Kocsis András Sándor: Orbán Viktor kínai kapcsolatai révén súlyos félrevezetésen esett át.

Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó volt vezetője és tulajdonosa, új kiadót alapított, ami izgalmas lehetőségeket nyit előttünk. Ennek kapcsán beszélgettünk az író-szociológussal, aki a Kína szakértőjeként is ismert. Kocsis nem csupán könyvekkel foglalkozik; véleménye a globális politikai és gazdasági helyzetről is éles és határozott. A beszélgetés során szóba került Moldova György özvegye által írt, március végén megjelenő kötet, amelytől a párbeszéd elkalandozott a kínai soft power aggasztó terjedéséhez. Kocsis András Sándor kifejtette, hogy véleménye szerint Orbán Viktor a kínai elnök manipulációjának áldozata lett. Emellett kitért arra is, hogy mi lehet Európa utolsó reménye a globális politikai színtéren való jelentős szerep megőrzésére.

Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó egykori társtulajdonosa és vezetője, 2022-ben, több mint három évtizednyi sikeres munka után, egyfajta keserűség kíséretében búcsúzott el a neves kiadótól. Azonban a könyvek iránti szenvedélye nem csökkent a távozással; hamarosan megalapította saját vállalkozását, a Kocsis Kiadót. Ez az új kiadó, amely elsősorban külsős munkatársakkal működött, különösen nagy figyelmet keltett a Ludas Matyi című szatirikus vicclap újjáélesztésével. Sajnos azonban a kiadó működése nem bizonyult tartós sikernek, mivel a belső feszültségek és a személyes kapcsolatok megromlása végül Kocsis Sándor kilépéséhez vezetett a csapatból.

Akik ismerik Kocsis András Sándort, azok tudják, hogy az író és szociológust a kisebb bökkenők nem állíthatják meg abban, hogy elérje céljait, így 2024-ben új kiadót alapított, a KAS Könyvkiadót. Első dobásuk a Mercury - Freddie Mercury hiteles története című könyv volt, azonban 2025-re két, előreláthatólag hatalmas sikerű könyvvel fordultak rá.

Az egyik közelgő kötet, amely Moldova György életét dolgozza fel, Palotás Katalin, a híres Kossuth- és József Attila-díjas író özvegye nevéhez fűződik. A könyv március végén kerül a könyvesboltok polcaira, és a megírásában Kocsis András Sándor is részt vett, aki évtizedek óta szoros baráti kapcsolatot ápol Palotás Katalinnal.

Hetekig ültem Palotás Katalin betegágyánál, jegyzeteltem és figyeltem az eseményeket. Nem szeretném túlzottan felfedni a részleteket, de egy olyan különleges élményre bukkantam, amely Moldova György életének egy eddig ismeretlen aspektusát világítja meg. Kevesen tudják, hogy mennyire félt az édesanyjától, aki számára a Kossuth-díj nem jelentett sokat; őt sokkal inkább az foglalkoztatta, hogy fia még nem végzett el egyetemet. Végül, negyvenéves korára Moldova György diplomát szerzett, de ezt az „életre szóló szégyent” soha nem tudta teljesen elfelejteni, sőt, egész életében próbálta kompenzálni az elmaradást.

- osztotta meg Kocsis András Sándor.

A "Mindörökké Moldova" című könyv alcímében Moldova György utolsó, Palotás Katalinnak írt üzenete fogalmazódik meg:

"Ez volt Gyuri utolsó mondata, majd becsukta a szemét, és soha többé nem nyitotta ki" - tette hozzá a szociológus.

A KAS Könyvkiadó nemrégiben bejelentette, hogy összesen 32 új könyv megjelenésére készül. Különösen érdekes Hermann Róbert hadtörténész munkája, aki Orbán Viktor egykori osztálytársa volt. Kocsis András Sándor, a kiadó vezetője, kiemelte Scheer Róbert könyvét, amelyre érdemes külön figyelmet fordítani.

A szerző rábukkant nagymamája auschwitzi naplójára, amely egyedülálló történetet mesél el. A könyv nemcsak a napló irodalmi átiratát tartalmazza, hanem az eredeti, reprintelt változatát is, így az olvasók közvetlen kapcsolatba léphetnek a múlt emlékeivel. Véleményünk szerint ez a kiadvány 2025 egyik legjelentősebb műve lesz, amely mélyen megragadja a történelmi események súlyát és hatását.

- nyilatkozta a szociológus.

