A Miniszterelnökség támogatásával megjelenő kerületi lap szokatlan és provokatív témát boncolgat: a magyar atombomba lehetőségéről és annak következményeiről álmodozik. Ez a cikk a jövőbeli katonai fejlesztések és az ország biztonsági stratégiájának szemp

Megjelent (bedobták a postaládába) a Wekerlei Napló legújabb száma. Az idén még csak ez az első, de megérte a várakozás, mert erős tartalmat állított össze a lapot kiadó Wekerlei Polgári Egyesület.

Az újság megjelenését a Miniszterelnökség támogatása tette lehetővé, ami az impresszumból egyértelműen kiderül. "A kiadvány megvalósítását a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta." Érdemes megemlíteni, hogy a Wekerlei Polgári Egyesület rendszeres nyertese az állami forrásokat elosztó Városi Civil Alap pályázatának, ahol gyakran fideszes hátterű álcivil szervezetek is sikerrel pályáznak. Idén az egyesület 10,95 millió forint támogatást nyert a VCA keretein belül.

tavaly 11 milliót, 2022-ben is 11 milliót, 2021-ben 12 milliót. Ebből jut az újság kiadására is.

A lap tartalmának egyik kiemelkedő eleme a Trianonról szóló megemlékezés, amelyet Vitéz Tamás, a szervezet vezetője írt. A cikk gyorsan áttér az Európai Unió bírálatára, miközben Tamás védelmébe veszi az oroszokat is. Szerinte az oroszok elégedetlenek lettek a Jaltában megalkotott játékszabályokkal, és elhatározták, hogy megvédik azokat az orosz nyelvű vagy orosz nemzetiségű embereket, akik határaikon túlra kerültek. A "határaikon túlra került" kifejezés nem kap részletesebb magyarázatot a cikkben, de valószínűleg a Szovjetunió felbomlására és a független államok létrejöttére utal.

Ez a rész annyira lényeges, hogy Vitéz is hangsúlyozza: "az oroszok úgy határoztak, hogy amennyiben más módszerek nem bizonyulnak elegendőnek, hadseregük segítségével megvédik a határaikon kívül élő, ideiglenesen ott tartózkodó nemzettársaikat. Az orosz egyesítési törekvések célja, hogy visszaszerezzék az elveszített területeket és embereket. Európai szemszögből nézve ez felháborító."

A 105 évvel ezelőtt megalkotott ideiglenes határrendszer szoros kapcsolatban áll azzal, hogy miért tart már három éve az orosz-ukrán konfliktus. A helyzet már rég megoldódhatott volna, ha a nyugati hatalmak nem akadályoznák meg a területszerző béke létrejöttét.

A szerző egyedi stílusban, könnyedén párhuzamot von Trianon és a jelenlegi háború között, rávilágítva a történelmi események mélyebb összefüggéseire. A múlt árnyai és a jelen kihívásai összefonódnak, miközben a nemzet identitása és sorsa a konfliktusok kereszttüzében áll. Az írásban érzékletesen megjelenik, hogyan hatott a Trianon utáni időszak a közgondolkodásra, és hogy a mostani események milyen tanulságokat hordoznak a jövő számára. A szerző szavaiban felsejlik a történelem ismétlődésének lehetősége, és arra figyelmeztet, hogy a múlt sebei még mindig élnek, formálva a jelen politikai táját.

Vitéz szerint a nyugatiak "csak azért szájalnak Ukrajna mellett, mert azt nem bírják elviselni, hogy az orosz nemzetegyesítő háború sikere fel fogja mutatni, hogy a 100 éve általuk összetákolt, a nemzeti határokat semmibe vevő "békerendszer" gonosz volt és tarthatatlan".

Vitéz véleménye szerint Magyarország jövője az EU keretein belül nem tűnik rózsásnak. "Brüsszel ugyan még próbálkozik, de végül ő is elsüllyed a történelem tengerében. Csak arra kell ügyelnünk, hogy ne sodorjon minket is magával a mélybe. A közösen felvett európai gigahitel csupán az első lépést jelenti a csatornába vezető úton. A megfelelő időpontban és módon a magyar nemzetnek más irányba kell terelnie az evezőket."

És végül a csattanó, ami megoldást jelentte a bajainkra, kérdés vagy sóhaj formájában hangzik el.