A békés politikai váltás utolsó lehetősége Magyarországon Orbán leváltása, amely a társadalom összefogásán és a demokratikus értékek melletti elköteleződésen múlik.

Ha bedől az amerikai demokrácia, azzal beteljesül a kínai elnök álma. Közben úgy tűnhet, Trump kezdi felismerni, hogy amit az izraeli vezetés művel, az az USA érdekeit veszélyeztetheti a Közel-Keleten. Válogatás a világlapok híreiből.

A korábbi brit védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy nem ez az első eset, amikor Ukrajna Magyarországot felforgatással vádolja meg, de a mostani ügy sokkal komolyabbnak tűnik, mivel a vádak szerint a kémek katonai célpontok felderítésére készültek. Ben Wallace felvetette a kérdést, hogy ki lehetett a bizalmas információk végső címzettje?

Ahogy megfogalmazta, Putyin legfőképpen a NATO alapelveitől tart, és amikor ezek az értékek veszélybe kerülnek, akkor sürgős és komoly diskurzusra van szükség az adott tagállammal kapcsolatban, amely ilyen lépéseket fontolgat.

Wallace emlékeztetett arra, hogy miniszteri hivatala alatt napvilágra került: a magyar kormány titokban állampolgárságot biztosított a kárpátaljai magyar közösség tagjainak. Ennek következtében az ukrán hatóságok több magyar diplomatát is kiutasítottak az országból.

Jelenleg az ukrán hírszerzés nem adott jelzést arra vonatkozóan, hogy a felfedett kémhálózat Oroszország érdekeit szolgálta volna. Emellett nem ismert, hogy milyen módszerekkel buktatták le a hírszerzőket. Az eljárás alá vont személyek akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphatnak.

Az ukrán vádak alapján egy érdekes kép bontakozik ki: a magyar katonai hírszerzés láthatóan arra összpontosított, hogy felmérje a terepet, amennyiben Magyarország esetlegesen belépne Kárpátalja területére. Noha egyetlen magyar politikai figura sem mer nyíltan a terület visszaszerzéséről beszélni, a téma a szélsőjobboldali diskurzusban mégis jelentős figyelmet kap. Az orosz állami média is rendszeresen utal arra, hogy Ukrajna esetleges felbomlása esetén Oroszország a keleti részeket elfoglalhatja, míg Lengyelország és Magyarország osztozkodhat a nyugati területeken.

Noha a Trump-kormányzat kifejezetten a korrupciós aggályokra hivatkozva rendelt el vámokat Magyarország ellen, Szijjártó Péter fenntartja, hogy itt még Bidenék akadékoskodásáról van szó, a vonatkozó részt szerinte még az előző nagykövet, David Pressman készítette, akit a miniszter politikai aktivistának, majdhogynem az ellenzék vezérének nevezett.

A lapnak adott interjúban Szijjártó az Európai Bizottságot okolta a vámháborúért, mondván, hogy az nem egyeztetett időben az Egyesült Államokkal. Megjegyezte, hogy az amerikai választások eredményeként visszatér a józan ész a nemzetközi politikába. Azaz véget ér a baloldali főáramlat és "a woke ideológia globális diktatúrája".

A miniszter nem fűzött kommentárt ahhoz, hogy a jelenlegi washingtoni adminisztráció kifogásolja a kínai vállalatok számára biztosított kedvezményes bánásmódot. Viszont kiemelte, hogy a konzervatív irányultságú kormányok, mint például a magyar, eddig jelentős politikai és gazdasági nyomás alatt álltak.

Szerinte az európai politikai vezetők nem érdekeltek abban, hogy a háború véget érjen. Ugyanakkor komoly akadályt jelentenek az amerikai pénzügyi források és támogatások is, amelyeket már az előző elnök hagyott jóvá.

A véleménye szerint Oroszország nem jelent fenyegetést egyetlen uniós vagy NATO-tagállam számára sem, és nem látja értelmét annak, hogy Moszkva támadásra szánja el magát. A háborút, amely zajlik, hibásnak és törvénytelennek minősítette, hangsúlyozva, hogy minden ország területi integritásának tiszteletben tartása elengedhetetlen. Kiemelte, hogy Ukrajna számára a megfelelő biztonsági garanciát akkor jelentené, ha Moszkva és Washington között ésszerű, kölcsönös tiszteleten és érdekeken alapuló kapcsolat alakulna ki.

Ukrajna EU-csatlakozását azzal indokolja, hogy az ország jelenlegi háborús helyzete, a határainak bizonytalansága, valamint a lakosság pontos létszámának ismeretlensége mind komoly aggodalmakat vetnek fel. Ráadásul az ottani egészségügyi rendszer, mezőgazdasági gyakorlatok és gyógyszergyártási normák jelentősen eltérnek az európai uniós standardoktól, ami potenciális problémákat okozhatna Európa számára.

Magyarország ellenzi, hogy az EU a Lukoil dubai kereskedelmi részlegére is kiterjessze a szankciókat - közölték bennfentes források. Az indoklás: energiabiztonsági megfontolások. Az óriáscég tavaly az orosz kőolajexport 2. legfontosabb szereplője volt. Ez lenne az első alkalom, hogy büntetné az EU a vállalatot.

A nagykövetek a héten kezdték meg a vitát. Magyarország és egy pár másik tagállam engedélyt kapott, hogy továbbra is vegyen olajat Moszkvától. Az új szankciós csomagot elvileg még ebben a hónapban hagyják jóvá, de az összes kormány beleegyezése kell hozzá.

A politikai újonc, Magyar Péter, láthatóan véget kíván vetni Orbán Viktor bűvös hatalmának. Judith Huber, a svájci közmédiából, megjegyzi, hogy a Tisza elnökeként tavaly február óta rakétasebességgel halad előre. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Tisza Párt már túlszárnyalja a Fideszt, ami példa nélküli tempót mutat a politikai színtéren.

A magyar lakosság egy jelentős része már régóta kifejezi elégedetlenségét a kormánnyal szemben, de eddig az ellenzék nem tudott egységes frontot kialakítani. Most azonban úgy tűnik, hogy Magyar képes arra, hogy ne csak a miniszterelnök ellenfeleit vonzza be, hanem bizonytalan szavazókat és akár fideszes szimpatizánsokat is megszólítson.