Tartsuk életben a kapcsolatunkat!
A Magyarország Kormánya által küldött mellékelt levél egy újabb felhívás, amelyet a legutóbbi nemzeti konzultáció keretében kaptam meg, ahogyan azt már korábban is tapasztaltam hasonló akciók során. A levélben arra kérnek, hogy adjam hozzájárulásomat ahhoz, hogy a jövőben is kapcsolatba lépjenek velem postai és elektronikus módon.
Ez a levél pontosan olyan szemfényvesztés, mint az egész nemzeti konzultációnak nevezett, nem is titkolt politikai propaganda. Ugyanis azt a látszatot kelti, mintha az eddigi megkeresések az én hozzájárulásommal történtek volna, és a jövőbeni hasonló akciókra is csak az én előzetes hozzájárulásommal kerülhetne sor.
A Fidesz már 2012-ben, az első nemzeti konzultációt megelőző időszakban tett lépéseket annak érdekében, hogy ne legyen szükség a polgárok hozzájárulására. Ekkor módosították a személyi adatok és lakcímnyilvántartás kezelésére vonatkozó 1992. évi LXVI. törvényt. A változtatás értelmében "a Kormány által meghatározott ügyekben" az általános politikai koordinációért felelős miniszter – jelen esetben Rogán Antal – jogosult arra, hogy felhasználja ezeket az adatokat "a polgárok személyre szabott tájékoztatása, illetve álláspontjuk megkérdezése" céljából.
Mivel nálunk az adatok nyilvántartását - ki tudja, miért? - az Energiaügyi Minisztérium intézi, a Rogán-minisztérium mint adatkezelő tőlük szerzi be az információkat, amelyeket 90 napig felhasználhat. Természetesen semmi sem akadályozza őket abban, hogy hányszor és milyen gyakorisággal éljenek ezzel az adatkezelési lehetőséggel. Így tehát nincs szükség az én beleegyezésemre ahhoz, hogy a kormány, a Fidesz által irányított politikai propagandát névre szólóan zúdítsa rám, bármikor és bármennyiszer, ahogyan csak kedvük tartja. Mindezt "természetesen" alkalmanként tízegynéhány milliárd forint közpénzből finanszírozzák.
Hasonló lehetőségek az ellentábornak nem állnak rendelkezésére, mivel sem az állampolgárok központilag nyilvántartott elérési adataihoz nem férhetnek hozzá, sem azzal a sokmilliárd forinttal nem rendelkeznek, amit a kormány az adófizetők pénzéből az ilyen konzultációkra (és minden egyéb politikai propagandára is) költ. Ezért ők csak az állampolgárok önkéntes jelentkezése esetén, azok digitális térben vagy esetenként hóban-fagyban, a "kitelepüléseken" történő regisztrációja alapján tudják személyre szólóan eljuttatni a Fideszétől nagyon eltérő gondolataikat a választóknak.
A Fidesz számára igencsak kedvező helyzet adódott, miután a legutóbbi konzultációt követően képes volt kritikával illetni a Tisza által indított Nemzet Hangja ellenakciót, arra hivatkozva, hogy azt csupán feleannyian töltötték ki, mint az ő saját kérdőívüket. Ez a "Holdról is látszó" aránytalanság mindenképpen megérdemli, hogy összehasonlítsuk a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény előírásaival. E törvény ugyanis egyértelműen hangsúlyozza az "esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között" alapelv fontosságát. Emellett a törvény külön kiemeli a közvetlen megkeresést és a politikai reklámot, mint a választási kampány lényeges eszközeit.
Persze - mint annyi más Fidesz ihlette szabályban - itt is van csapóajtó a rendelkezések megkerülésére. Ugyanis mindezek a jól hangzó malasztok csak kampányidőszakban kötelezők, azt pedig a törvény a választást megelőző ötven napban korlátozza. Hogy ez nyilvánvaló anakronizmus, az a Fideszt soha nem zavarta. Ezek szerint az, ami hazánkban már sok hónapja folyik, a látszat ellenére nem kampány, hanem mondjuk jótékonysági megmozdulás. És ami sárga, pelyhes, csőre van és hápog, az nem kiskacsa, hanem zsiráf...
Orbán Viktor először 2007-ben, Tusványoson osztotta meg a világgal azt a figyelemreméltó gondolatot, hogy "csak egyszer kell nyerni, de akkor igazán nagyot". És valóban, ez a megállapítás mélyen rezonál a politikai törekvések világában!
A szerző mérnök-közgazdász.
