Lemondott az OBT elnöke: Úgy érzékelem, hogy a bírák többsége nem helyesli a megállapodás aláírását.

Interjú Dr. Szabó Péterrel, aki a közelmúltban egy rendkívül megosztó testületi döntés következményeként lemondott az Országos Bírói Tanács elnöki posztjáról. A döntéshez öt tag kezdeményezése vezetett, ami széles körű felháborodást váltott ki a jogi közéletben. Dr. Szabó Péter tapasztalatait és érzéseit osztotta meg velünk a történtekkel kapcsolatban.

Lemondott az Országos Bírói Tanács elnöke, dr. Szabó Péter. A bírák önigazgatási testületének kevesebb mint egy éve megválasztott vezetője azután távozik, hogy az OBT elfogadott egy négyoldalú megállapodást az Igazságügyminisztériummal és más bírói szervekkel, amely az évek óta esedékes béremelést bizonyos bírósági szervezeti átalakításokhoz való hozzájáruláshoz kötötte. A megállapodás ellen több mint száz bíró állt ki nyilvánosan azzal, hogy az OBT engedett a kormány nyomásgyakorlásának, öt OBT-tag rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte hívott össze , amelynek egyetlen napirendi pontja az elnökkel szembeni bizalom kérdése volt.

Euronews, Tanács Gábor: - Mi állt a lemondásának hátterében?

Dr. Szabó Péter: - Ahogy az Országos Bírói Tanács tagjainak is elmondtam, döntésemhez két ok vezetett. Egyrészt az elmúlt hét csütörtökén érkezett egy bizalmatlansági indítvány ellenem. Összesen egyetlen egy sorban. A tegnapi nap délelőtt ezt felmentés iránti kérelemként terjesztette elő néhány tag. Tegnapi nap érkezett tehát maga a kérelem, annak indokaival együtt. A mai nap véleményem szerint joggal kérhettem volna további határidőt, hogy erre megfelelően fel tudjak készülni. Az Országos Bírói Tanács ezt számomra nem biztosította, megítélésem szerint így tisztességes eljáráshoz fűződő jogomat megsértette, emiatt nem kívántam a továbbiakban az eljárás hatálya alatt maradni. A másik, nem kevésbé fontos ok az volt, hogy érzékelem, tapasztalom, hogy a bírói kar többsége a megállapodás kapcsán azt az álláspontot fejti ki, hogy ezt helytelen volt aláírni. Mindennek következménye lemondásom, vállalom ezért a felelősséget.

Beszélgessünk erről a megállapodásról, amelyet az OBT, az OBH, az Igazságügyi Minisztérium és a Kúria kötött. Ezzel kapcsolatban több aggály merült fel, amelyeket sokan kifejeztek. Az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy a megállapodástervezet elbírálására rendkívül rövid határidőt kaptak. Ön szerint nem volt aggasztó, hogy ilyen korlátozott idő állt rendelkezésükre a dokumentum átnézésére?

2024 novemberének elején értesültem arról, hogy az Igazságügyi Minisztérium négyoldalú megállapodás megkötésére tett javaslatot. A tagok is hamarosan értesültek erről, már a hónap első hetében. Kétségtelen, hogy az indítvány a november 20-i ülés előtti két napon belül érkezett, azonban figyelembe kell venni, hogy a jogalkotási folyamat változásai miatt a döntés halasztása nem volt lehetséges. Szeretném megosztani a saját véleményemet is. Nem támogattam azt az elképzelést, hogy az igazságügyi kormányzat a régóta esedékes bérrendezést összekapcsolja más, a szervezeti jogállást érintő kérdésekkel. Ugyanakkor a helyzetet mérlegelve fontos volt eldönteni, hogy a megállapodás mellett, vagy ellene szóló érvek a meggyőzőbbek. Az én véleményem szerint felelősséggel tartozunk a bírósági rendszerben dolgozó 12 ezer kollégánk iránt, különösen a kisebb keresetűek esetében. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a megállapodás tartalma semmilyen módon nem sérti a bírói függetlenséget; bár elképzelhető, hogy bizonyos érdekeket érint, de a bírák függetlensége megmarad.

- Ön támogatta és megszavazta ezt a határozatot. Meglepetéssel tapasztalta, hogy utólag ennyire erős ellenállás alakult ki a bírák között?

