Luxemburg miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy az Európai Unió bővítése a Nyugat-Balkán és Kelet-Európa felé nem csupán politikai kérdés, hanem kulcsfontosságú stratégiai érdek is. A régió fejlesztése és integrációja elengedhetetlen a stabilitás és a bizton

Luc Frieden, a luxemburgi miniszterelnök kedden Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén kiemelte, hogy az Európai Unió bővítése a Nyugat-Balkán és Kelet-Európa irányába nem csupán politikai döntés, hanem stratégiai szükségszerűség is.

A luxemburgi kormányfő, a Keresztényszocialista Néppárt politikusa felszólalásában a belső piac megerősítését nevezte az európai gazdaság "motorjának", és kiemelte, hogy az EU-nak "nyitottnak és bátorítónak kell maradnia" az új tagok csatlakozása felé. Frieden külön is szorgalmazta Montenegró mielőbbi, 2026-os uniós csatlakozását.

Beszédében a miniszterelnök megerősítette országa elkötelezettségét Ukrajna támogatása mellett "addig, amíg egy igazságos és tartós béke valósággá nem válik". Mint mondta: "a biztonságos és szuverén Ukrajna egyben biztonságos és szuverén Európát is jelent."

Luc Frieden kitért az izraeli-palesztin konfliktusra is, a Hamász terrortámadásainak második évfordulóján. Az izraeli túszok azonnali és feltétel nélküli szabadon engedésére szólított fel, ugyanakkor emlékeztetett, hogy Luxemburg a közelmúltban elismerte a palesztin államot, mert - mint fogalmazott - "a kétállami megoldás az egyetlen járható út a tartós békéhez".

Felhívta továbbá a figyelmet: az átalakuló nemzetközi környezetben Európának ismét meg kell erősítenie elkötelezettségét az alapvető értékei, a szabályokon alapuló nemzetközi rend és a demokrácia mellett, amelyek ma "minden korábbinál nagyobb nyomás alatt állnak".

A felszólalásban felvetette az uniós döntéshozatal reformjának szükségességét is. Frieden javasolta "a koncentrikus körök Európájának" újragondolását, amelyben egy kisebb, szorosabban együttműködő tagállami csoport alkotná az integráció magját, ugyanakkor a rendszer nyitott maradna azok számára, akik később csatlakozni kívánnak.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy Európa súlyos válsághelyzettel küzd, és az Európai Unió eltávolodott az alapító atyák által megrajzolt irányvonalától.

Mint mondta az unió eredeti célja az volt, hogy békét, biztonságot és jólétet nyújtson polgárainak, miközben tiszteletben tartja a nemzeti érdekeket és megőrzi az egyensúlyt Brüsszel és a tagállamok között. "Ma ennek épp az ellenkezőjét látjuk" - fogalmazott.

A politikai vezető kiemelte, hogy a centralizáló irányzatok és a téves brüsszeli határozatok komoly fenyegetést jelentenek az unió jövőjére nézve. "A béke helyett ma az Európai Bizottság elnöke arról nyilatkozik, hogy Európa háborúban áll. A fegyverek és katonák további küldése csak még mélyebbre sodorná kontinensünket a konfliktusok tengerébe" – fogalmazott.

Hozzátette: "biztonság helyett az elhibázott brüsszeli migrációs politika következményeit látjuk: nők és gyermekek nincsenek biztonságban, újra erősödik az antiszemitizmus. Jólét helyett Európa versenyképessége és gazdasága hanyatlik, a méregzöldítés politikájának következményeként."

Gál Kinga véleménye szerint napjainkban a "brüsszeli demokrácia" azon igyekszik, hogy megkérdőjelezze az alapító szerződéseket, ezzel pedig tovább csökkentse a tagállamok függetlenségét. Ez a törekvés pedig "teljesen ellentétes a szuverén nemzetek együttműködésén alapuló Európa eszményével".

„Ha nem következik be átalakulás, az unió a szétesés irányába haladhat. Az emberek többsége igényli a változást, hogy végre a lényeges problémáikra fókuszáljanak – ezt igazolja a hétvégi cseh választások eredménye is” – hangsúlyozta a politikai vezető.

Gál Kinga véleménye szerint napjainkban a Patrióták képviselik az egyetlen valódi alternatívát Európa védelme terén.

Tarr Zoltán, a Tisza párt EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy Európa története rávilágít: a béke és a fejlődés csakis párbeszéden és együttműködésen keresztül érhető el. Ugyanakkor kifejtette: az Európai Unió nem volt felkészülve arra, és sokáig nem is tudta elhinni, hogy egy tagállam vezetője képes visszaélni a közös bizalommal és az együttműködés szellemével.

A politikai vezető úgy véli, hogy "Magyarország távozó miniszterelnöke a köz javát saját ambíciói és érdekei szolgálatában manipulálta". Példaként hozta fel, hogy míg a magyar kormányfő az illegális migráció megfékezéséről értekezett, "több ezer, börtönből szabadult embercsempészt bocsátott rá a többi uniós tagállamra".

Tarr véleménye szerint a kormány "kétszínűsége hosszú időre aláásta a szigorú határőrizeti politika hitelét", amelyhez Európa most kezdi ismét felfedezni az utat. Emellett megjegyezte, hogy reméli, az EU a jövőben közös forrásokat fog rendelkezésre bocsátani a határvédelmi kerítések finanszírozására.

A képviselő éles szavakkal kritizálta a magyar kormány gazdasági irányvonalát, amely véleménye szerint "rossz döntések, számos különadó és elképesztő mértékű korrupció" árnyékában működik. "A magyar gazdaságot nem Brüsszel, hanem azok a személyek sodorták válságba, akik jelenleg a kormányzati pozíciókat töltik be" - tette hozzá az MTI jelentése alapján.

Tarr Zoltán nézetei szerint a tiszta kormányzás alapja a jogi stabilitás, az alacsony adóterhek, a méltányos megélhetési lehetőségek és a megbecsült nyugdíjak rendszere. "Csak ezen alapelvek mentén válhat Magyarország újra megbízható, aktív részesévé az európai közösségnek" - hangsúlyozta zárásként a felszólalásában.