"Mindenki türelme a végéhez közelít, és úgy tűnik, hogy a dolgozók után most már a főigazgatók is felemelik a szavukat Demeter Szilárd ellen."
"Nem sok könnyet fogunk érte ejteni" - kommentálták forrásaink Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatójának leváltását. Ugyanakkor értesüléseink szerint több múzeumigazgató is ellenszegül Demeter Szilárd döntéseinek.
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke a Facebookon adott hangot véleményének Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) igazgatójának felfüggesztése kapcsán. „Amikor különböző forrásokból, különböző gyanúk merülnek fel, amelyeket a fenntartónál is szóba hoznak, akkor kénytelen vagyok belső vizsgálatot elrendelni, és alaposan átnézni az ügyeket” – fogalmazott. Hozzátette, hogy Rózsa cselekvési tervei esetleg sérthették az igazgató üzleti és más érdekeit is.
Információink alapján Rózsa Dávid, aki az elnök által kinevezett és régóta a legmegbízhatóbb munkatársnak számít, nyilvánosan kifogásolta Demeter vezetését, amiért a nemzeti könyvtár muzeális értékű könyvei nincsenek megfelelő védelem alatt a pénzügyi nehézségek és az MNMKK működési problémái miatt. Egy forrásunk arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami Nemzeti Múzeum Kft. a piaci árnál sokkal magasabb költségek mellett végezte el az OSZK Maglódi utcai raktárának költöztetését az újonnan átadott piliscsabai helyszínre. Iparági szakértők úgy vélik, hogy ezt a műveletet a költségek negyedéből vagy harmadából is meg lehetett volna valósítani, miközben a nemzeti könyvtárban a legfontosabb szükségletekre sincs elegendő forrás. Demeter maga is elismerte egy Facebook-kommentjében, hogy a cég súlyos pénzügyi problémákkal küzd, és a munkatársak szerint ezt próbálta meg enyhíteni az OSZK forrásaival.
De nem csupán ez a probléma: "Minden évben elengedhetetlen volt a kártevőirtás, mivel egy könyvtárban ez alapvető jelentőségű. Egyetlen bogár is komoly fertőzésveszélyt jelenthet az egész könyvállományra nézve. Sajnos az irtás már évek óta elmarad" - osztotta meg véleményét az egyik könyvtáros.
Sokan aggódnak amiatt, hogy az új piliscsabai raktárban a magas páratartalom következtében a könyvek penészesedésnek indultak, ahogyan azt a 444 is megemlítette. Információk szerint más külső raktárakban is tapasztaltak hasonló problémát az állományban, ami tovább fokozza a helyzet aggasztóságát.
A raktár fő feladata éppen az archiválás, vagyis a hosszú távú megőrzési kötelezettséggel bíró, gyakran muzeális értékű dokumentumok szakszerű tárolása. Évről évre akár 15 ezer új példány kerül ebbe a kategóriába, ami nemcsak a biztonsági követelmények teljesítését, hanem a szakszerű tárolás biztosítását is elengedhetetlenné teszi – olvasható a piliscsabai raktár építéséről készült anyagokban. A TSPC-csoport PR-materiai alapján "széleskörű nemzetközi előtanulmányokat végeztek többek között olyan kiemelkedő könyvtárakban, mint a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtár, a párizsi Mitterrand Nemzeti Könyvtár, a Richelieu Könyvtár, valamint a kínai Guangzhou városi könyvtár. A szakmai konzultációt a norvég nemzeti könyvtár szakértői támogatták, így a piliscsabai épület tervei tükrözik ezt a nemzetközi perspektívát és a legjobb gyakorlatok alkalmazását."
Megkerestük Kádár Mihályt, a piliscsabai raktár felelős tervezőjét, hogy megossza velünk gondolatait a nedvesedésről szóló legfrissebb hírekkel kapcsolatban. Kíváncsiak vagyunk, hogy szerinte tervezési vagy esetleg kivitelezési hibák állhatnak-e a háttérben, amelyek e nemzeti örökségünket fenyegető problémát okozzák. Amint megkapjuk a válaszát, azonnal frissítjük cikkünket.
A piliscsabai raktár feltöltése kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen e lépés révén enyhíthetjük az OSZK várbeli épületének súlyos raktárproblémáit. A palota belső udvarain elhelyezett tízemeletes raktártornyok már a telítettség határát súrolják. „Jelen helyzetünkben azonban a könyvtár nem rendelkezik azzal a kapacitással, hogy ilyen mértékű logisztikai folyamatokat koordináljon. A közgyűjteményi szektorban a legalacsonyabb nemzeti könyvtári bérek miatt sok kolléga távozott, így alig maradt informatikus, és a raktári osztály sem bír elegendő szakemberrel, aki képes lenne egy ilyen összetett folyamatot kezelni” – nyilatkozta az egyik könyvtáros.
