"Már hosszú évek óta egyértelmű, hogy erre igény mutatkozik" - érkeznek a visszajelzések a "választási atombombával" kapcsolatban.

Az országgyűlési választókerületek leendő módosításával kapcsolatban Deák Dániel arra emlékeztetett, évek óta tudni, hogy erre szükség van. Ceglédi Zoltán az ellenzék helyében most kezdené el erősíteni a Pest vármegyei szervezeteiket.

A Demokratikus Koalíció "választási atombombának" nevezi azt a javaslatot, amely a választókerületek módosítását célozza. A budapesti kerületek száma 18-ról 16-ra csökkenhet, míg Pest vármegyében a kerületek száma 12-ről 14-re nőhet. A javaslat részleteiről bővebben itt olvashat.

Deák Dániel a Facebook-platformján különös figyelmet szentelt egy fontos témának, amelyre mindenki számára érdemes lenne odafigyelni.

a balliberális sajtó és politikusok most valami szenzációként és meglepetésként tálalják, hogy Budapesten csökken a választókerületek száma a következő választáson. Pedig már évek óta tudni, hogy erre szükség van, ugyanis az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény alapján, ha egy választókerületben a választásra jogosultak száma 20 százaléknál nagyobb mértékben eltér bármelyik irányba, változtatni kell a határokon. Budapesten és Pest vármegyében márpedig ez a helyzet.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője rámutatott, hogy Pest vármegyében 2010 óta közel 90 ezerrel nőtt a választópolgárok száma, és a jövőben is népességnövekedés várható. Ezzel szemben Budapesten a lakosság jelentős csökkenésen ment keresztül; a korábban 2 milliós főváros lakossága 2024. január 1-jén mindössze 1,62 millióra zsugorodott. Ennek következtében a választópolgárok száma is csökkent, ami indokolttá teszi, hogy a fővárosban 18-ról 16-ra mérsékeljék a választókerületek számát. E lépés célja, hogy a 106 egyéni választókerületben a választópolgárok létszáma nagyjából egyenlő legyen, így biztosítva, hogy minden egyes szavazat egyenértékű súlyt képviseljen a választási folyamatban.

Deák Dániel végül felhívta a figyelmet arra, hogy a helyzet Somogy, Tolna és Fejér vármegyékben is hasonlóan aggasztó. A várakozások szerint egy-egy országgyűlési egyéni választókerületben a választópolgárok számának eltérése az országos átlagtól a közeljövőben meghaladhatja a mínusz 20 százalékot. Ezért itt is sürgős intézkedésekre van szükség a helyzet rendezése érdekében.

Ceglédi Zoltán szerint...

A választókörzetek friss átrajzolása körüli viták egyre élesebbé válnak. Először is, nem fair, hogy egy ilyen jelentőségű ügyben a döntést előző este közlik a nyilvánossággal. Ezen kívül a jelenlegi helyzet is vitatható: míg 2022-ben Budapesten a Fidesz volt a legnagyobb párt, a 18 egyéni mandátumból mindössze egyet tudtak megszerezni. Az új leosztás szerint azonban ez a helyzet jelentősen változhat, mivel a 16 mandátumból most kettő juthat a Fidesznek.

Az elemző megjegyezte: "Plusz, ha lenne bármilyen kapcsolatom ezzel, akkor az ellenzék helyében most kezdeném el megerősíteni Pest megyei szervezeteiket, ahol már eleve egyre nagyobb a támogatottságuk, és lehetőségük van két plusz mandátum megszerzésére. Tehát Budapestet az ellenzék hátrányára alakították át, és valószínűleg más területeken is hasonló célok vezérelték a folyamatot. Ugyanakkor fontos, sőt elengedhetetlen, hogy ezeket az intézkedéseket egyenként is alaposan megvizsgáljuk, hogy kiderüljön, mennyire voltak sikeresek."

Ceglédi Zoltán számára a nagyobb perspektíva, vagyis "hogy tudniillik mivégre a mandátum", sokkal fontosabb. Az elemző később arról számolt be, hogy a nyári szünet, amely korán kezdődött és hosszúra nyúlt (a júniusi választások miatt a tavaszi ülésszakot eleve meg kellett kurtítani), alatt országgyűlési képviselőink hosszú időre eltűntek, sokan valóban hetekig nyaraltak. A kommunikációs munkatársak posztolták, hogy "nem hagyjuk", és néha bejelentkeztek egy jól megkomponált háttér előtt, talán még a tenger morajlása sem hallatszott, miközben panaszolták, hogy mennyi nehézséggel kell szembenézniük. Moszkva és Brüsszel irányába terelték a figyelmet, mindenkinek megvolt a saját baja. Végül visszatértek, és ahogy az őszi ülésszak munkarendjét nézem, körülbelül 18 munkanapot állítottak be maguknak. Ezek lennének azok az ülések, amelyekről korábban posztoltam a tücsökciripelős képet, tehát még ott sem mindig jelentkeznek, ezen kívül pedig a külön díjazásért végzett bizottsági munkák is várnak rájuk. Ezen felül egyre több képviselőt látok, akik egymást helyettesítve ülnek be, miközben mások távol maradnak.

"Az idei utolsó plenáris ülés időpontja december 2., hangsúlyozom: DECEMBER KETTŐ, míg a következő rendes ülésszak kezdete általában február 1-jére esik, mondom: FEBRUÁR EGY" - emelte ki Ceglédi Zoltán, hozzátéve: "Nagyon tisztelem az intézményeket, nem hárítom el a parlament, az önkormányzat vagy akár a szakszervezetek jelentőségét sem. De talán itt az ideje, hogy egy valóban őszinte párbeszédet folytassunk arról, hogyan működik a magyar országgyűlés. Miről folynak a viták, és kik vesznek részt a döntéshozatalban? Nem a plebejus 'menjenek el kapálni' kiáltás a célom, éppen ellenkezőleg: szeretném látni azt a 199 embert, aki engem képvisel, és akinek a lelkesedése legalább annyira erős, mint bármelyik Lidl-pénztárosé. Vagy beszéljük meg, hogy helyettük mi hogyan és mit tudunk bevinni a közvetlen demokrácia önkiszolgáló kasszájánál."