Magyarország 5,5 fővel a 19. pozíciót foglalja el Európa egyik legjelentősebb iparágában.

A turisztikai főszezon végeztével érdemes áttekinteni, mely országokban van a legnagyobb hatással a turizmus a gazdaságra. E célból számos mutatót vehetünk számításba. Például a bruttó hazai össztermék (GDP) hozzájárulása, amely az általános gazdasági teljesítmény egyik alapvető mércéje. Emellett fontos megfigyelni, hogy az ágazat hány embert foglalkoztat a teljes munkaerőpiacon belül, hiszen ez az ágazat munkaerőpiaci jelentőségét tükrözi. Nem elhanyagolható tényező továbbá, hogy az ország lakosságához képest mekkora arányú külföldi turista érkezik évente, ami szintén árulkodó jel a turizmus szerepéről a helyi gazdaságban.

Az idegenforgalom gazdasági jelentőségének meghatározásához a legmegbízhatóbb mutató a GDP-hez való hozzájárulás aránya. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a turizmus számos közvetett pozitív hatást gyakorol a gazdaságra, így a hatásának teljeskörű értékelése nem egyszerű feladat. Például a turizmus támogatja a kapcsolódó iparágak, mint a kiskereskedelem, tömegközlekedés, építőipar és szórakoztatóipar forgalmának növekedését. Az ezeken a területeken dolgozókat gyakran másodlagos turisztikai munkavállalóknak hívják. Kulturális szempontból is kiemelkedő szerepet játszik a turizmus, hiszen számos ősi mesterség, hagyomány és rendezvény fennmaradása kizárólag a turisták érdeklődésének köszönhető. Kontinensünk változatos tájai, kultúrái és történelmi nevezetességei globálisan vonzó turisztikai célpontokká tették a környéket. A gépjárműipar mellett a vendéglátás az az iparág, amelyben Európa eddig megőrizte vezető pozícióját. Azonban a jövő kihívásai között szerepel, hogy a közel- és távol-keleti régiók egyre inkább felzárkóznak az utasforgalomban, ami könnyen megváltoztathatja a versenyt a globális turizmusban.

Kevesen tudják, hogy a külföldi turisták költései nem csupán a gazdaság statisztikáit szépítik, hanem ténylegesen hozzájárulnak az export növekedéséhez is. A devizabevételek javítják az ország folyó fizetési mérlegét, ami erősíti a hazai valuta, például a forint stabilitását. Emellett az idegenforgalom fontos szerepet játszik a regionális eltérések csökkentésében, hiszen a hátrányos helyzetű területeken munkahelyeket teremt, ami segíti a lakosság helyben tartását. A turizmus területén lehetőség nyílik mind a kezdő, mind a magasan képzett munkavállalók számára, így széles spektrumot ölel fel az álláskeresők igényeit.

A koronavírus-járvány nyilvánvalóan a turizmus és vendéglátás területét sújtotta a legjobban, de a legfrissebb, 2023-as adatok alapján úgy tűnik, hogy a tavalyi évben az ágazati válság Európában véget ért. Sőt, számos ország esetében a turisztikai forgalom már a 2019-es szintet is túllépte. Ez a helyzet azt jelenti, hogy az átmeneti zűrzavar hatásai már nem érvényesülnek, így a tavalyi statisztikák megbízható alapot nyújtanak a szektor gazdasági hozzájárulásának elemzéséhez. A Statista által összeállított rangsor alapján az Európai Unió tagállamai közül Horvátország került az első helyre, ahol az idegenforgalom a gazdaság közel egynegyedét adja. A második és harmadik helyen Portugália és Görögország áll, mindkét mediterrán ország gazdasági teljesítményének körülbelül ötödét a turizmus teszi ki. Magyarország a 16. helyen szerepel az uniós listán, ahol a vendéglátás a 2019-es szinthez képest 7,4%-kal járult hozzá a gazdasági teljesítményhez tavaly. A rangsor végén Írország található, ahol a külföldi vállalatok adóoptimalizációja miatt a bruttó hazai termék (GDP) képe erősen torzított. Az utolsó előtti helyeken Szlovákia (4,8%) és Lengyelország (4,1%) szerepelnek, ezzel is hangsúlyozva a turizmus és vendéglátás szektorának jelentőségét a gazdaság különböző szintjein.

