A természetvédelmi őr szeme elkerekedett, amikor rábukkant erre a különleges állatra a Vér partján.

Első ízben sikerült felfedezniük a hosszúszárnyú denevért kollégáinknak a Vértes csodálatos táján, számolt be róla a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINPI) közösségi oldalán.

2025. február 06-án végeztük a vértesi téli denevérmonitoringot. Évről-évre földalatti denevér élőhelyeket - pincéket, barlangokat, volt katonai bunkereket - nézünk át a területen. Ilyenkor keressük és regisztráljuk, dokumentáljuk a talált denevérek faji megoszlását és mennyiségét. Az idei monitoringon Igazgatóságunk kollégáin kívül érdeklődő és segíteni akaró önkéntesek is részt vettek

- számolt be a denevérmonitoring tevékenységeiről Dr. Hegyi Zoltán, aki természetvédelmi őrként osztotta meg tapasztalatait.

Ezen a napon összesen 14 különböző földalatti denevér telelőhelyet tudtunk felmérni és ellenőrizni.

Az egyik különleges élőhelyen, a Gánthoz tartozó Szikla-pincében, a helyszínen tartózkodó kutatók nem csupán a 7 kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) és az 1 nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii) mellett bukkantak érdekes felfedezésre, hanem egy igazi faunisztikai ritkaságra is. A pincében, egy rejtett hasadékban megbújva, felfedeztek egy hosszúszárnyú denevért (Miniopterus schreibersii) is. Ez a különleges faj különösen értékes, mivel fokozott természetvédelmi oltalom alatt áll, így jelenléte különösen fontos a helyi ökoszisztéma szempontjából.

- részletezte a megfigyelési adatokat Dr. Hegyi Zoltán, és kiemelte, hogy a térségben eddig, csak a nyári időszakból, Fehérvárcsurgó térségéből volt adatuk. Téli szálláshelyen, a Vértesben most először találták meg ezen faj képviselőjét.

A hosszúszárnyú denevér egy közepes méretű emlős, melynek testtömege 10-14 gramm között mozog. Éjszakai életmódot folytatva nyílt területeken keresi táplálékát, elsősorban rovarok, különösen lepkék formájában. Lakóhelyéül jellemzően barlangokat és elhagyott bányavágatokat választ, ahol biztonságban érezheti magát. Azonban rendkívül érzékeny a zavarásokra, így a barlangok bejáratainak rácsos lezárása kedvezőtlen hatással van rá. A XX. század közepén még jelentős, több ezer egyedből álló kolóniák éltek Magyarország területén, ám a barlangok hasznosítása, mint például a barlangászat és turizmus, drámaian csökkentette a populációt, nemcsak hazai, hanem európai szinten is.

A hosszúszárnyú denevér hazánkban különleges védelem alatt álló faj, amelynek természetvédelmi értéke 250 000 forint.

Ahogyan korábban már említettük, még az ország legkiválóbb természetfotósa is meglepődött, amikor rájött, hogy mit is rögzített a kameracsapdája. Nemrégiben azonban egy olyan jelenséggel találkozott, ami még őt is zavarba ejtette: egy fácánnal, amelynek megjelenése egyáltalán nem illett a természetes környezetbe.