Közös kincsünk Ausztriával: így válik a kívül ropogós, belül omlós császármorzsa igazi ínycsiklandó élménnyé!
Tudtad, hogy a császármorzsa valójában csak egy palacsintatészta? Persze sokkal izgalmasabban elkészítve.
A császármorzsa igazi ínycsiklandó példa arra, hogy a magyar és osztrák konyha mennyire hasonló ízekkel és hagyományokkal bővelkedik. A közös gyökereink révén, amelyek évszázadokon át összekötöttek bennünket, nem nehéz felfedezni a párhuzamokat: a rántott hús, az almás rétes, a szaftos sült kolbász és a lágy palacsinta mind-mind olyan ételek, amelyeket mindkét nép örömmel fogyaszt. Ha gasztronómiai felfedezőutunkat szeretnénk megélni, nem szükséges a szomszédos Ausztriába utaznunk, hiszen hazánkban is bőségesen találhatunk minőségi ínycsiklandó falatokat, melyek garantáltan elvarázsolják az ízlelőbimbóinkat.
A császármorzsa, vagy ahogyan a németek nevezik, kaiserschmarrn, a két nemzet gasztronómiai örökségének szerves részét képezi. Mint sok más étel, ez is különböző formákban jelenik meg a két ország konyhájában. Ausztriában a hagyományos recept szerint darából, míg Magyarországon lisztből készítik el, de a végeredmény karaktere és ízvilága szinte változatlan marad. A tányérunkra egy aranysárga, finom vaníliás és rummal ízesített, mazsolával gazdagított morzsa kerül, amelyhez porcukrot és sárgabaracklekvárt kínálnak, így teremtve meg a tökéletes ízharmóniát.
Nehezen lehet eldönteni, hogy desszertről vagy főételről beszélünk, annál is inkább, mert a császármorzsa tipikusan olyan étel, amit pénteken kaptunk a menzán, egy jó nagy leves után. Igen, egész életemben hatalmas szerencsém volt a menzákkal, bizonyos ételeket, mint például a császármorzsa, még mindig visszasírok.
Bárki otthon is elkészítheti a császármorzsát, akár egy szokványos szerda délután, hiszen ez a fogás viszonylag energiatakarékosan készíthető el. A hozzávalók sem igényelnek semmi különlegeset; olyan alapanyagok kellenek hozzá, amelyek egy átlagos háztartásban mindig megtalálhatók. Liszt, tojás, cukor, tej – lényegében egy palacsintatésztáról beszélünk, csupán egy kicsit más módon készítve, és sokkal, sokkal ízletesebben fűszerezve. Ne habozzunk hát, vágjunk bele bátran, a végeredmény biztosan nem fog csalódást okozni!
A császármorzsa igazi varázsa abban rejlik, hogy a tésztát addig kell sütni, amíg gyönyörű, aranysárga színt nem ölt. Ekkor a külső réteg enyhén ropogós, míg a belső része lágy, morzsás állagú lesz. Ízlés szerint bőven adhatunk hozzá mazsolát, hogy még gazdagabb ízélményt nyújtson.
A tányéron szórunk rá porcukrot és kanalazunk rá sárgabaracklekvárt bőségesen. Jó étvágyat hozzá!
