"Másrészt, a 14 éves kislány nem csupán áldozat volt, hanem a figyelem középpontjába került" - a bántalmazott nőkért tartottak demonstrációt.

Különben is, úgy tűnik, csak a figyelemfelkeltés a cél. A nőknek érdemes alaposan megfontolniuk, hogy feljelentést tegyenek, hiszen sokszor a jogi költségek túl magasak ahhoz, hogy vállalják őket. Ez egy régi történet, de most mintha újra napvilágot látott volna. Ha férje valóban ilyen, miért nem lép tovább? Több ezer ember tüntetett már a Parlament előtt, tiltakozva a hatóságok és hivatalok hanyag hozzáállása ellen, ami miatt évente tucatnyi magyar nő szenved. És ez az, ami lehetővé teszi, hogy ezek a szavak elhangozzanak.

A pszichológus véleménye szerint a jó apák szeretetteljes kapcsolatban állnak a lányaikkal. Ezt a meglátását annak ellenére fogalmazta meg, hogy az apa saját bevallása szerint molesztálta a nagylányát. A bíróságon már sikerült bizonyítanom az esetet, így az apa nem tudta letagadni azt. Az apa azt állította, hogy soha nem érintette meg a lányát, csupán ajánlatokat tett neki, ami szerinte nem számít rossznak. Ráadásul azt is hozzátette, hogy a 14 éves kislány "kellette magát". A pszichológus nem talált semmiféle indoklást a szigorúbb felügyeletre vagy további szakértői vizsgálatra. Meghallgatta a nagylányomat is, és úgy véli, hogy nem tapasztalhatóak nála PTSD tünetei, mert a vizsgálat előtt már átbeszéltük együtt a történteket, amikor nyaraltunk. Szerinte a lány félelme az idősebb férfiaktól csupán a természetéből adódik, mivel alapvetően félénk személyiség.

Ezt a néhány mondatot a szombati tüntetés során emeltük ki, ahol a múlt héten brutálisan meggyilkolt japán nő emlékére gyűltek össze az emberek. Az ő esetét kezdetben csupán egy tragikus balesetként kezelték - dohányzás következtében keletkezett lakástűzként - mindaddig, míg a nőjogi aktivisták kiállásának hatására a rendőrség végre észrevette, hogy talán érdemes lenne alaposabban megvizsgálni az áldozat volt férjét, akiről köztudott volt, hogy hosszú évek óta folyamatosan bántalmazta a nőt.

A fenti részlet az áldozatok történeteiből származik, ezeket a NANE nőjogi szervezet aktivistái gyűjtik és olvasták fel a tüntetésen, a Parlament előtt. Jellegzetes motívumok köszönnek vissza mindegyikben:

"Nem tudom, kikkel álltam szemben, négy civil férfi és egy rendőr egyenruhában volt jelen" - mesélte egy másik áldozat. "Készítettek számomra egy széket, hogy érzékeljem a férfiak hatalmát. Borzalmas és megalázó élmény volt. Már ültem ezen a kapitányságon éjszaka hálóruhában, órákon át segítséget kérve, de hiába. Természetesen kioktatásban részesültem, elmagyarázták, hogy ez egy régi ügy, és hogy miért nem távozom, ha ennyi problémám van a volt férjemmel, miközben semmibe vették a bántalmazást, az anyagi zsarolást és a zaklatást, valamint az egészségem károsodását. Ott ültem megsemmisülve, és csupán az egyenruhás rendőr volt az, aki valóban próbált segíteni, érveket hozva fel az ügyem mellett. Őt egyáltalán nem érdekelte, hogy a válóper során megszereztem a kizárólagos lakáshasználat jogát a bántalmazó, alkoholista férjem életvitele miatt, aki ellen ezen a rendőrségen már több eljárás is indult. Nem foglalkoztak azzal sem, hogy a bántalmazás következtében kórházba kerültem, és tönkrement az egészségem."

Bár a japán nőt képviselő ügyvéd, a Patent-alapító Spronz Júlia az nlc-nek elmondta, hogy annak, ahogy az ügyfele halálát kezelték, nincs köze ahhoz, hogy külföldi, hiszen a magyar nők is hasonló hozzáállást tapasztalnak, ha a rendőrséghez fordulnak, az itt élő külföldiek ettől még finoman fogalmazva rácsodálkoznak a magyar rendszer sajátosságaira, ha bajba kerülnek. Felszólalt egy amerikai nő, Amanda, aki az itt élő külföldi nőket segíti, ha bántalmazás éri őket. Ő azt mondta:

A "teendő" – azaz az, hogy az ember a hatóságokhoz fordul, segítséget kér, várakozik és reménykedik, elmeséli, mi történt, és talán még bizonyítékokkal is rendelkezik – nem hoz megoldást: a rendszerszintű közöny és a magyar társadalmi hagyomány, amely lehetővé teszi a nők elnyomását, kilátástalan helyzetet teremt.

A tüntetés a japán nő lakása előtt kezdődött a Stollár Béla utcában, itt barátok, ismerősök szólaltak fel; ekkor még csak félezren voltunk. Az esemény - amely ekkorra már valódi tüntetés volt - az V. kerületi rendőrkapitányság előtt folytatódott, ahol több áldozat is felszólalt. A leginkább megrázó beszédet Bertók Kriszti, a másfél éve, 25 éves korában elhunyt fotós - akivel mi is interjúztunk - édesanyja mondta el. Azóta sem tudják, mi történt pontosan, nem volt helyszínelés, nem hívták be a lány partnerét, aki utoljára látta őt élve, nem kezdtek semmit a bántalmazásra utaló dokumentumokkal sem, pedig Kriszti részletesen írt naplójában arról, hogy veszélyes, érzelmileg függő, "szado-mazochista" férfiről van szó. Tudják, hogy verésre utaló nyomok voltak a testén, amikor azonban szerette volna látni a jegyzőkönyvet, a rendőrségen azzal hajtották el, hogy

Az aktivisták közben a rendőrség falára ragasztották a japán nő feljelentésére adott elutasító határozatok másolatait. Ahogy a papírlapok szépen sorban egymásra kerültek, végül teljesen befedték a fal felületét.

Az ekkorra már ezres sokaság átvonult a Parlament elé, ott hangzottak el az áldozatok történetei is. A tüntetés ezzel együtt is főleg azért volt különleges, mert a résztvevők lépten-nyomon bekiabáltak. Méghozzá kizárólag nők, ami eleve feltűnő (és zavarba ejtő) volt, hiszen a bekiabálás hagyományosan férfiműfaj. Nem azért szakították félbe a beszédeket, mert nem értettek egyet a felszólalókkal; egyszerűen nem bírták ki. Ezen a demonstráción mindenki érintett volt érzelmileg, mélyen és ösztönösen, minden nő pontosan értette, milyen érzés, amikor veszélyben érzi magát és a gyerekeit.

Idén már a második nőgyilkosság borzolja a kedélyeket. Vagyis ez az a második eset, amely eljutott a nyilvánosság füléhez - figyelmeztetett a Patent aktivistája a demonstráció végén. "Egy hónap múlva ünnepeljük a nőnapot, és kötelező virágokat osztani, de sajnos jól tudjuk, hogy addigra valószínűleg újabb áldozatot gyászolhatunk a nők elleni erőszak borzalmas körforgásában, akinek már csak a sírjára helyezhetjük el a virágokat."