Bár az európai kontinensen a nemzetközi turisták száma 2019 óta emelkedett, a 27 uniós tagállam közül csupán tíz ország tudott e növekedés mögé állni. A 2023-as adatok alapján az alábbi grafikon a nemzetközi és a belföldi turisták arányát mutatja a lakossághoz viszonyítva. E rangsorban Horvátország emelkedik ki, ahol a vendéglátóipar szerepe kiemelkedő; itt a külföldi látogatók száma évente a helyi lakosság közel 4,4-szeresét teszi ki. A következő helyeken olyan országok találhatók, amelyek gazdag szigetvilággal vagy neves síközpontokkal büszkélkedhetnek: Málta (354%), Ausztria (297%), Ciprus (272%), Görögország (253%) és Szlovénia (219%).

A lista végén három kelet-közép-európai ország található: Szlovákia, ahol a turisták aránya 37 százalék, Lengyelország, amely 19 százalékkal következik, és Románia, amely 11 százalékos részesedéssel zárja a sort. Az Európai Unió 27 tagállamának átlagában évente a lakosság 91 százalékának megfelelő turistát fogadnak, míg az eurózónához tartozó 20 ország esetében ez az arány jelentősen magasabb, elérve a 106 százalékot. Ez alapján megállapítható, hogy a turizmusra alapozó gazdaságok számára kedvező hatásokkal járt a közös európai valuta bevezetése, mint ahogyan azt a legutóbbi példaként említhetjük Horvátország esetében, ahol 2023 elején valósult meg ez a lépés.

Az utazás iránti kereslet növekedése világszerte feszültségeket generál az őshonos lakosság körében. A turisták számának emelkedése miatt sok nagyvárosban komoly iparág alakult ki, amely a látogatók elszállásolására specializálódott, ezzel kiszorítva a helyi lakosokat a lakhatási piacról. A rövid távú szálláshelyek, mint például az Airbnb, a szabad lakások számának csökkenésével járulnak hozzá az ingatlanárak emelkedéséhez. Továbbá, a turisták által generált kereslet növeli a kiskereskedelmi és vendéglátóipari árakat is, ami még inkább súlyosbítja a helyi lakosok helyzetét. Európa számos városában, mint Barcelona, Velence, Róma, München és Bécs, már mozgalmak indultak az idegenforgalom mérséklésére. Budapest belső kerületeiben is komoly aggodalmak merültek fel, ezért idén népszavazást tartottak a rövid távú szállásszolgáltatások, különösen az Airbnb működésének korlátozásáról. A főváros pesti oldalának belső kerületeiben a lakások 5-10 százaléka már rövid távú bérbeadásra van fenntartva, ami ellen a helyi önkormányzatok egyre inkább fellépnek.

A tömegközlekedési eszközök zsúfoltsága mellett a tengerparti vidékek, a hegyek csodás tájai, a történelmi városok és más népszerű turisztikai célpontok egyre inkább a szennyezés és a természeti, kulturális kincsek fokozatos elhasználódásának áldozataivá válnak.

Egyre több ország fordít figyelmet az ökoturizmusra, amely a környezeti hatások minimalizálására, a biológiai sokféleség megóvására és a hagyományos kultúrák fenntartására összpontosít.

A vendéglátóipari szektor jelentőségének további vizsgálatára egy egyszerű mutatószámot érdemes használni; az ágazati munkavállalók összefoglalkoztatotthoz viszonyított arányát. Az Eurostat kapcsolódó adatbázisai szerint a legkevesebben Lengyelországban (2,4 százalék), Romániában és Litvániában (2,6 százalék) dolgoznak a vendéglátóiparban. Ezzel szemben Máltán, Cipruson, Spanyolországban és Görögországban a legmagasabb az ágazati foglalkoztatottak aránya, 8-9 százalék közötti. Érdekes jelenség, hogy Írországban annak ellenére az ötödik legmagasabb a turisztikai munkavállalók aránya (6,7 százalék), hogy a szektor az Unióban a legkisebb mértékben járul hozzá a gazdasági teljesítményhez (3,8 százalék).