A romániai választások során a szélsőjobboldali pártok már most a győzelem küszöbén állnak. Az előrejelzések szerint a hagyományos politikai erők háttérbe szorulhatnak, ami komoly változásokat hozhat a politikai tájban. A választók körében tapasztalható f

Romániában a múlt vasárnapi elnökválasztás első fordulója után politikai zűrzavar és alkotmányos krízis kezdett kibontakozni. A közelgő általános parlamenti választásokon, amelyet ezen a vasárnap tartanak, várhatóan a szélsőjobboldali pártok, mint az AUR és az S.O.S Romania, jelentős megerősödésre számíthatnak. Ennek hátterében áll, hogy egy héttel ezelőtt egy szélsőjobboldali jelölt, Calin Georgescu, sikerrel zárta az első fordulót.

Az elnökválasztás első fordulója múlt vasárnap jelentős felfordulást okozott a román belpolitikai tájképen. Calin Georgescu szélsőjobboldali jelölt győzelme után a következő vasárnapra kitűzött parlamenti választásokra a radikális jobboldali AUR párt, amely Georgescunál kicsit visszafogottabb nézeteket képvisel, húzta be a vezetést több közvélemény-kutatás szerint. Ez azt jelenti, hogy a korábbi favorit, a kormányzó szociáldemokrata párt a második helyre szorulhat.

A jelenlegi koalíciót alkotó két fő párt élén jelentős változások várhatók: a szociáldemokraták még Marcel Ciolacu miniszterelnök irányításával készülnek a közelgő választásokra, azonban a múlt vasárnapi államfőválasztás első fordulója után Ciolacu lemondott a pártvezetői tisztségről, és csütörtök este visszalépett az államfőjelöltségtől is. Hasonló helyzetbe került a nemzeti liberálisok vezetője is, aki hétfőn mondott le a pártelnöki posztról, miután csak az ötödik helyezést érte el az elnökjelöltek között. Eközben az elnökválasztás első fordulójának eredményeit, valamint a szavazatok újraszámolására vonatkozó döntéseket több politikai szereplő is megóvta.

A politikai zűrzavar nyilvánvaló, hiszen egy gyakorlatilag ismeretlen, párt nélküli jelölt, akit a közvélemény-kutatások korábban még a legeslegjobb hat között sem tartottak számon, a választások előtti utolsó pillanatokban is csupán a hatodik helyre volt esélyes. Ennek ellenére, a szavazás első fordulójában elérte a 23 százalékos támogatottságot, és ezzel diadalmaskodott.

Ráadásul erről a relatív győztesről, Calin Georgescuról azóta kiderült, hogy van egy hozzá közel álló párt, a POT (Fiatal Emberek Pártja), amelyet most szintén az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb környékére mérnek a közvélemény-kutatások. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a romániai magyar párt vezetője szerint az AUR-ból kivált politikusok alapították az S.O.S Romániát, valamint a POT-ot, vagyis ezek a pártok egy gyökérzetből fakadtak.

Georgescuról persze az is kiderült időközben, hogy egy szélsőjobboldali, oroszbarát figura, aki messianisztikus hittel egyfajta politikai vallásalapítóként lép fel - ahogyan ezt a román fasiszta vasgárdisták is tették a két világháború között, akiket Georgescu nagyra becsül. A román politikai elitet a harmincas-negyvenes évek fordulóján különös kegyetlenséggel gyilkolta Mihály Arkangyal Légiója, azaz a Vasgárda, amelynek tagjait legionáriusoknak, legionistáknak is nevezik Romániában.

Most ezt a jelzőt – amelynek magyar megfelelője „nyilas” – sokan Georgescura aggatják, mivel kifejezte tiszteletét a Vasgárda iránt. Érdekes módon, a szélsőjobboldali jelölt a legionáriusokat részben a hatalomból kiszorító, részben pedig maga mögé állítani próbáló fasiszta diktátor, Ion Antonescu előtt is hódolt. Georgescu kampányában nem egy koherens ideológiát képviselt, hanem inkább az érzelmekre és a románok vallásos érzületére épített.

Mindezek után az elmúlt héten Bukarestben és több romániai nagyvárosban tüntetések zajlottak Georgescu ellen, amit persze a szélsőjobbos politikus hívei sem hagytak annyiban, a fővárosban például ellendemonstrációt is rendeztek.

Georgescu egyik legmeghatározóbb "fegyvere" a jelenlegi választási kampányban az elitellenesség volt, amelyet oroszbarát, "békepárti" és NATO-ellenes retorikával kombinált. Különös módon Georgescu kritikusan viszonyul Románia nyugati orientációjához, holott korábban nemzetközi szervezeteknél, köztük az ENSZ-nél is dolgozott mint környezetvédelmi és fenntarthatósági szakértő. Legalábbis az életrajza szerint így van, azonban pénteken napvilágot látott, hogy egyes információk valószínűleg hamisak: például 2015-16 között nem az ENSZ-nél tevékenykedett, hanem egy svájci székhelyű magánalapítványnál.

Mindettől függetlenül a szélsőséges jelölt kiválóan használta fel a TikTok és a többi közösségi média adta lehetőségeket. Emiatt azonban számos támadás érte őt és a TikTokot is: a román hatóságok az Európai Bizottságot kérték fel arra, vizsgálja meg a TikTok szerepét, mert Georgescu állítólag álprofilokat használt a választások első fordulója előtt, illetve az ő videói korlátozás nélkül terjedtek a közösségi médiában, miközben az ellenfelei hirdetéseit korlátozta a kínai tulajdonban lévő TikTok.