Ligeti Miklós: Az eddigi információk tükrében a gyanú Biró Ferenc ellen meglehetősen csekélynek tűnik.

Ligeti Miklós: Sajnos, valóban így van, bár én más kifejezést használnék. Ennek a hatóságnak nincsenek olyan jogosítványai és hatáskörei, amelyek lehetővé tennék számára, hogy önállóan, csupán a siker reményében harcoljon a magyarországi korrupció ellen, vagy hogy a törvényben rögzített feladatait hatékonyan elláthassa.

Az Integritás Hatóságot annak érdekében hozták létre 2022-ben, hogy az uniós források zárolását feloldja az Európai Bizottság. Ekkor módosították a büntetőeljárási- és az információszabadságra vonatkozó törvényeket, illetve megváltoztatták a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályokat.

A korábbi tapasztalatok tükrében úgy tűnik,

A vagyonnyilatkozatok kapcsán egy ügyes lépéssel sikerült átvenni az Európai Parlament által használt rendszert, amely még a korábbi magyar modellnél is korlátozottabb betekintést enged a vagyonosodás folyamatába. Az információszabadság terén pedig úgy módosították a közérdekű adatokkal kapcsolatos perek menetét, hogy az elsősorban az adatokat kérő civilek és újságírók számára okoz nehézségeket, miközben a hatóságok nyilvánossággal szembeni elutasító attitűdje mit sem változott.

Az Integritás Hatóság kihasználja rendelkezésére álló lehetőségeit, és alaposan szemügyre veszi azokat a területeket, amelyeket vizsgálhat. Ugyanakkor a NER-közeli szereplők nem igazán kerülnek a hatóság látókörébe. Egy 2023-as hír szerint a Hatóság nyomozta Mészáros egyik vállalkozásának vasútfelújítási tevékenységeit, de azóta nem érkezett információ arról, hogy mi történt a vizsgálat következtében.

Nem látok bele a hatóság működésébe, nem tudom, hogy mi az, ami elé kerül, és miből válogat.

Természetesen, az alábbi módon egyedivé tudom tenni a szöveget: Nyilvánvaló, hogy mi is azt szeretnénk, ha sokkal energikusabb lenne, mint amit eddig tapasztaltunk tőle. Azonban félrevezető lenne azt hinni, hogy a 15 éve folyamatosan növekvő korrupciós rendszer felszámolása megtörtént, különösen úgy, hogy számos állami intézmény aktívan hozzájárult ehhez, ha másként nem, hát azzal, hogy szemet hunytak a problémák felett.

Az Integritás Hatóság köré szakértői gárdát toborzott, azonban önállóan nem képes érvényt szerezni a jogi szabályoknak, még abban az esetben sem, ha sikerül felfedeznie valamilyen jogsértést. Még ha tudja is bizonyítani, hogy uniós forrásokat jogtalanul használtak fel, nem rendelkezik hatáskörrel a pénzek visszafizetésének elrendelésére. Bűncselekmény gyanúja esetén csupán egy alaposan megfogalmazott feljelentést tud tenni, de ez sem fog "gyorsítósávon" haladni a nyomozás során, és nem garantált, hogy a hatóságok komolyabban veszik, mint a többi bejelentést.

Térjünk vissza a NER-közeli szereplőkre.

Egyetlen hivatal - még egy teljesen jól működő, vagy legalábbis jó szándékú állami közegben - sem kezdheti rögtön azzal, hogy szétszakítja az addigi környezetet.

Az azóta megszüntetett Egyenlő Bánásmód Hatóság hiába szabhatott volna ki 10 milliós bírságokat - ami 20 évvel ezelőtt még komoly összegnek számított -, az első egy-két évében legfeljebb 5 millióra büntetett, hiszen nem tudta, mi van körülötte. Mert mi van, ha 10 millióra büntet egy céget azért, mert leküldtek egy várandós nőt a hideg, dohos pincébe iratokat rendezni, majd bejön egy ennél sokkal durvább eset? Arra így hogyan reagál? Szóval a saját jogköröket bölcsen, ütemesen kell alkalmazni.

Ezt nem tartja megalkuvásnak?

Ha ezt ügyesen, taktikusan és elhatározott menetrend szerint csinálják, és nem azt mondják, hogy vannak olyan zárványai a korrupciónak, amit békén hagynak, akkor nem.

Ha egy frissen megalakult csapattal, mindössze harminc nappal a létrejöttük után, úgy döntenek, hogy Mészáros Lőrinc valamelyik vállalatához vonulnak ki azzal az indokkal, hogy hiszen úgyis korrupt, és mindent elvisznek tőle kivizsgálásra, az csupán a hivatalos szervek idegeit fogja borzolni.