Janovics Jenő igazgatót számos nehézség és megaláztatás érte, mégis a viharos időkben is megőrizte méltóságát és elszántságát.
El sem tudjuk képzelni, mennyire hiányzott már ez a könyv Janovics Jenőről, a kolzsvári magyar színház egykori igazgatójáról. Ha valakiről érdemes könyvet írni, filmet forgatni, akkor ő az. Nélküle nincsen erdélyi filmipar, és igazából Hollywood is nagyon más lenne. Az NFI - Zágoni Bálint és Kurutz Márton - hiánypótló kiadványt készített róla Janovics Jenő a kolozsvári filmgyártás megteremtője címmel.
A korabeli híradások tanúsága szerint, amikor 1919 őszén a román csapatok beléptek Kolozsvár területére a Nagy Háború után, Janovics Jenőt, a Nemzeti Színház igazgatóját is hűségeskütételre szólították fel. Ám ő határozottan elutasította ezt a kérésüket, ami végül súlyos következményekkel járt számára.
A román hatóságok cenzúrázták a szövegkönyvet, így az előadás során a híres monológot gyakorlatilag ki kellett hagyni. Janovics Jenő, akit addigra a megszálló románok a lakásából is elűztek, egy különös helyzetbe került. Esténként a fürdőszobájában, a kádra fektetett léceken aludt, mégis elhatározta, hogy kiáll a színpadra. Amikor elmondta a klasszikus mondatot - "Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés" - olyan hangsúllyal és érzelemmel tette, hogy az előadás nézői és a színházi személyzet egyaránt felugrottak a helyükről. Az a pillanat mágikus volt, és senki sem tudta elfelejteni azt a feszültséget, amely körülvette a szavakat.
Erről a rendezőről készült az NFI által kiadott könyv, amelyet érdemes elővenni, különösen az Oscar-gála közeledtével. Janovics Jenő (1872-1945) nem csupán híres színházigazgató volt, hanem a romániai filmipar úttörője is, aki jelentős hatással volt az erdélyi filmművészet kialakulására.
Zágoni Bálint és Kurutz Márton műve egyedülálló módon tárja elénk Janovics Jenő életének legmeghatározóbb pillanatait és műveit. E könyv lapjain egy olyan történelmi korszak bontakozik ki, amely nem csupán Erdély XX. századi filmgyártásának, hanem távolabbról a hollywoodi filmes hagyományoknak is megalapozója volt.
Egy olyan egyén körvonalazódik előttünk, aki életét teljes egészében a kultúra oltárán áldozta, a színház és filmművészet világának szövevényes labirintusában barangolva. Minden egyes pillanata a művészet iránti szenvedélyének tükrében ragyog, mintha a színpad és a vászon varázslatos birodalmában találta volna meg a saját otthonát.
Janovics Jenő jó érzékkel látott neki a filmgyártásnak, kezdetben nem a saját pénzét, hanem a francia Pathé forrásaiból forgatott, és arra is ügyelt, hogy a közönségnek tetsző történeteket vigyen a vászonra.
A Janovics Jenőről készült könyv nem csupán egy időrendi összefoglaló, hanem egy gazdag életmű és művészi pálya sokszínű ábrázolása is. Eredetileg mérnöknek tanult, ám szenvedélyesen vonzotta az irodalom, a színház, a "mozgó fényképek" világa, valamint a filmgyártás izgalmas lehetőségei. A kötet révén bepillantást nyerhetünk nemcsak a direktor életébe, hanem abba a kreatív univerzumba is, amelyben alkotott és amelyben maradandót hagyott hátra.
A könyv alaposan feltérképezi a szerző alkotásait, valamint azok jelentőségét és hatását a filmipar alakulására. Felfedezhetjük a filmes vállalkozások világát, továbbá megismerhetjük azokat a kulcsszereplőket – filmes szakembereket, alkotókat, írókat, színészeket, rendezőket és operatőröket –, akik formálták a korabeli erdélyi filmgyártást. Az olvasó bepillantást nyer a filmkészítés kulisszái mögé, és felfedezi a szenvedélyt, kreativitást és kihívásokat, amelyek a helyi filmes közösséget jellemezték.
Fontos megemlítenünk, hogy Janovics Jenő hozzájárulása révén Jászai Mari színészi teljesítménye nemcsak a színház világában, hanem a mozgóképek világában is fennmaradt, így örökre rögzítve lett a művészetének varázsa.
Hetvenkét éves korában, 1945. november 16-án halt meg. Ravatalánál ezekkel a szavakkal búcsúztatták: "Tudjátok-e, hogy ez az ember egyszer mérhetetlenül gazdag volt, és mosolyogva áldozta fel vagyonát a színházért, a szegény színészekért és minden kulturális célért, amiről tudomást szerzett. (...) Az örökkévaló építés titkát vigyük koporsója mellől vissza az életbe, és tartsuk meg emlékét mindörökre!"
