Tárgyalásra került a Kijevnek nyújtott amerikai támogatás részletei, ám Trump váratlanul közbeszólt.
Resperger István ezredes szerint Moszkva a saját érdekében használhatja fel, hogy az amerikai lap megírta: mekkora volt az az anyagi-technikai katonai segély, amit az USA adott Ukrajnának. A The New York Times cikkéből ugyanis számos, eddig nem ismert részlet derül ki Washington és Kijev együttműködéséről.
Alapos cikket közölt az ukrán háború részleteiről néhány napja a The New York Times. A szerző, Adam Entous több mint egy éve gyűjtötte az információkat az amerikai-ukrán katonai együttműködésről, és mintegy háromszáz interjút készített. Fontos részleteket írt meg a kétoldalú kapcsolatokról, így arról a titkos wiesbadeni, németországi központról, ahonnan együtt koordinálták az ukrán hadsereg számos sikeres akcióját a háború kezdeti szakaszában amerikai és ukrán katonai vezetők. Az amerikai hadsereg felállított ugyanis egy speciális egységet (Task Force Dragon), amely az USA wiesbadeni bázisáról, a Lucius D. Clay Kaszárnyából látta el információval az ukránokat. Az egység részt vett a haditervek kidolgozásában ugyanúgy, mint az orosz harctéri egységek mozgásáról szóló hírszerzési értesülések átadásában.
A gyakorlatban ez úgy valósult meg, hogy minden reggel egyesült az amerikai és az ukrán főtisztek, tábornokok csoportja, ahol közösen határozták meg a katonai célokat. Az amerikai fél ezen kívül megosztotta a műholdas felvételeit, valamint a rádiós és egyéb kommunikációs csatornákon szerzett értékes információkat is.
Olyan koordinátákat adtak meg, ahová "sikeresen" - fontos orosz egységeket eltalálva - lőhetnek az ukránok. A háború első évében a New York Times szerint szinte minden egyes HIMARS-rakétatámadást Wiesbadenből irányítottak, az ukránok ekkor még az amerikai hírszerzésre és tüzérségi eszközökre építve álltak ellen az oroszoknak.
Wiesbaden később is jelentős szerepet kapott a hadicselekmények irányításában, jóllehet időközben a kapcsolatok romlottak Washington és Kijev között. A "távolodás" már Joe Biden amerikai elnök idején megindult, nem kellett megvárni Donald Trump hatalomra kerülését, amikor veszekedésig fajult a Fehér Ház-i sajtótájékoztató Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között.
A New York Times cikkében lényegében a Biden-kormány Ukrajnával kapcsolatos intézkedéseinek keserű értékelése bontakozik ki. A bukott demokrata vezetés, a háború első évétől eltekintve, képtelen volt sem a harci eseményeket, sem pedig az ukránokat hatékonyan irányítani. A lap különös részletességgel tárgyalja a közös amerikai-ukrán műveleteket, valamint az ukrán hadsereg "önálló" akcióit, amelyek a helyzet bonyolultságát tükrözik.
Entous elsősorban az ukránokat vádolja a kudarcokért, míg a sikereket inkább az amerikai fegyverzetnek és irányításnak tulajdonítja. A szerző az ukrán parancsnokokat hol azért bírálja, mert 2022-ben nem haladtak elég dinamikusan Herszonnál, hol pedig azért, mert túlságosan kockázatos műveleteket hajtottak végre – például 2022-ben elsüllyesztették a fekete-tengeri orosz flotta zászlóshajóját, 2024-ben pedig "betörtek" Oroszország területére Kurszk közelében.
