A Balaton és a Velencei-tó vizeiben már felbukkant a hírhedt rákfaj, ami aggodalommal tölti el a helyi közösségeket.
Hazánk vízrendszereiben napjainkban egyre nagyobb arányban bukkannak fel különböző inváziós tízlábú rákfajok. E jelenség mögött számos tényező húzódik meg: míg egyes fajok természetes úton terjednek, mások a felelőtlen szabadtéri tartás, illetve a nem megfelelő haltelepítési gyakorlatok következményeként új élőhelyeken tűnnek fel. A Magyar Haltani Társaság legfrissebb jelentése rámutatott, hogy ez a tendencia egyre aggasztóbb, hiszen a rákfajok megjelenése már távoli, sokszor elszigetelt víztározókban is észlelhető.
A vörös mocsárrák az egyik legjobb példa, hogy a díszállat-kereskedelemben számos magas inváziós kockázattal rendelkező fajt "sikerült" világszerte elterjeszteni, így hazánkba is behozni.
A vörös mocsárrák hazai megjelenése óta, amely először Magyarországon történt, számos termálvizes és városi környezetben is felfedezték. Ezt a sikeres terjedést a faj kiváló alkalmazkodóképessége magyarázza. Az új élőhelyeken rövid időn belül jelentős populációt alakított ki, ami lehetővé tette számára, hogy gyorsan elterjedjen mind a természetes, mind az ember által alakított víztestekben.
A tízlábú rákok állományának felmérése során 2024. október 2. és 21. között a Balatonba vezető vízelvezető csatornahálózatban felfedezték a vörös mocsárrákot. Ezt a fajt Balatonfűzfő és Balatonfüred belterületein található felszíni vízelvezető rendszerekben, valamint Balatonfűzfő környékén, a tónál lévő zsombékos, puhafás ligeterdő területén is azonosították, ahol fiatal és felnőtt példányok egyaránt előkerültek. Továbbá, Siófok közelében egy csatorna bekötésénél egy elpusztult adult hímet és három fiatal rákot is sikerült begyűjteni a tóból.
2024. december 3-án a helyi lakosság értesítette a társaságot arról, hogy Gárdony belterületén, egy felszíni vízelvezető csatornában tízlábú rákokat észleltek. Az erről szerzett információk alapján 2024. december 4. és 11. között alapos felmérést végeztünk, amelynek során a vörös mocsárrákot sikerült azonosítani a termálvízzel terhelt csatorna két különböző pontján, illetve a Velencei-tó torkolati szakaszán is. A kézi hálózással végzett mintavétel során mindhárom helyszínen találtunk felnőtt hím és nőstény rákokat, azonban juvenilis példányokat csak a csatorna torkolatánál sikerült begyűjteni. Ezen kívül összesen 22 elhullott felnőtt egyedet is felfedeztünk a vízelvezető árok partján.
Sajnos legújabb kutatásaink újra megerősítik, hogy a vörös mocsárrák megjelenése az urbanizációval érintett élőhelyeken az ország bármely pontján előfordulhat. Ez a faj a Balaton és a Velencei-tó vízrendszerében való terjedésével jelentős hatással lehet mindkét tó és a kapcsolódó vizes élőhelyek biodiverzitására, ökológiai állapotára, valamint a medrek és partfalak, továbbá a csapadékvíz elvezetésére szolgáló csatornahálózatok minőségére.
- Megjegyezték, hogy a legfrissebb felmérés ellenére a jövőben sajnos nem zárható ki a vörös mocsárrák további előfordulása, illetve lehetséges elterjedése a tavak vízgyűjtő területén.
A vörös mocsárrák (Procambarus clarkii) megjelenése és terjedése a Balaton vízrendszerében komoly veszélyt jelent a helyi rákfajokra, mint például a honos folyami rákra (Astacus astacus) és a kecskerákra (Pontastacus leptodactylus). A Velencei-tó esetében a Császár-víz folyami rák populációja is kockázatnak van kitéve, mivel ez a faj aktívan terjeszti a rákpestis kórokozóját (Aphanomyces astaci), amely súlyosan megfertőzheti az itt élő rákpopulációkat. A vörös mocsárrák terjedése tehát nemcsak ökológiai egyensúlyt veszélyeztet, hanem a helyi vízi élővilág egészségére is kedvezőtlen hatással van.
