Miért vált hatalmas botránnyá az ATACMS-rakéta Oroszország számára, és mit is tud valójában ez a fegyver? Az ATACMS (Army Tactical Missile System) rakéta egy korszerű, nagy hatótávolságú irányított rakéta, amely képes precíziós csapásokat mérni a földi cé
A Kreml éppen most robbantott ki egy jelentős diplomáciai botrányt, miután az ukrán hadsereg bevetette az amerikai ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszereket. A helyzet különös, hiszen valószínű, hogy ennek a lépésnek nem lesz komoly hatása a háború kimenetelére. Először is, hiába nevezik "ballisztikus rakétának" az ATACMS-t, valójában nem állítható párhuzamba olyan rendszerekkel, mint a Minuteman, és nem képes olyan célpontok elérésére, amelyeket Ukrajna eddig saját fejlesztésű fegyverekkel nem tudott volna megsemmisíteni. De mi is az ATACMS valódi potenciálja, és miért vált belőle ekkora diplomáciai ügy? Vizsgáljuk meg ezt a kérdést közelebbről.
Sokan még ma is élénken emlékeznek Vlagyimir Putyin orosz elnök emlékezetes beszédére, amely mindössze három nappal megelőzte az Ukrajna ellen indított teljes körű orosz inváziót. E szavak során az orosz vezető többször is hangsúlyozta, hogy a NATO folyamatosan fegyvereket juttat Ukrajnába, ami szerinte komoly fenyegetést jelent Oroszország biztonságára. Különösen kiemelt egy fegyverrendszert, amelyet veszélyesnek tartott: a szovjet gyártmányú OTR-21 Tocskát, amely 2022-re már igencsak elavultnak számított a modern hadviselés kontextusában.
A valóság ezzel szemben az, hogy az ukrán fegyveres erők - bár valóban rendelkeztek egy széles spektrumú, felújított szovjet technikai eszközkészlettel - a NATO-tól nem kaptak modern, hatékony támadófegyvereket, amelyek Oroszország számára komoly veszélyt jelentettek volna az invázió előtt. A nyugati támogatás a konfliktus kirobbanása előtt szinte kizárólag régi Humvee terepjárókra, páncéltörő rakétákra és radarrendszerekre korlátozódott. Emlékezetes, hogy a háború első heteiben több nyugati állam, például Németország, határozottan elzárkózott attól, hogy bármilyen fegyvert küldjön az Ukrajnát ért támadásra reagálva.
2024 végére eljutottunk arra a pontra, ahol az ukrán haderő továbbra is harcol, és a frontvonalon olyan technológiai eszközök sorakoznak, amelyek Ukrajna számára a háború kezdetén még teljesen elképzelhetetlenek voltak. A Leopard 2A6-os harckocsik, Patriot légvédelmi rakétarendszerek, Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackok és Storm Shadow cirkálórakéták mellett most már az első F-16-os vadászbombázók is megérkeztek, amelyek új dimenziót nyitnak meg a hadviselésben.
A sorok közül kiemelkedik egy különleges fegyver, amelyért Ukrajna közel két éven át fáradhatatlanul lobbizott: ez nem más, mint az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakéta.
Az Egyesült Államok kezdetben vonakodott odaadni Kijevnek ezt a fegyvert, mivel Putyin Tocskákkal kapcsolatos figyelmeztetései miatt komoly eszkalációs kockázatokra figyeltek fel. Joe Biden elnök hosszú időn keresztül személyesen gátolta a transzfer folyamatát a Pentagonban. Az idei tavasz folyamán azonban megváltozott a helyzet: az amerikai sajtó értesülései szerint az első ATACMS-rakéták április környékén már megérkeztek Ukrajnába, de egészen tegnapig az ukrán erők nem indíthattak támadást Oroszország hivatalosan elismert területei ellen.
Észak-Korea agresszív lépései következtében a Biden-adminisztráció végül arra a döntésre jutott, hogy lehetővé teszi az ATACMS rakéták kilövését Oroszország irányába. Ma hajnalban pedig megkezdődött a művelet Brjanszk megye ellen, jelezve a helyzet komolyságát.
Mi is valójában az ATACMS? Az MGM-140 ATACMS (Army Tactical Missile System - Katonai Harcászati Rakétarendszer) egy kiemelkedő hatótávolságú, rendkívül erőteljes fegyverrendszer, amely a modern hadviselés egyik kulcsfontosságú eleme. Az ATACMS különlegessége abban rejlik, hogy a szuperszonikus sebességgel kilőtt rakéták nemcsak rendkívül pontosak, hanem a kilövés után képesek módosítani a röppályájukat is. Ez a tulajdonság jelentősen megnehezíti a régebbi légvédelmi rendszerek számára a rakéták elfogását, így növelve a hadműveletek hatékonyságát.
Fő tulajdonságai a következők:
Visszatérve ismét a Tocskákra: az ukrán katonák gyakran élnek a Lada-Mercedes összehasonlítással, amikor a régi, szovjet technikát jellemzik az új, NATO-fegyverekkel szemben, ez az OTR-21 Tocska és az ATACMS-rendszer esetében is abszolút megállja a helyét.
Mindezek ellenére az ATACMS nem hoz olyan jelentős előnyöket az ukrán hadviselés terén, mint amekkora felhajtást generálnak a fegyver alkalmazásával kapcsolatban Moszkvában.
Az alábbiakban felsorolok néhány indokot, amelyek alátámaszthatják a választásomat: 1. **Személyes tapasztalat**: Az adott téma mélyebb megértéséhez elengedhetetlen, hogy saját élményeim és tapasztalataim alapján alakítsam ki a véleményemet. 2. **Környezetvédelmi szempontok**: A fenntarthatóság és a környezet védelme kiemelt fontosságú, hiszen a jövő generációinak is biztosítanunk kell egy élhető bolygót. 3. **Társadalmi hatások**: A döntéseim nemcsak rám, hanem a közösségemre is hatással vannak, így fontos, hogy figyelembe vegyem a társadalmi következményeket. 4. **Innováció és fejlődés**: Az új ötletek és megoldások keresése elősegíti a fejlődést, ezért érdemes nyitottnak maradni az új lehetőségekre. 5. **Személyes értékek**: Az általam képviselt értékek és elvek irányítják a cselekedeteimet, így mindig azokat a döntéseket hozom, amelyek összhangban állnak velük. Ezek az indokok segítenek megérteni a választásom mögött álló motivációkat és elveket.
Akkor vajon mi motiválta Oroszországot, hogy most módosítsa nukleáris doktrínáját? A válasz kulcsa abban rejlik, hogy...
a Kreml jó eséllyel kezdi megelégelni, hogy lassan nevetség tárgyát képezik Nyugaton a különféle "vörös vonalak," így most megpróbálnak így ráijeszteni a NATO-ra lehetőleg annyira, hogy a következő amerikai elnöknek, Donald Trumpnak eszébe se jusson még pusztított fegyverekkel támogatni Ukrajnát.
Jelenleg továbbra sincs arra utaló jel, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fegyverek bevetését tervezné. Az ilyen lépés rendkívül magas kockázattal járna, miközben a várható haszon alig indokolná a kockázatot. Ezzel kapcsolatban részletes elemzést készítettünk:
