Kőnig doktor felfedte a trambulinok titkait, és egy videóban bemutatta a súlyos baleseteket, amelyek a szórakozás árával járhatnak.

Kőnig Róbert gyermeksebész, miniszterelnöki biztos közösségi oldalán egy megdöbbentő trambulinos balesetet osztott meg, ami több mint harminc napon túli rehabilitációval végződött. Az Indexnek elmondta, hogy nagyságrendileg ugyanannyi gyermek szorul műtéti ellátásra trambulinbalesetek miatt, mint kerékpáros szerencsétlenségek okán - pedig sokkal több bicikli van forgalomban, mint trambulin. "A trambulin nem sport, hanem profi akrobatikus eszköz" - hangsúlyozta. Aki pedig azzal vágna vissza, hogy a gyereknek nem a tévé előtt van a helye és mozogjanak, azoknak azt üzeni: millió lehetőség van a tévé és a trambulin között, például a kevésbé balesetveszélyes labdajátékok vagy biciklizés.

A trambulinbalesetekről készült sokkoló videók nem véletlenül tűnnek fel a közösségi médiában. Kőnig Róbert hangsúlyozta, hogy ezeket a felvételeket követőitől és kollégáitól kapja, azzal a szándékkal, hogy széles körben megossza őket a népszerű közösségi platformokon. Célja ezzel az, hogy felhívja a figyelmet a balesetek megelőzésére és a tudatosság növelésére.

Egy különleges videóval lepte meg követőit a gyermeksebész, amely kedd reggel került fel az oldalára. A felvételen egy felnőtt férfi látható, aki valószínűleg egy trambulinparkban szenved balesetet, és a következő pillanatban már a kórházban találja magát. Ott harminc napon keresztül küzd azért, hogy visszanyerje a baleset előtti állapotát. A videó hatalmas népszerűségnek örvend, hiszen az orvos-influenszer oldalán már több mint egymillió megtekintésnél jár.

Nem ez az első ilyen videó, amit megoszt: korábban már publikált egy magyar kollégájától kapott különösen megrázó felvételt, amelyen saját gyermekét videózta le, ahogy életében utoljára trambulinozik. Ez a videó is széleskörben eljutott a közösségi média felhasználókhoz, több mint egymillió megtekintést ért el.

Ezek a videók nem a szenzációhajhászás jegyében készülnek, és nem a "lájkvadászat" motiválja Kőnig dokit a megosztásukban. Céljuk, hogy a nézők szembesüljenek a valósággal: a trambulinbalesetek súlyos, hosszú távú vagy akár maradandó sérüléseket is okozhatnak. E két felvételt összesen több mint 2 millióan tekintették meg.

A gyermeksebészt arról kérdezte lapunk, hogy csak a kertben felállított trambulinok vagy a nagy népszerűségnek örvendő trambulinparkok az igazán veszélyesek?

Mind a házi, kerti trambulinok, mind pedig a professzionális trambulinházakban található eszközök egyaránt rejthetnek veszélyeket. Fontos, hogy tudatában legyünk a biztonsági kockázatoknak, függetlenül attól, hogy hol használjuk őket.

- figyelmeztetett. Hozzátette, hogy a nagy trambulinokat nem szabad összehasonlítani a gyógytornászok által alkalmazott speciális trambulinokkal, amelyeket a fejlődésben elmaradt gyermekek számára terveztek. Ezeknél a trambulinoknál gyakran előfordul, hogy a szakember fogja a gyermek kezét, és együtt ugrálnak, kihasználva a trambulin rugalmasságát. A játszótereken található, padlóba süllyesztett ugrálókkal is más a helyzet. "Ezeket szigorú előírások szerint építik, és messze nem adnak le olyan energiát, ami veszélyes lehetne, ami nem véletlen."

A Kőnig doktor közösségi média platformján megjelent videók alatt több kommentelő is kiáll a trambulinozás mellett, sőt, néhányan azzal érvelnek, hogy nem kell minden veszélytől megóvni a gyerekeket. "Ha mindentől óvni akarjuk őket, akkor végül ne engedjük őket futni vagy biciklizni sem" - írta az egyik hozzászóló, amire az orvos-influenszer reagált.

"Nem szeretném elvenni senki kedvét a mozgástól, csupán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy léteznek olyan alternatív mozgásformák, amelyek nemcsak biztonságosabbak, hanem egyben szórakoztatóak és hasznosak is."

- szögezte le, majd hozzátette: "gyakorlatilag minden labdajáték és a legtöbb sport jobb, mint a trambulin". A szakember szerint a biciklizés, a hintázás vagy bármely labdajáték sokkal biztonságosabb választás lehet a gyerekek számára. A hintázást külön kiemelte, mivel az ugyanúgy fejleszti az egyensúlyt szabályozó rendszert, mint a trambulinozás, "hiszen ugyanazon az elven működik.

Kőnig Róbert nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva fejtette ki véleményét a gyermektraumatológiáról. Az Európában és Észak-Amerikában, különösen Kanadában szerzett tapasztalatok egyértelműen alátámasztják álláspontját. "Számos kiváló alternatíva létezik, amelyek sokkal kisebb kockázattal járnak" – emelte ki, ezzel hangsúlyozva, hogy nem az a cél, hogy a gyerekek passzívan töltsék az időt, kizárólag a tévé vagy a trambulin között válogatva. Ráadásul az úszást tartja a legjobb mozgásformának a gyermekek számára.

