Kövér László: A politika komédiává alakult Magyar Péterrel | 24.hu Kövér László véleménye szerint Magyar Péterrel való együttműködésük során a politikai színtér egyfajta szórakoztató előadássá vált. A politikai diskurzusokban tapasztalt humor és irónia n

Kifejezte kétségeit Gyurcsány autonómiájával kapcsolatban, majd hangsúlyozta, hogy nem ő határozza meg, hogy folytatja-e politikai pályafutását. Kritizálta a közéleti megnyilvánulások stílusát, és a Momentumot ügynökpártnak titulálta.

Az állami hírtévé 48 perc című műsorában Kövér László kifejtette, hogy a nemzetközi színtéren aggasztó események zajlanak, és a jövőbeni fejlemények kiszámíthatatlanságára figyelmeztetett. Az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus kapcsán azt emelte ki, hogy e két válság alapvetően átalakítja a globális politikai tájat, amelyben Magyarország is megpróbálja formálni jövőjét. Az állami hírügynökség tudósítása szerint a fideszes házelnök hangsúlyozta, hogy e konfliktusok messze túlmutatnak a helyi szinten, és komoly hatással vannak az ország nemzetközi helyzetére.

Úgy véli, hogy a magyar belpolitikában zajló események inkább mulatságosak, mint tragikusak; a Tisza Párt és Magyar Péter megjelenése olyan mélypontot képvisel, amelyet még 30 vagy 15 évvel ezelőtt sem tudtak volna elképzelni. Azt tapasztalja, hogy a világ jelentős része köszöni szépen, jól van, fejlődik és gyarapodik; a nyugati világ viszont szellemi és morális válsággal küzd. A demokrácia morális tartalékai kezdenek kimerülni – tette hozzá. Kövér László mélypontnak tartja, hogy egy ellenzéki képviselőcsoport, amely már bejelentette, hogy nem indul a jövő évi választásokon, terrorcselekmény elkövetésével próbálta megakadályozni egy törvényjavaslat elfogadását. A Momentumot ügynökpártnak titulálta, ezzel tovább fokozva a politikai feszültséget.

Olyan alkotásról van szó, amelynek születése nem a belső inspirációból ered, hanem külső elvárások és megrendelések nyomán jött létre.

Szerinte a Momentum tagjainak eddigi legjelentősebb és maradandó akciója az volt, amikor sikeresen megakadályozták Magyarország olimpiai pályázatának megvalósulását.

és átengedték a rendezési jogot a franciák kezébe; a pusztításon túl semmi más céljuk nem volt.

Ugyanakkor nem lehetetlen, hogy a párt néhány politikusa a "Soros-féle hálózat" egyik intézményében vagy akár a Tisza Párt listáján találja meg a jövőbeli lehetőségeit.

Ez a társaság számomra egy ostoba csoportnak látszott, akik külföldi támogatással működnek, és az idő csak megerősítette a gyanúimat.

Kövér Lászlót meglepte Gyurcsány Ferenc visszavonulása, az még inkább, hogy ezt nem saját maga, hanem Dobrev Klára jelentette be, ami azoknak a találgatásoknak ad alapot, hogy a DK volt elnöke nem autonóm személyisége volt a politikának, sokkal inkább egy háttérhatalom embere. Várakozással figyeli a DK függetlenségi harcát annak igazolására, hogy van baloldal az ellenzéken belül. Szerinte ugyanis a világ átalakult, kétséges, van-e értelme még a jobb- és baloldalról, kereszténydemokráciáról, liberalizmusról, szociáldemokráciáról úgy beszélni, mint 30 éve.

A politika társadalmi fundamentumai jelentős változásokon mentek keresztül, mivel az azokban gyökerező társadalmak is átalakultak, ahol ezek az ideológiák és pártpolitikai irányvonalak kialakultak. A megfigyelések szerint a korábbi struktúrák helyébe lépő új rendszer kedvezőtlenebb, mint ami azelőtt volt; a törésvonal egyik oldalán a nemzetállamok felszámolásában érdekelt globalisták állnak, míg a másikon a szuverenista és patrióta hangok hallhatóak, akik úgy vélik, hogy a nemzeti önazonosság elengedhetetlen érték ahhoz, hogy élhető, harmonikus közösségek jöhessenek létre. Ők úgy gondolják, hogy a demokrácia alapja a nemzetállam léte.

Kövér László az állami televízióban kifejtette, hogy a hagyományos média a "jobblétre szenderülés" felé tart. Véleménye szerint a politikai kommunikáció egyre inkább áttevődik az online térbe, ami súlyos következményekkel jár a tartalom minőségére és a kifejezés módjára nézve. A magyar politikai elit, mint hangsúlyozta, nagyon keveset tett a folyamat megfékezésére, és nem hívta fel eléggé a figyelmet a mögöttes veszélyekre. Európában a szekularizáció, a vallás és kultúra fokozatos elvesztése tapasztalható, amely a közösségek széteséséhez vezet, és ezzel együtt az emberi kapcsolatok alapjait is megrendíti.

Vannak, akik úgy vélik, hogy biológiai sajátosságaink csupán akadályokat jelentenek. Európa nemcsak a lelkét, hanem már az értelmét is elveszíti. Ha ez a tendencia folytatódik, a következmény végső soron a teljes káosz és a társadalmi szétesés lesz.

Szerinte minden politikus, aki a keresztény tanításra hivatkozik, a maga számára teszi magasra a mércét, mert nagyon könnyen a képmutatás vádjával nézhet szembe, ha botláson kapják. Az is nyilvánvaló, hogy a keresztény politikusok is gyarló emberek, így ha megbotlanak és elesnek, azt el kell fogadni. A különbség ott van, hogy a másik oldalon a mércét magát is tagadják. Fontos, hogy legyenek morális gátak, amelyeket fent kell tartani.

Kövér László méltatta az ukrán nép hősies küzdelmét hazájuk védelmében, ám kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ennek van-e valódi értelme, különösen, mivel Nyugaton egyre inkább elismerik, hogy ez egy proxyháború. Ukrajna sürgetett uniós csatlakozásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy fontos, hogy nyilvánvalóvá tegyék, milyen következményekkel jár ez a magyar emberek számára. Kiemelte, hogy mély emberi szimpátiát érez az ukrán háborús áldozatok iránt, szemben az ukrán politikai vezetéssel, akiket bűnrészesnek tart abban, ami történt. A politikus úgy fogalmazott, a 2025-ös Voks véleménynyilvánító szavazás után a kormánynak világosan és határozottan kell képviselnie a kétmillió polgár véleményét. A szavazás eredménye kötelezettséget és politikai támogatást jelent a kormány számára.

A fideszes házelnök, Kövér László, a következő évi országgyűlési választások utáni időszakot a parlamentarizmus és a demokrácia szempontjából pesszimistán szemléli, úgy véli, hogy a parlament mint vitafórum egyre inkább elveszíti a jelentőségét. Amikor arra a kérdésre válaszoltak, hogy tervez-e távozni a politikai színtérről, kifejtette, hogy nem érzi szükségét annak, hogy feltétlenül háttérbe vonuljon, és hogy szakítson a közélettel. Hozzáfűzte: a döntés nem csupán az ő hatáskörébe tartozik.