Ma kulcsfontosságú pillanat vár ránk, hiszen lehet, hogy véglegesen eldől a háború sorsa Ukrajnában. Putyin kezében összpontosul a hatalom, és a jövő most rajta múlik.

A hétvégén drámai események zajlottak az orosz-ukrán konfliktus terén, különösen a diplomáciai színtéren. A nyugati szövetségesek és Ukrajna ultimátumot intéztek Oroszországhoz: ha május 12-étől nem hirdetnek általános tűzszünetet, akkor súlyos szankciók következnek. Vlagyimir Putyin orosz elnök válaszul jelezte, hogy Moszkva kész tárgyalásokra Ukrajnával, a megbeszélés tervezett időpontja és helyszíne május 16-a, Törökország lenne. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij azt nyilatkozta, hogy nyitott a találkozóra, és már készül a törökországi útra, de csak abban az esetben ül le Putyinnal, ha Oroszország fegyvernyugvást hirdet. Jelenleg a világ figyelme a Kreml válaszára irányul – vajon létrejöhet-e a béketárgyalásokat elősegítő tűzszünet, amely a háború befejezéséhez is vezethet?

Donald Trump amerikai elnökké választása jelentős változást hozott Ukrajna támogatásának terén. Míg Joe Biden idején a Kijev felé irányuló támogatás folyamatosan növekedett, Trump megközelítése radikálisan eltért. Az új elnök a konfliktus mielőbbi rendezésére összpontosított, ahelyett, hogy a korábbi, korlátlan anyagi és katonai segítségnyújtásra támaszkodott volna. Ez a fordulat új dimenziót adott a két ország kapcsolatának, és megkérdőjelezte a korábbi politikai irányvonalakat.

Az egyik legjelentősebb lépés ebben alighanem 2025. március 11-e volt, amikor Ukrajna és az Egyesült Államok azonnali, 30 napra szóló tűzszünetet ajánlott fel Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

A Kreml kezdetben azt jelezte, hogy szívesen kezdeményezne tűzszünetet, de ennek számos előfeltétele van, többek között az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segítség teljes leállítása. Ekkor Putyin elnök egy energetikai létesítményekre vonatkozó korlátozott tűzszünetet is bejelentett, ám ez 30 nap elteltével érdemi következmények nélkül hatályát vesztette.

Azóta eltelt két hónap és Amerikának, Európának elfogyott a türelme:

A múlt hét végén Vlagyimir Putyin számára komoly figyelmeztetést fogalmaztak meg: amennyiben nem hajlandó azonnali tűzszünetet kötni, súlyosabb szankciók elé nézhet, miközben Ukrajna további fegyverszállítmányokat kaphat.

Az orosz vezető erre azt mondta: ő szívesen tárgyalna a háború lezárásáról, közvetlenül is találkozna Ukrajna vezetőivel, a hét második felében, Törökországban. A tűzszüneti javaslatot viszont lényegében ismét ignorálta.

Zelenszkij erre így reagált: ő is nyitott a tárgyalásokra Putyinnal, és május 16-án, csütörtökön valóban útra kel Ankarába, azonban...

ahhoz, hogy legyen tárgyalás, Putyinnak el kell fogadnia a két hónapja levegőben lógó 30 napos tűzszünetet.

Itt vagyunk most: izgatottan várakozunk, hogy Putyin elfogadja-e a tűzszünetet; a határidő ma ér véget.

Jogos kérdés, hogy vajon mi állhat Putyin tűzszünettől való ódzkodásának hátterében, míg Zelenszkij határozottan elutasítja az oroszokkal való tárgyalást, amíg a fegyverek nem hallgatnak el. Mi lehet az oka ennek a feszültséggel teli helyzetnek, amely mindkét vezető stratégiai megfontolásait tükrözi?

A kérdés rendkívül összetett, és mindkét félnek megvannak a maga érvei, amelyek miatt érdemes óvatosan közelíteni a témához.

Ezen problémák ismeretében igencsak kérdéses, lesz-e tűzszünet, béketárgyalás vagy sem.

A Kremlnek azt kell most mérlegelnie, hogy el tudnak-e érni akkora sikereket az ukrán fronton rövidtávon, hogy megérje ismét masszív szankciókat és növekvő háborús veszteségeket kockáztatni.

Ha az oroszok úgy látják, van reális esélye annak, hogy 1-2 éven belül összeroppantják az ukrán haderő gerincét, beveszik a Donbaszt és adott esetben beljebb is tudnak nyomulni, valószínűleg nem fogadják el most a tűzszünetet.

Ha az orosz hadvezetés és politikai elit úgy véli, hogy van esély a szankciók enyhítésére, az elfoglalt területek gyors integrációjára Oroszországba, valamint a Moszkvának kedvező békefeltételek elfogadtatására, akkor valószínű, hogy elfogadják a jelenlegi tűzszünetet. Ezen felül, ha a jövőben újra megnyílna a lehetőség Ukrajna megszerzésére, az ő számításaik szerint ez kedvező forgatókönyv lenne. Trump elnöksége alatt Oroszország talán egy soha vissza nem térő alkalmat kapott ezen célok megvalósítására.

Ha mától kezdve tűzszünet lép életbe, és elindulnak a béketárgyalások, akkor egy fontos mérföldkőhöz érkezünk a háború befejezése felé vezető úton.

Nincs biztosíték arra, hogy a konfliktus akár rövid távon, de különösen nem hosszú távon zárul le.

Emlékezzünk rá: 2022 tavaszán már tárgyaltak a felek a konfliktus lezárásáról, ekkor néhány tárgyalási kör után a háború jelentős eszkalációja következett.

A tűzszünet egészen biztosan sokat segítene, hiszen egyik fél sem tud érvelni a tárgyalások berekesztése mellett azzal, hogy a másik fél váratlanul valami súlyos atrocitást követett el, ezért nincs értelme tovább tárgyalni (2022-ben ez történt, miután Ukrajna feltárta az orosz hadsereg Bucsában és Irpinyben elkövetett rémtetteit).

Bár a tűzszünet lehetőséget ad a helyzet stabilizálására, a tárgyalások még így is könnyen zátonyra futhatnak, mivel számos ellentmondásos kérdés merül fel Oroszország és Ukrajna között, amelyeken a kompromisszum elérése rendkívül bonyolultnak ígérkezik. Ilyen kérdések például:

Előfordulhat, hogy a tárgyalások végül nem vezetnek megállapodáshoz a legfontosabb kérdésekben, de legalább egy időszakra tűzszünetet hirdetnek, ami lehetőséget ad a feleknek a helyzet átgondolására.

Ez a hír egyfajta megkönnyebbülés lehet, hiszen a háború aktív szakasza végre véget érhet. Ugyanakkor ez csak a kezdet lehet egy új, instabil helyzet kialakulásához Európa keleti határain: két erős rivális állam, amelyek egykoron testvérnépként éltek, mostanra ősellenségekké váltak. Az így létrejövő törékeny "béke" bármikor átcsaphat újabb katonai konfliktusba, és ismételten pusztító háborúvá fajulhat.

Csak bízni tudunk abban, hogy elérhetjük a tartós és igazságos béke megteremtését, de sajnos a jelek szerint ennek a lehetősége továbbra is csekély.