatójaként.

A jövő év január 12-én tartandó időközi lehetett volna az első alkalom, hogy a Tisza ringbe száll a parlamentbe jutásért, de végül úgy döntöttek, hogy nem indulnak, mert tét nélkülinek tartják a megméretést.

Hazánkban június óta egy szokatlan helyzet alakult ki: a legnagyobb ellenzéki párt, a Fideszt több felmérés alapján megelőző Tiszának nincs parlamenti képviselete, míg négy, már csak névleg létező ellenzéki pártnak van frakciója (az LMP esetében ez már csak átmeneti). 2026-ig ez a helyzet várhatóan nem változik, de Tisza távolmaradása lehetőséget teremtett a többi ellenzéki párt számára. A DK, az MSZP és a Második Reformkor kihasználta az alkalmat, de a legjelentősebb jelöltet a Mi Hazánk indítja.

A párt Dúró Dórát, az alelnökét, választotta ki a harc színterére.

Viszont, ha van olyan választókerület, ahol még a legnagyobb erőfeszítések sem elegendőek a Fidesz legyőzésére, az kétségtelenül a Tolna 2.