Eközben Kocsis András Sándor nem csupán írói tevékenységét folytatja, hanem újabb sikereket is elér. Február elején a Jiangsu Phoenix Publishing Group, Kína legnagyobb könyvkiadója, örömmel fogadta el legújabb művét, a "100 Faces of China" című könyvet, amely a mai Kínát mutatja be. A könyv várhatóan március végén jelenik meg magyar, kínai, angol és számos más nyelven is, így széles közönséghez juttatva el Kína sokszínű világát.

Kocsis András Sándor figyelme a könyvkiadás és az írás iránti szenvedélyén túl a közéleti események és a globális politikai folyamatok irányába is kiterjed. Különösen érdekli a Kínai Népköztársaság, amely a szakterületének számít. Legújabb elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy

Orbán Viktort kínai barátai rendkívül megvezették.

Az író véleménye szerint a kihívások gyökerei Magyarország akkumulátor-nagyhatalommá válásában rejlenek.

Orbán Viktor úgy döntött, hogy Magyarország a világ második legnagyobb akkumulátorgyártójává kíván válni. Ez a törekvés sokak számára aggasztónak tűnhet, sőt egyesek szerint akár nemzetellenes elképzelésnek is minősíthető.

- nyilatkozta Kocsis András Sándor.

Egy neves kínai politika és történelem szakértője hangsúlyozta, hogy az akkumulátorgyárak rövid távon kedvezően hatnak a magyar gazdaságra, mivel növelik a GDP-t és új munkahelyeket hoznak létre. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy közép- és hosszú távon súlyos következményekkel járhatnak. A szociológus kiemelte, hogy a gyártás során keletkező veszélyes hulladékok és az elhasználódott akkumulátorok tárolása továbbra is megoldatlan kérdés, miközben a termelési folyamatok miatt Magyarország ivóvízkészlete is komoly veszélybe kerülhet.

Vizsgáljuk meg nyolc-tíz év elteltével az egészségügyi statisztikákat. Remélem, hogy tévedek – bár van bennem egy aggodalom, hogy sajnos igazam lehet –, de attól tartok, hogy a gyárak környékén drámai emelkedést fogunk tapasztalni a daganatos betegségek előfordulásában.

- tette hozzá. Kocsis András Sándor véleménye szerint az akkumulátorgyártás kiszervezése kulcsfontosságú része Hszi Csin-ping kínai elnök által kidolgozott stratégiának.

"Két évvel ezelőtt Kína a világ egyik legszennyezettebb helye volt, ám a kormány elhatározta, hogy változtat ezen a helyzeten. Elindították a nagyszabású takarítási programot, amelynek célja a környezetszennyező tevékenységek csökkentése és a tisztább környezet megteremtése. Ennek következményeként azonban sokan szenvednek a radikális intézkedések következményeitől" – fogalmazott Kocsis András Sándor.

A szociológus rámutatott arra, hogy Kína fokozatosan, de határozottan halad abba az irányba, hogy a világ gazdasági vezetőjévé váljon, vagy talán már el is érte ezt a státuszt.

A kínai kultúra mélyen gyökerezik a tudatosságban és a tervezésben; számukra semmi sem történik véletlenül. Minden eseménynek és döntésnek üzenete van, és minden lépés mögött alaposan átgondolt stratégia rejlik. A pillanatnyi élvezetek helyett inkább a hosszú távú célok elérésére összpontosítanak, így a "Carpe Diem" szellemisége nem jellemző rájuk.

- Emlékeztetett a szerző szavaira.

Kiváló példa eme stratégiai gondolkodás szemléltetésére, hogy tavaly az amerikai választások alatt 2,3 ezer milliárd jüant öntöttek a kínai gazdaságba, elsősorban az elektronikába és az autóiparba. Kitűnő volt az időzítés, ugyanis az amerikai tőzsdén éppen meg voltak rémülve a befektetők Kamala Harris színre lépése miatt. Berobbant, és példátlan módon dübörgött a sanghaji tőzsde, három nap alatt sokkal több pénz érkezett be, mint amennyit a kínai kormány beletett.

Amikor elérkezik a világ vége, Kína lesz az utolsó, aki átlépi a küszöböt, és gondosan leoltja a fényt.

- tette hozzá Kocsis András Sándor, egyedi színt vinni a beszélgetésbe.

Kína gazdasági erejét arra a használja, hogy kiterjessze befolyását, de nem úgy, ahogy azt a klasszikus birodalmak tették.

