A lakosság egyre inkább külföldi lehetőségek felé tereli a pénzét, ahelyett, hogy állampapírokban tartaná.
Az állam jelenleg is ráférne egy kis anyagi támogatás, azonban a külföldi befektetési lehetőségek jelentősen vonzóbb hozamokat kínálnak.
A Magyar Nemzeti Bank legújabb statisztikái alapján egyre növekvő számú magyar befektető dönt úgy, hogy pénzét külföldi értékpapírokba fekteti: eddig már 90 milliárd forintnyi megtakarítás távozott az országból e célból – számolt be az Azenpenzem.hu. Ez a tendencia különösen figyelemre méltó, hiszen a lakossági állampapír-állomány, minden marketing és állami ösztönzés ellenére, kezd csökkenni – teszi hozzá a portál.
Az év első négy hónapjában az állam 1300 milliárd forintot fordított az állampapírok kamataira és lejárataikra. Az előzetes felmérések alapján a lakosság legalább 60 százalékát újra szeretné befektetni, de várhatóan jóval alacsonyabb arányban választaná az állampapírokat.
A háttérben részben az húzódik meg, hogy a korábban vonzó, magas kamatozású Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) mostanra elvesztették csábító mivoltukat. Ezzel párhuzamosan egyre több brókercég kínál egyszerű és kényelmes lehetőségeket külföldi befektetésekhez. Egyes befektetési cégek már több mint tízezer elégedett ügyféllel büszkélkedhetnek, akik aktívan használják ezeket a platformokat. Továbbá, a kifizetések jelentős hatást gyakoroltak az ingatlanpiacra is, amely így dinamikus fejlődésen ment keresztül.
Az alacsony kamatok következtében négy és fél hónap leforgása alatt mintegy kétezer milliárd forint tűnt el a Prémium Magyar Állampapírból, így az állomány 4940 milliárd forintra csökkent. Ezzel szemben a Bónusz Magyar Állampapírok körülbelül 840 milliárd forinttal gyarapodtak, elérve a 2051 milliárd forintot, míg a FixMÁP állománya 1377 milliárd forinttal nőtt, így 2494 milliárd forintot tett ki. A Babakötvény esetében a 60 milliárdos növekedés a négy hónap alatt, amely 454 milliárdra emelte az állományt, döntően a kamatfizetéseknek és az állami támogatásoknak volt köszönhető - állapítja meg a portál.
Az MNB statisztikái szerint az első negyedévben 159 milliárd forint áramlott külföldi vállalati részvényekbe, 478 milliárd forint belföldi befektetési jegyekbe (ezeknek egy jelentős része devizás alapokba vagy külföldi befektetést tartó alapokba ment), 214 milliárd forint pedig külföldi befektetési jegyekbe. A forint betétekbe 414 milliárd forint, a devizabetétekbe 182 milliárd áramlott. Míg a külföldi betétek állományát 28 milliárd forint gazdagította. Az MNB szerint külföld által kibocsátott értékpapírokba 90 milliárd forint ment.
Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint a folyamat nem meglepő: a lakosság nemzetközileg is elkezd portfóliót építeni, ami hosszú távon teljesen normális. Rövid távon azonban problémát jelenthet, hogy ez a pénz "elszivárog" az állampapírokból - éppen akkor, amikor az államnak egyre nagyobb szüksége lenne belföldi finanszírozásra.
A külföldi befektetések irányába történő elmozdulás arra utal, hogy a befektetők a hazai gazdasági és pénzpiaci viszonyok között nem találják kellően vonzónak az állampapírokat. Ez a tendencia hosszú távon fokozhatja az államadósság finanszírozásával kapcsolatos kockázatokat.
