Magyar Péter három évtizedes politikai konszenzust kíván megújítani, és határozottan a közvetlen elnökválasztás mellett áll ki.

Magyar Péter véleménye szerint elérkezett az idő, hogy a magyar állampolgárok maguk dönthessenek arról, ki képviselje őket a köztársasági elnöki poszton. A Tisza párt elnöke a közösségi média platformján világosan kifejtette álláspontját: fel kell lépni a zárt ajtók mögött zajló politikai alkuval létrejött "megbízható elvtársak" rendszerével szemben.

A bejegyzés hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök megválasztása közvetlenül a nép kezében kell hogy legyen, hiszen "a néphez nem félelemmel, hanem bizalommal kell fordulni".

Három évtizednyi hamis politikai megállapodások után elérkezett az idő, hogy a nép maga határozza meg, ki irányítsa a Magyar Köztársaságot.

Magyar Péter kifejtette, hogy az országnak nem olyan államfőre van szüksége, aki hallgat a kormány elnyomó intézkedései közepette, vagy aki nem reagál a gyermekeket érintő ártalmakra, miközben a demokrácia romjain játszadozik. "A szükséges elnök nem az, aki elsőként gratulál a pártparancsra, hanem az, aki nehéz időkben is bátran kiáll a hazája mellett" - emelte ki.

Itthon eddig még nem tapasztaltunk ilyet.

Bár Magyarországon a rendszerváltás óta a parlament választja meg az államfőt, ez a gyakorlat nem egyedülálló a világban. Számos parlamentáris rendszerrel rendelkező országban előfordul, hogy a polgárok közvetlenül szavazhatnak az elnök személyére. Külföldi példák is mutatják, hogy a közvetlen elnökválasztás jól működik olyan helyeken is, ahol az elnöki pozíció inkább reprezentatív, semmint végrehajtó hatalommal bír.

Sőt, térségünkben mára nincs olyan szomszédos ország, ahol a köztársasági elnököt kizárólag a parlament delegálná - függetlenül attól, hogy az adott államban az elnök komolyabb hatáskörökkel bír, mint Romániában vagy Lengyelországban, vagy inkább ceremoniális feladatokat lát el, mint Szlovákiában vagy Ausztriában.

Novák Katalin lemondása után négy ellenzéki párt kezdeményezte az Alaptörvény módosítását annak érdekében, hogy bevezethessék a közvetlen államfőválasztást. A DK már a júniusi európai parlamenti és önkormányzati választásokat is össze kívánja kötni az új elnök megválasztásával, javaslatukban ezt hangsúlyozzák. Az alkotmányjogászok azonban sokkal óvatosabb megközelítést képviselnek. Szerintük a köztársasági elnök viszonylag limitált hatásköre és a közvetlen választás eredményeként keletkező erős legitimáció között komoly feszültségek adódhatnak.

Az Alaptörvény megfogalmazása szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

Ezzel együtt nemzetközi összehasonlításban a magyar államfőnél vannak nagyobb hatalommal felruházott elnökök. Így például az Egyesült Államok elnöke egy személyben testesíti meg a törvényhozó hatalomtól elkülönült végrehajtó hatalmat.

A francia és az orosz elnök kezében jelentős politikai hatalom összpontosul, amely mellett a lengyel és a román államfő is széles jogkörrel bír. A magyar alkotmányos rendszer leginkább a cseh és a német megoldásokhoz hasonlítható, ahol az elnököt nem közvetlenül a választók, hanem a parlamenti képviselők választják meg.