Az elmúlt harminc évben a soft power a külpolitika és diplomácia egyik kulcsfontosságú aspektusává vált. A kifejezés első használója Joseph Nye amerikai politológus volt, aki 1990-ben vetette papírra. Nye értelmezése szerint a soft power olyan befolyást jelent, amely képes másokat arra ösztönözni, hogy saját szándékaiddal azonosuljanak, és azt kívánják, amit te magad is szeretnél.

Kína rendkívül veszélyes tényező a globális politikai színtéren, mivel rendkívül ravasz és számító. Azokban az országokban, ahol a korrupció elterjedt, könnyedén érvényesíti érdekeit. Például Srí Lankán, ahol tízéves hitelt nyújtottak egy hatalmas kikötő fejlesztésére, azzal a kikötéssel, hogy ha az ország nem képes teljesíteni a visszafizetést, a kikötő Kínához kerül. Az ottani korrupt vezetés nem tudta betartani a megállapodásait, és ennek következtében most az ország legnagyobb kikötője a kínai állam kezébe került.

Kocsis András Sándor egy konkrét példán keresztül illusztrálta a kínai soft power hatását, és kiemelte, hogy hasonló stratégiákkal sikerült az ázsiai országnak Afrika legértékesebb nyersanyag-forrásait is megszereznie.

Kína katonai akciókhoz ritkán folyamodik, amit a konfuciánus filozófia magyaráz. E szerint a terület bővítése nemcsak hogy kezelhetetlenné válhat, hanem a hatalom megbuktatásához is vezethet.

Ki tud példát mondani arra, hogy Kína egy-két apró határincidenst leszámítva fegyveresen átlépte volna a határait. Senki

- magyarázta az író, aki kiemelte, hogy a 21 ezer kilométer hosszú kínai nagy fal valójában elsősorban a birodalom határainak meghatározására szolgált, nem pedig védelmi célokat szolgált.

Ezzel a nézőponttal ellentétben áll, hogy Hszi Csin-ping kijelentette, hogy 2026-ra szándékozik megszerezni Tajvant.

Kína történelmi szempontból jogosan tart igényt Tajvanra és Tibetre. Ennek ellenére Hszi Csin-ping nem próbálja meg elfoglalni Tajvant

- fogalmazta meg Kocsis András Sándor a véleményét, amelyről ő maga is tudja, hogy nem éppen a mainstream vonalhoz tartozik.

A szakértők rámutattak arra, hogy bár Kína rendszeresen belép Tajvan légterébe, egy komoly katonai összecsapás valószínűsége minimális. Ennek egyik oka, hogy az amerikai hadihajók folyamatosan biztosítják a sziget védelmét, amely egyébként is jól megerősített. Politikai és katonai szempontból továbbra is az Egyesült Államok számít a globális hatalom legfőbb bástyájának. Emellett Tajvan legfőbb kereskedelmi partnere Kína, ami azt jelenti, hogy Hszi Csin-ping számára gazdaságilag nem lenne előnyös a sziget katonai megszállása.

Adódik a kérdés, ha Kína a világ vezető gazdasági hatalma, az Egyesült Államok pedig a világ vezető katonai és politikai hatalma, akkor mi marad Európának. Kocsis András Sándornak erre is van válasza:

Európa váljon a Föld legnagyobb kulturális kincsesládájává!

A szociológus véleménye szerint Európa gazdasági versenyképessége már megtorpant, mivel a kínai autókra kivetett szankciók ellenére a helyzet nem javul. Különösen aggasztó, hogy a Chery Automobile már korábban megvásárolta a Nissan legnagyobb spanyol gyárát, ezzel mintegy kijátszva a védővámok rendszerét. Az uniós gazdaság nehézségeit tovább súlyosbítja az Egyesült Államok elvárása, miszerint az EU tagállamai a GDP-jük 5%-át haderőfejlesztésre kellene fordítsák, ami súlyosan megerőltetné a tagállamok költségvetését.

Kocsis András Sándor összegzése szerint az Európai Unió tagállamai átlagosan a GDP 1,8%-át fordítják védelmi kiadásokra. A legnagyobb arányt a lengyelek képviselik, akik a félelmeik miatt 4%-ot szentelnek haderejük fejlesztésére. Azonban egyetlen ország gazdasága sem lenne képes ennél magasabb arányt elviselni.

Európa egyetlen területen kiemelkedően versenyképes: az oktatás terén. Itt a tanulmányi teljesítmény átlagosan a legmagasabb színvonalat képviseli.

- hangoztatta az író, aki úgy véli, hogy Európa jövője azon múlik, mennyire képesek vagyunk növelni az oktatás minőségét.