Magyarország ismételten a vádlottak padján találja magát - ez a történet szinte végtelennek tűnik, mintha sosem érne véget.

Az Európai Bizottság az EUrologusnak cáfolta azt a hírt, hogy Ursula von der Leyen azt javasolta a biztosoknak, ne utazzanak Budapestre a Pride-ra, mert ezzel provokálják Orbán Viktort. Ettől még a Pride esetleges betiltása meghatározhatja a keddi vitát, ahol Magyarország sokadszorra kerül napirendre a 7. cikk alapján. Az "átláthatósági" törvény, valamint Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak blokkolása ugyancsak téma lesz kedden a tagállamok tanácsában.

Kedden az Általános Ügyek Tanácsának egyik napirendi pontja lesz a Magyarországgal szemben folyó 7. cikk szerint eljárás. Ezt az Európai Parlament indítványozta 2018 szeptemberében az úgynevezett Sargentini-jelentéssel - a Fidesz kétharmados többségéhez nagyban hozzájárult, hogy ekkor hátrált ki először, de igen látványosan a magyar kormánypárt mögül az Európai Néppárt. Az eljárás lefolytatására a tagállamok tanácsa jogosult, amely időről-időre napirendre tűzi a kérdést, és meghallgatást tart az érintett tagállam - Magyarország - "felkérdezésével".

Ez már a nyolcadik alkalom, hogy meghallgatásra kerül sor, és ez még mindig az eljárás kezdeti fázisának része. Még sok lépés áll előttünk, mielőtt valódi szankciók kiszabásáról lehetne határozni.

A fent említett csoportok esetében gyakran felmerül a szavazati jog felfüggesztése, ám számos egyéb intézkedés is szóba jöhet.

A keddi meghallgatás menete várhatóan a megszokott forgatókönyv szerint alakul: az Európai Bíróság ismerteti a magyar jogállamiság helyzetéről készült legfrissebb értékelését, kiemelve az azóta bekövetkezett eseményeket és fejleményeket. Lehetséges, hogy új kötelezettségszegési eljárások is napirendre kerülnek. Ezt követően a tagállamok képviselői kifejtik véleményüket, és felteszik kérdéseiket. A magyar kormányt képviselő Bóka János, aki az európai ügyekért felelős miniszter, határozottan visszautasítja a felmerülő vádakat, és politikai boszorkányüldözésnek minősíti az eljárást – mindezt pedig nemcsak a nyilvánosság előtt, hanem a közösségi médiában is hangsúlyozza. A soros elnökség ezután arról számol be, hogy a felvetett aggodalmak továbbra is érvényben vannak, de konstruktív párbeszédet folytattak a magyar kormánnyal, és az ügy folyamatosan napirenden marad. Végül a következő elnökség, a dánok, további lépéseket tesz az ügy kezelésére.

A továbblépésre van lehetőség, ha a tagállamok négyötöde támogatja azt. Ebben az esetben a Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam komoly veszélyt jelent az alapelvek megsértésével, és ennek megfelelően ajánlásokat fogalmazhat meg. Ehhez 22 kormány támogatása szükséges. Az EUrologus forrásai szerint nemrégiben már érkeztek hírek arról, hogy a szükséges tagállamok száma kezdett összeállni az erős nyomásgyakorlás nyomán, ám most a helyzet bizonytalanná vált. Egyfelől azért, mert a kezdeményezés még hatékonyabb lenne, ha több ország is mögé állna, így azonban néhány kormány habozni kezdett. Másfelől, a növekvő magyar ellenzéki mozgalom láttán sokan úgy döntöttek, hogy inkább megvárják a következő választásokat Magyarországon, mielőtt lépnének.

Elnökségi forrásból megtudtuk, hogy a lengyel elnökség nem tervez semmi olyan javaslatot benyújtani, amely az eljárás továbbvitelét célozná.

Fontos tisztázni, hogy az eljárás következő fázisában a tagállamok egyhangú szavazása szükséges ahhoz, hogy megállapítsák, ha egy ország súlyosan és tartósan sérti az uniós értékeket. Magyarország ebben az esetben nem vesz részt a szavazásban. Ezt követően a szankciókról való döntéshez már minősített többség szükséges. Jelenleg azonban még messze vagyunk ettől a folyamattól, így félrevezető az az információ, amely az elmúlt napokban terjedt el, miszerint a kormányok a magyar szavazati jog felfüggesztéséről szándékoznának dönteni. Ez tehát nem fedi a valóságot.

Ami minden bizonnyal meghatározza a keddi vitát, az három ügy: a Pride esetleges betiltása, illetve a résztvevők megbüntetése, a civileket és a média szereplőit fenyítő "átláthatósági" törvény, valamint Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak blokkolása.

Minden jel arra utal, hogy az Európai Bizottság a budapesti Pride esemény kapcsán inkább a kivárás taktikáját választotta. Bár lehetőségük lenne arra, hogy a gyülekezési jogot érintő törvénymódosítás miatt kötelezettségszegési eljárást indítsanak, sőt, akár a jogszabály alkalmazhatóságának felfüggesztését is kérhetik az Európai Bíróságtól, a háttérbeszélgetések alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság inkább tétlen marad, és megvárja az események alakulását. Elképzelhető, hogy a Pride zavartalanul zajlik majd Budapesten, és senki sem szenved hátrányt. A lehetséges problémákra vonatkozó aggályok mindössze feltételezésekre épülnek, ahogy azt a gondos szakértők is hangsúlyozzák.

