Elhunyt a kolumbiai politikus, akit júniusban egy fiatal bérgyilkos támadott meg.

Miguel Uribe Turbay kolumbiai szenátor és elnökjelölt nem élte túl a merénylet következményeit, és két hónapos kórházi kezelés után hunyt el.
A politikus felesége szívhez szóló üzenetet osztott meg Uribe Turbay emlékére: "Kérlek, Istenem, vezess engem a jövő felé, hogy megtanulhassak nélküled boldogulni. Nyugodj békében, életem szerelme; ígérem, mindent megteszek a gyermekeinkért."
A 39 esztendős Uribe Turbayt kétszer megsebesítette egy 15 éves bérgyilkos, aki jelenleg is őrizetben várja sorsát. Az ügyészség a bíróságtól előzetes letartóztatás elrendelését kérte, miközben a nyomozás továbbra is zajlik. Mivel a gyanúsított kiskorú, a rá kiróható legmagasabb büntetés nyolc év börtön, azonban ez nem fegyházat jelent.
Turbay a jelenlegi kolumbiai elnök, a baloldali Gustavo Petro ellenfele volt. A merényletre a jövőre esedékes kolumbiai választások kampányának korai szakaszában került sor, növekvő politikai feszültség légkörében. Ennek egyik kiváltója Petro azon kísérlete volt, hogy a munkaügyi szabályozásban olyan változtatásokat vezessen be, melyeket a legkonzervatívabb ágazatok mereven elleneznek.
A kolumbiai El Tiempo hírei alapján a merénylet és az azt követő politikai feszültségek következtében a Szenátus számos jelentős vitát, beleértve Petro munkaügyi reformját, kénytelen volt elhalasztani vagy jelentősen lelassítani.
A támadás több mint három évtizede az első közvetlen erőszakos cselekmény volt Kolumbiában egy prominens politikai személyiség ellen. A merénylet sokkolta a közvéleményt, és újraélesztette azt a szorongást, hogy az ország ismét átélheti az 1990-es évek sötét és erőszakos időszakát, amikor három elnökjelöltet gyilkoltak meg. A spanyol El País címlapján például a remény haláláról ír.
A 90-es évek Kolumbiáját a politikai gyilkosságok sötét árnyéka határozta meg, amelynek kezdőpontja Luis Carlos Galán elnökjelölt brutális meggyilkolása volt. A karizmatikus politikus bátran fellépett a kábítószerkartellek ellen, elkötelezve magát a bűnözés visszaszorítására. Tragikus módon azonban 1990-ben egy merénylet áldozataként életét vesztette, ezzel újabb fájdalmas fejezetet nyitva a kolumbiai történelemben.
Ugyanebben az időszakban több más elnökjelölt, mint például Bernardo Jaramillo, a fegyveres erők és bűnszervezetek áldozataivá váltak, amelyek szoros korrupt és operatív kapcsolatokkal rendelkeztek egymás között. A politikai erőszak mindent átható jelenléte rávilágított az állam, az erős kábítószer-kalifátusok és olyan fegyveres csoportok, mint a marxista FARC, bonyolult összefonódására.
Uribe Turbay gyermekkora mély nyomokat hagyott benne, hiszen édesanyját, a bátor újságírót, Diana Turbayt, a hírhedt Medellín-kartell, más néven Pablo Escobar bűnszervezetének áldozataként vesztette el. Az 1991-es túszmentési akció során történt tragédia nem csupán egy családi veszteséget jelentett, hanem egy egész generációt formáló traumát is, ami végigkísérte életét.