- A mai nap elérhetővé vált az Országos Bírói Tanács honlapján a november 20-i ülésről készült jegyzőkönyv. Ebből kitűnik, hogy a valóban szűk időkeret ellenére valamennyi tag alaposan felkészült, megismerte a megállapodás tervezett szövegét. A megállapodás létrejöttének körülményei véleményem szerint nem bírói függetlenségi kérdést jelentenek, és engedje meg, hogy ezt egy kicsit messzebbről vázoljam. A hatalommegosztás rendszerében természetszerű, hogy más hatalmi ágaknak is befolyásuk van az igazságszolgáltatásra, legklasszikusabb módon a jogalkotás útján, tehát más hatalmi ágak, a végrehajtó, illetve a törvényhozói hatalom terrénumára tartozik klasszikusan az igazságszolgáltatást érintő jogszabályok megalkotása. Üdvözlendő az, hogy az Országos Bírói Tanácsot, mint ahogy a bírósági szervezetrendszer más szereplőit is a jogszabálytervezetek véleményezésének joga megilleti. Az adott esetben érzékelhető volt, hogy a kormány számára valamilyen szempontból fontos volt, hogy egyfajta garanciát szerezzen, és ennek eszköze volt ez a négyoldalú megállapodás. Még egyszer említem, hogy annak köre, hogy a jogalkotás során más hatalmi ágak milyen módon vonják be a harmadik hatalmi ágat, az igazságszolgáltatást a jogalkotásba, semmiképpen nem kapcsolódik a bírói függetlenséghez.

- A megállapodás kritikusai szerint az egy biankó felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy a bírósági szervezetrendszerben változásokat hajtson végre.

- Nagyon széles értelmezési keretet jelent a megállapodás, ami megadja azt a lehetőséget, hogy legalább részben a harmadik hatalmi ág maga szervezze meg a működését. Széles értelmezési keret van, de pontosan ez ad lehetőséget abban, hogy a későbbi jogalkotási folyamatban aktívan és tevékenyen részt tudjon venni az Országos Bírói Tanács is.

- Az OBT korábban arra a megállapításra jutott, hogy a bérek rendezése viszont függetlenségi kérdés, és messze elmarad attól is a végül kialkudott béremelés, mint amit az OBT kívánatosnak tartott. Erről mi a véleménye, miért kellett ezt ilyen módon elfogadni akkor, hogyha ez elmarad attól, ami a bíróságok függetlenségét kvázi biztosítja?

- Én nem tudok valamennyi tag nevében nyilatkozni, azok nevében sem, akik igennel döntöttek. A lényeg az, hogy a tagok többsége úgy döntött, hogy elfogadja ezt a bizonyos megállapodástervezetet. Kétségtelen tény, hogy az Országos Bírói Tanács határozataiban magasabb mértékű illetményemelésre tett javaslatot, ugyanakkor megítélésem szerint az illetményrendezés mértéke nem elhanyagolható. Ez csupán a bírósági szervezet rendszerét érintően 2025. január 1-je és 2027. január 1-je közötti kétéves időszakra 135 milliárd forintot jelent, és hogy érzékeltessem, megközelíti az 50 százalékot az átlagos bírói fizetés emelkedése ebben az időszakban, míg az igazságügyi alkalmazottak bére átlagosan duplájára növekszik. Magam úgy gondolom, hogy ezt a mértéket mindamellett sem lehet elhanyagolhatónak tartani, hogy valóban több szakaszban kerül beépítésre a bírók és az igazságügyi alkalmazottak bérébe.

- Ön továbbra is tagja lesz az OBT-nek? Lemondott az elnöki pozícióról, de vajon megőrzi-e tagságát a testületben?

- Az elnöki megbízatásomról lemondás nem érinti tagi megbízatásomat.

Mivel indokolták az ön ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt? A vádak szerint egy kiszivárgott háttérbeszélgetés tartalma, amely bírókkal zajlott, szolgált alapul azoknak, akik a távozását szerették volna elérni.

A bírósági szervezetrendszerben tapasztalható felháborodás forrása valójában a legutóbbi megállapodás, valamint az abban foglalt illetményrendezési javaslat. Újpesten részt vettem egy informális eszmecserén a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság bíráival és igazságügyi dolgozóival. Sajnos, ezt a kötetlen beszélgetést valaki, vélhetően jogellenesen, rögzítette, ami többszörösen megsértette a jogaimat. Az eseményről készült egy torzított, a kontextusból kiragadott dokumentum, amely nem mondható hitelesnek. Nyilvánvaló, hogy ez az információ a bírósági szervezetrendszeren belül is elterjedt.

- Tehát erre utaltak? Mert azt említette, hogy formailag nem a megállapodásra vonatkozik.

A lényegében arra utaltak, hogy az elnök hatáskörébe tartozó ügyeket érintettem. Személy szerint úgy vélem, hogy ez a hivatkozás nem volt kellően megalapozott és indokolt, azonban ennek alapos vizsgálatára nem volt lehetőség, mivel a fent említett okok miatt végül úgy döntöttem, hogy lemondok a posztomról.