Bár a gyermeksebész határozottan ellenzi a trambulin használatát, ha mégis úgy döntenénk, hogy belevágunk, Kőnig Róbert figyelmeztet arra, hogy érdemes komoly óvintézkedéseket tenni. Ő számos szigorú szabályt és tippet ajánl, amelyek betartásával csökkenthetjük a kisebb-nagyobb balesetek kockázatát.

"Ha már használjuk, akkor lehetőleg hat év felett használjuk, az összes szabályt tartsuk be, de még mindig azt gondolom - hogy vannak sokkal biztonságosabb alternatívák" - tette hozzá a gyermeksebész, majd kijelentette: "a trambulin nem sport-, hanem profi akrobatikus eszköz".

A gyermeksebész, Kőnig Róbert, figyelmeztetett egy aggasztó trendre: egyre több tanár dönt úgy, hogy osztálykirándulások keretein belül trambulinparkokba viszi a diákokat. Az orvos hangsúlyozta, hogy ez a gyakorlat számos veszélyt rejt magában, és fontos, hogy a szülők és pedagógusok tudatosan mérlegeljék a kockázatokat.

"Ott egyrészt van egy felügyelet, tehát van egy házirend, ennek a betartása azonban már egy másik dolog. Ettől függetlenül lebeszélném az én gyermekem osztályfőnökét erről."

Szerinte bár ezekben a létesítményekben elvileg van felügyelet és léteznek házirendek, a kockázat így is jelentős marad. "Az, hogy pedagógusok szervezetten viszik a gyerekeket ezekre a helyekre, különösen problémás, hiszen egy osztálynyi gyerek felügyelete még nagyobb kihívást jelent, mint egyetlen gyermek esetében".

Ugyanúgy problémásnak látja a trambulinokat az óvodákban. "Több országban 6 év alatt tilos ezen szerkezetek használata. Ennek egyszerű az oka, 6 éves kor alatt az emberi test nincs felkészülve ennyi becsapódásra, elfárad és nagyon könnyen és nagyon komolyan megsérül. Ezek lehetnek maradandó sérülések is, melyek egy egész életen át kísérik a gyermeket."

Lapunk felkereste a Cyberjump Trambulin Parkot, ahol Sinkó Dóra, a sales és marketingvezető, készségesen válaszolt kérdéseinkre. Kiemelte, hogy fontos megkülönböztetni a házi trambulinokat a professzionális parkok között, hiszen "ezek nem hasonlíthatók össze".

"Olyan érzés, mintha egy klasszikus Zaporozsecet hasonlítanál össze egy csúcsmodern, minden elképzelhető biztonsági funkcióval ellátott járművel."

A Cyberjump képviselője kiemelte, hogy létesítményeik valódi professzionális trambulinparkok, ahol minden egyes eszközt alaposan, a legapróbb részletekig, naponta ellenőriznek. Minden óra előtt az animátorok részletesen ismertetik a biztonsági előírásokat, bemelegítést vezetnek be, és folyamatosan figyelemmel kísérik a gyerekek tevékenységét, hogy mindenki biztonságban élvezhesse a szórakozást.

Kifejtette, hogy a 2010-es évek végén jelentek meg a magyar piacon újdonságként a trambulinparkok, és saját tapasztalataik alapján megfigyelte, hogy azóta is folyamatosan népszerűek maradtak.

A célcsoportjuk főként a 8-12 éves korosztály, akik saját elmondásuk szerint rendkívül élvezik ezt a mozgásformát. Ráadásul a balesetek előfordulása is minimális - nyilatkozták. Habár nyomon követik a balesetek statisztikáját, a pontos adatokat nem kívánták megosztani.

Az Index megkereste a házi trambulinokat forgalmazó Decathlon sportáruházláncot, hogy megtudja, miként alakult a trambulinok iránti kereslet az elmúlt hónapokban.

A március 1. és május 31. közötti időszakban a trambulinok eladása jelentős csökkenést mutat az előző év azonos időszakához viszonyítva, legyen szó akár az árbevételről, akár az eladott darabszámról.

- mondta Horányi Gábor, a vállalat Fitnesz Sportigazgatója. Rámutatott, hogy ez a tendencia jól megfigyelhető mind a boltban, mind pedig az online vásárlási lehetőségeik során, valamint a Decathlon weboldalán végzett keresésekben is.

A termékek elemzése során megfigyelhető, hogy a kisebb átmérőjű, megfizethetőbb trambulinok (maximum 360 cm) váltak népszerűbbé, míg a nagyobb, drágább modellek esetében jelentős csökkenések figyelhetők meg. A csökkenő eladások mögött több tényező is állhat, amelyeket a szakértő alaposan körüljárt:

A Kőnig-hatásról ugyanakkor nem beszélt, azaz Kőnig Róbert ismeretterjesztő, egyben a trambulinozás veszélyeire figyelmeztető videóinak hatásáról az eladásokra, bár ez nehezen is lenne mérhető. A videók kétségkívül nagy vihart kavartak, milliókhoz jutottak el.

Figyelemre méltó, hogy a Decathlon szakértője hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a trambulin vásárlását fontolgató olvasóink számára a biztonság legyen a legfőbb prioritás, legyen szó akár használt, akár új trambulinról.

Elmondta, hogy a trambulinjaikhoz szerelési és karbantartási útmutatót is mellékelnek a biztonságos használat érdekében.