Macron nem kívánja megismételni a választási folyamatot, és 48 órán belül szeretné bejelenteni az új miniszter kinevezését.

Emmanuel Macron francia elnök kedden tájékoztatta a parlamenti pártok képviselőit, hogy 48 órán belül szeretné megnevezni az új miniszterelnököt. Az elnök emellett jelezte, hogy a mandátuma hátralévő időszakában nem áll szándékában új nemzetgyűlési választásokat kiírni – értesült az AFP az elnöki körökből származó információk alapján.

A Michel Barnier kormányával szembeni bizalmatlansági indítványt kezdeményező baloldali Engedetlen Franciaország és a jobboldali Nemzeti Tömörülés vezetőin kívül kedden a köztársasági elnök minden parlamenti párt képviselőjét fogadta. A két és fél órás megbeszélés során Macron kifejtette, hogy "48 órán belül" szeretné bejelenteni az új miniszterelnököt, ám konkrét politikai irányvonalat nem említett. A hírügynökségek forrásai szerint Macron úgy fogalmazott, hogy

A politikai erők között egyetértés mutatkozik abban, hogy ezentúl nem kívánják alávetni magukat a Nemzeti Tömörülés befolyásának.

Azt is jelezte, hogy nem kívánja feloszlatni a nemzetgyűlést és új választásokat kiírni 2027, a második és utolsó elnöki ciklusának vége előtt. Leghamarabb erre 2025 nyarán, egy évvel az előző választások után lehetne lehetősége az alkotmány szerint.

Franciaország nyara különös politikai fordulatokat hozott, amikor csaknem két hónapon át ügyvezető kormány irányította az országot. Ez a helyzet a július 7-i előrehozott választások következtében alakult ki, amelyek során a Nemzetgyűlés háromosztatúra szélesedett, 11 frakcióval, de egyik párt sem tudta megszerezni az abszolút többséget. Szeptemberben az elnök tábora, a centristák és a jobbközép köztársaságiak kisebbségi kormányt alakítottak, míg a baloldali pártok, amelyek a választásokon az élen végeztek, de a kormányból kimaradtak, valamint a jobboldali Nemzeti Tömörülés ellenzéki szerepben maradtak, ezzel feszültséget teremtve a politikai tájképen.

A múlt szerdai események során a kisebbségi kormány bizalmatlansági indítvány révén megbukott, melyet a két utolsó tömb kezdeményezett. A kormány célja az volt, hogy a parlamenti eljárásokat figyelmen kívül hagyva, megszorításokat vezessen be a következő évi költségvetésben.

A keddig tartó egyeztetést követően Olivier Faure, a Szocialista Párt első titkára, valamint Marine Tondelier, a baloldali koalícióhoz tartozó Zöldek vezetője közölték: ha a következő kormány nem használja ki a parlament megkerülésének alkotmányos lehetőségét, a mérsékelt baloldali pártok nem fognak újabb bizalmatlansági indítványt kezdeményezni vagy megszavazni.

A szocialisták nyitottak a kormányzásra a jobbközép és centrista pártokkal, a Zöldek azonban ezt kizárták, és mindkét párt ragaszkodik ahhoz, hogy baloldalról érkezzen a következő kormányfő.

A találkozón a kommunisták jelen voltak, de az Új Népfront nevű baloldali szövetség, amelyet a radikális baloldal irányít, nem kapott meghívót. Ez feszültséget szült a résztvevők között. Faure, a szocialisták vezetője így fogalmazott: "Az üres szék politikája a baloldal gyengítésének egy formáját jelenti."

A radikális baloldal vezetője, Jean-Luc Mélenchon, az Engedetlen Franciaország elnöke bírálta az Új Népfront többi tagját, akik elfogadták az Elysée-palota meghívását.

Tudatában vannak-e annak, hogy tetteik milyen következményekkel járnak? Emmanuel Macron ügyesen manipulálja őket, és minden egyes óra múlásával újabb előnyöket kovácsol magának.

- jelentette ki, hozzátéve, hogy továbbra is kitart a köztársasági elnök lemondásának követelése mellett.

Laurent Wauquiez, a jobbközép Köztársaságiak nemzetgyűlési frakcióvezetője nem tartja hihetőnek egy baloldali miniszterelnök esetleges kinevezését. A Nemzeti Tömörülés az Engedetlen Franciaországhoz hasonlóan nem kapott meghívást a keddi egyeztetésre. Az elnök környezetéből származó információ szerint a kritérium a meghíváshoz a kompromisszum lehetősége volt, és "kompromisszumot sem a Nemzeti Tömörülés, sem az Engedetlen Franciaország nem akar".