Christine Lagarde javaslata szerint Magyarország vétójogának megvonása is szóba kerülhet.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, szerdán merész javaslattal állt elő, amely az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusainak átalakítását célozza. A javaslata szerint a tagállamok vétólehetőségének csökkentésével a többségi szavazás elvét kellene szélesebb körben alkalmazni, hogy a blokk versenyképessége növekedjen. Ez a változtatás jelentős hatással lenne a magyar kormány politikai stratégiájára, mivel így jelentősen csökkenne a vétófenyegetések hatékonysága az EU-s döntéshozatal során.

Ahhoz, hogy megőrizzük a pozíciónkat, elengedhetetlen, hogy több kulcsfontosságú területen összhangban lépjünk fel. Ez azt jelenti, hogy szükség van a döntéshozatali folyamataink átalakítására.

„Egy tagállam vétójoga nem lehet gátja a 26 másik ország közös érdekeinek” – hangsúlyozta Lagarde a dublini beszédében, ezzel kiemelve, hogy a kollektív döntéshozatal fontossága felülmúlja az egyéni érdekeket.

"A jelenlegi geopolitikai átalakulás kapcsán, meg vagyok győződve arról, hogy a nemzeti és az európai érdekek még soha nem kerültek ennyire összhangba. Ebben a felfordult világban ezért a minősített többségi szavazás elve demokratikusabb lenne" - mondta az EKB elnöke.

Christine Lagarde, aki korábban francia pénzügyminiszterként tevékenykedett, majd nyolc éven keresztül irányította az IMF-et, többször is hangsúlyozta, hogy az EU-nak ki kellene használnia a jelenlegi globális bizonytalanságot a nagyobb autonómia elérése érdekében.

A jelenlegi javaslat a vétójogok eltörlésére vagy legalábbis szűkítésére emlékeztet az előző EKB elnök, Mario Draghi által képviselt irányvonalra. Draghi, aki olasz származású, az európai versenyképesség és Európa jövője szempontjából készült jelentésében szintén a többségi szavazás kiterjesztése mellett érvelt, érintve olyan területeket, mint az adópolitika, a bel- és igazságügy, valamint a foglalkoztatás és szociálpolitika.