Az informatikai szakemberek felháborodása érthető, hiszen a piaci árak alatt végzik munkájukat. Demeter döntése, hogy központi állományba sorolja őket a centralizáció érdekében, lehetővé teszi, hogy a hat különböző közintézmény között könnyedén áthelyezhessék őket. Ez a helyzet pedig komoly kérdéseket vet fel a szakmai elismerésükről és a munkakörülményeikről.
Rózsa távozása után a könyvtárosok nem igazán gyászolták a helyzetet. "Ugyanúgy bántak vele, ahogy ő is tette sok más kollégával" - jegyezte meg az egyikük, utalva arra, hogy a szokásos amerikai filmek forgatókönyvéhez híven, kedden már nem engedték be Rózsát a munkahelyére. Elvették tőle a telefonját, és deaktiválták a belépőkártyáját.
Demeter Szilárd ugyanakkor lapunknak cáfolta a 444 értesülését, miszerint úgy összevesztek Rózsával egy visegrádi értekezleten, hogy ki kellett vezettetnie az OSZK főigazgatóját. "Ez tényszerűen nem igaz: sem a visegrádi helyszín, sem a kivezettetés" - írta, hozzátéve: "A felfüggesztett munkavállalónak a felfüggesztés idejére le kell adnia a munkahelytől kapott munkaeszközeit."
Úgy tűnik, hogy Demeternek nem csupán Rózsával, hanem Zsigmond Gáborral, a Nemzeti Múzeum főigazgatójával is számos nézeteltérése van. Török Róbert, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum vezetője pedig már a kinevezésének pillanatában a célkeresztjébe került Demeter által. Információink szerint Demeter más igazgatók leváltására is készül, hogy saját embereit ültethesse a helyükre. Azonban a főigazgatók egy része szoros kapcsolatban áll a NER különböző szintjeivel. Zsigmond Gábor például Tiborcz Istvánnal közösen írt könyveket a miniszterelnök veje által megvásárolt és felújított épületek történetéről. Az iparművészeti vezető, Cselovszki Zoltán, már az első Orbán-kormány idején is jelentős pozíciót töltött be. Forrásaink szerint a főigazgatók mára már elege lett abból, hogy az intézmények forrásai a korábbi összevonások óta csökkentek, hogy elvették tőlük a munkáltatói jogokat, és még a vécépapír beszerzéséhez is központi engedélyekre van szükségük, gyakran hiábavalóan.
Nem elhanyagolható, hogy - ahogyan az egyik érintett vezető kifejtette - Demeter "úgy kommunikál az igazgatókkal, mint ahogyan a kutyájával szokott", holott közülük többen évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a múzeumi szektorban. "Lassan mindenkinek elszakad a cérnája" - figyelmeztetett az egyikük. Úgy vélik, Demeter helyzete már nem fenntartható, és a kormány részéről semmiféle támogatásra nem számíthat.
Kérdés, hogy Hankó Balázs miniszterben feléled-e a kulturális örökségért való aggódás, és beviszi-e Orbán Viktor elé Demeter leváltásának javaslatát, ami a választások előtt már nem túl valószínű. Így viszont, ha a muzeológusok kitartanak, állandó támadási felületet szolgáltatnak a kormánnyal szemben, amit lassan a politikai ellenfelei is felfedezhetnek.
Egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy a jelenlegi központosított modell már nem fenntartható, és talán ideje lenne megszüntetni az egész közgyűjteményi központot. Más országokban is hasonló problémákkal küzdenek; például a berlini múzeumokat tömörítő holdingot éppen most bontják le a németek. A múzeumok hatékonyabb működését sokkal inkább elősegíti az egészséges verseny és a spontán együttműködés. Ha az MNMKK megmaradna, akkor is csak mint egy koordináló háttérintézmény lenne érdemes rá gondolni. Ezzel szemben Demeter rengeteg pénzt fektet az MNKKK márkájának bevezetésébe és arculatváltásába, miközben az épületek leromlanak.
A feszültségeket jelzi az is, hogy Demeter posztjára kemény választ adott L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója. Visszautasította Demeternek azt az állítását, ami szerint kritikán aluli állapotban vette át az országos hatókörű közgyűjteményi intézményeket. Védelmébe vette a főigazgatókat, és hosszan sorolta a Nemzeti Múzeumban általa vezényelt fejlesztéseket. Végül azzal zárta posztját: "Kedves Szilárd, ezt írod: 'Fáj, akinek fáj, és bárhány érdeket is sértek vagy bármilyen bizniszekbe is nyúlok bele - rendet fogok tenni.' Csak arra kérünk, figyelj a forgácsokra is!"