A június 28-i budapesti eseményre rendkívüli számban érkeznek külföldi vendégek. Nem csupán az Európai Parlament képviselői, hanem különböző nemzeti parlamentek delegációi is jelen lesznek. Ezen kívül több civil szervezet is különféle programokat, panelbeszélgetéseket és közgyűléseket tervez erre a napra. A rendezvények célja, hogy kifejezzék szolidaritásukat a magyar emberek iránt, és hangsúlyozzák a szabadságjogok védelmét. Az egyik civil szervezet vezetője nemrégiben megkérdezte tőlem, hogy biztonságos lesz-e a Pride, amire megnyugtattam, hogy a magyar rendőrség valószínűleg professzionálisan fogja kezelni a helyzetet.

Egy másik szempontból nézve: a fent említett érvelés és óvatos megközelítés teljesen elveszítené értelmét, amennyiben a magyar hatóságok nem adnák áldásukat a rendezvényre.

Futótűzként terjedt el a hír, miszerint Ursula von der Leyen arra ösztönzi az uniós biztosokat, hogy tartózkodjanak a Pride rendezvényektől, mivel Orbán Viktor provokációnak tekintheti azokat. Azonban az Európai Bizottság szóvivője határozottan megcáfolta ezt az értesülést az EUrologusnak adott nyilatkozatában.

Ilyen ajánlást nem tettek a biztosoknak

- szögezte le a szóvivő. A hír forrása egy háttérbeszélgetés volt, ahol múlt héten feltárult, hogy Hadja Lahbib, az esélyegyenlőségért felelős uniós biztos, nem biztos abban, hogy Budapestre utazik, mivel "felsőbb" szintekről érkeztek ilyen irányú ajánlások - ez Lahbib esetében az elnök környezetére utal. Az Európai Bizottság azonban valószínűleg nem fog ebbe nyilvánosan beleállni, hiszen a biztosok rendszeresen részt vesznek Pride felvonulásokon - legutóbb éppen Lahbib Brüsszelben tett így.

Ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy a budapesti Pride ügyében a keresztény-konzervatív Európai Néppárt nem olyan hangos, mint más ügyekben. És ne felejtsük el, hogy Ursula von der Leyen a Néppárt tagja, azt meg különösen ne, hogy a Tisza Párt is ehhez a csoportosuláshoz tartozik.

A brüsszeli testület viszont határozottan belépett az átláthatóságra vonatkozó törvény ügyébe. Bár a hagyományos eljárás szerint csupán az elfogadott jogszabályokat értékelik és véleményezik szakmai szempontból, most mégis eltérnek ettől a gyakorlattól, és a magyar kormánytól a jogszabály visszavonását követelik. Ez a lépés nem jellemző az Európai Bizottságra, és kevésbé világos, hogy milyen célt szolgálhat ez a döntés.

A Bizottság jelentős aggályokat emel a tervezet kapcsán. Amennyiben a jelenlegi verziót jóváhagyják, az komoly mértékben ellentétes lesz az uniós alapelvekkel és jogi normákkal.

Ezért kérjük, hogy ezt a tervezetet vonják vissza a jogalkotási folyamatból. Nem fogunk habozni megtenni a szükséges intézkedéseket, ha ezt a tervezetet elfogadják

„Tedd egyedivé a szövegedet” – jelentette ki Guillaume Mercier, a testület szóvivője a hétfői sajtótájékoztatón. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen az Európai Bizottság számára volt mozgástere a Szuverenitásvédelmi Hivatal működésével kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás kapcsán, amely már peres eljárásra is áttért. Felmerülhetett volna, hogy kérjék a Bíróságtól a jogszabály alkalmazásának azonnali felfüggesztését, de ezt nem tették meg. Ahelyett, hogy azonnali intézkedésért folyamodtak volna, inkább a gyorsított eljárásra vonatkozó indítványt terjesztettek elő, amelyet a Bíróság el is fogadott – Brüsszel álláspontja szerint ez elegendő védelmet fog nyújtani.

Ami a legnagyobb fejfájást okozza jelenleg a tagállamoknak, az az ukrán bővítési tárgyalások magyar blokkolása. Az EU haladna ezzel az üggyel - a más tagjelölt országokkal folytatott tárgyalásokat Magyarország nem akadályozza -, azonban Kijev esetében Orbán Viktor behúzta a kéziféket.

Ez világosan látszik a kormányok frusztrációján, de fontos hangsúlyozni, hogy a téma nem kapcsolódik a 7-es cikk szerinti eljáráshoz. Ennek következtében valószínű, hogy újabb meghallgatásokat tartanak a tagállamok, ahol számos panasz fog elhangzani a magyar kormány intézkedéseivel kapcsolatban, ám a valóban sürgető kérdésekről nem fog szó esni.