Fokozott figyelem irányul a brüsszeli digitális cenzúrára, amely új szintre emelkedik: a Facebook anyavállalatának le kell állítania politikai hirdetéseit az Európai Unió területén.

A Meta, az amerikai tech óriás, amely többek között a Facebook és Instagram platformjait működteti, pénteken bejelentette, hogy október hónapjától kezdődően leállítja a politikai, választási és társadalmi jellegű hirdetések megjelenítését az Európai Unió területén.

A vállalat a tavaly márciusban az Európai Unió által életbe léptetett, a politikai hirdetések átláthatóságát érintő jogszabályra hivatkozott. E rendelet célja, hogy harcot hirdessen az információk manipulálása és a választási folyamatok külföldi befolyásolása ellen. A jogszabály megköveteli, hogy a politikai hirdetések egyértelmű jelöléssel lássák el magukat, és a finanszírozásuk forrásait is nyilvánosságra hozzák.

A vállalat úgy véli, az uniós rendelet jelentős működési kihívásokat és jogi bizonytalanságokat okoz, ezért az EU területén teljes egészében megszünteti az ilyen típusú hirdetések engedélyezését. Az Európai Unió a 2018-as Cambridge Analytica-botrány után szigorította szabályozását. A brit tanácsadó cég a Facebook-felhasználók adatait engedély nélkül gyűjtötte be, majd azokat politikai kampánycélokra - többek között a 2016-os amerikai elnökválasztáson és a Brexit-népszavazás során - használta fel. A Meta kiemelte, hogy nem az első technológiai cég, amely ilyen döntést hoz:

A Meta már jó ideje éles kritikával illeti az Európai Unió internetes szabályozási intézkedéseit. Július elején a vállalat bejelentette, hogy jogi lépéseket tesz az Európai Bizottság által áprilisban kiszabott 200 millió eurós adatvédelmi bírság ellen. Jelenleg számos vizsgálat zajlik a Meta ellen az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye (DSA) keretében. Mark Zuckerberg, a cég vezérigazgatója, januárban az EU politikáját a cenzúrához hasonlította, az uniós bírságokat pedig vámként értékelte.