Magyarország nem támogatta a béke érdekében készült uniós nyilatkozatot.
Az ukrán szuverenitás melletti nyilatkozatot az Európai Unió valamennyi vezetője egyöntetűen támogatta, csupán Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor maradt távol a konszenzustól.
Az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács hétfőn késő este véglegesítette azt a nyilatkozatot, amely a pénteken esedékes Trump-Putyin csúcstalálkozó előtti leglényegesebb állásfoglalásokat tartalmazza. A dokumentum alján azonban feltűnik, hogy Magyarország – vagyis Orbán Viktor, aki a kormányfői tisztségében képviseli az országot az Európai Tanácsban – egyedüliként nem csatlakozott a nyilatkozat szövegéhez.
"Mi, az Európai Unió vezetői, kifejezzük elismerésünket Donald Trump elnök azon erőfeszítései iránt, amelyek arra irányulnak, hogy véget vessenek Oroszország Ukrajna ellen indított agresszív háborújának, és hogy elősegítsék egy igazságos és tartós béke, valamint biztonság megteremtését Ukrajna számára" - áll a nyilatkozatban, amelyet Magyarország nem tud támogatni.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a tartós békének alapvetően figyelembe kell vennie a nemzetközi jog normáit, különös tekintettel a függetlenség, a szuverenitás és a területi integritás elvére. Kiemelik, hogy a nemzetközi határok megváltoztatása erőszakos eszközökkel elfogadhatatlan. Továbbá, az ukrán népnek jogában áll szabadon meghatározni a saját jövőjét; a békéről való tárgyalások nem lehetnek Ukrajna részvétele nélkül, és érdemi megbeszélések csak a tűzszünetet követően valósulhatnak meg.
A közlemény zárásaként említést nyer, hogy az Európai Unió folytatja Ukrajna támogatását, együttműködve az Egyesült Államokkal és más, hasonló értékeket valló partnerekkel, a szankciók fenntartása érdekében Oroszországgal szemben. Ezen kívül hangsúlyozzák, hogy Ukrajna, mint olyan állam, amely képes hatékonyan megvédeni magát, kulcsszerepet játszik a jövőbeli biztonsági garanciákban.
"Az Európai Unió hangsúlyozza Ukrajna veleszületett jogát, hogy saját sorsáról maga döntsön, és továbbra is támogatni fogja Ukrajnát az EU-tagság felé vezető úton" - zárják a közleményt.
Megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, valamint a Kormányzati Tájékoztatási Központot, hogy tisztázzák, milyen konkrét kifogásai merültek fel a magyar kormánynak az uniós vezetők által jóváhagyott nyilatkozattal kapcsolatban. Amint válasz érkezik, frissítjük cikkünket.
Ahogy már említettük, pénteken sor kerül Donald Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójára Alaszkában. Jelenleg úgy tűnik, hogy a megbeszélésekre nem csatlakozik sem Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, sem az Európai Unió képviselői.
Hétfőn Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kifejtette, hogy a béke elérésének kulcsa Ukrajna támogatása és Oroszországra gyakorolt nyomás. Emellett hangsúlyozta, hogy a Külügyek Tanácsa jelenleg újabb szankciók bevezetésén dolgozik.
A pénteki csúcstalálkozó előtt számos nemzetközi egyeztetés van napirenden. Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere már folytatott megbeszélést az orosz miniszterelnök helyettesével, míg szerdán Friedrich Merz német kancellár konzultációt tervez Trumppal, Zelenszkijjel és más európai vezetőkkel. Az események dinamikus alakulása izgalmas háttérrel szolgál a közelgő találkozóhoz.
Az amerikai elnök hétfőn tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Ukrajna visszaszerezze az elveszett területeit. Trump kifejtette, hogy az alaszkai tárgyalások célja Putyin háborúellenes meggyőzése, ami nem zárja ki a területek közötti cserét és átrendezést sem. Érdekes megjegyezni, hogy Trump korábban is említette a földcserét, viszont jelenleg nem világos, hogy Oroszország milyen területeket lenne hajlandó átengedni Ukrajnának, hiszen Kijev sosem követelt orosz földet.
A múlt hét végén Zelenszkij határozottan elzárkózott a területek átadásának lehetőségétől, ám hétfőn a Telegraph arról számolt be, hogy az ukrán elnök talán mégis nyitott lehet erre a kényes kérdésre.
