Orbán Balázst arról faggatták, hogy valóban tervbe vette-e a kormány Soros György magyar állampolgárságának megvonását.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, határozottan kijelentette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés és az állampolgárság felfüggesztése nem csupán "trollkodás", ahogy azt sokan vélik. A Ring Gavra Gáborral című YouTube-műsorban kifejtette, hogy Izrael és Ukrajna szuverenitásáért folytatott harcaikban párhuzamot lát a magyar helyzettel. Hangsúlyozta, hogy a magyarok számára nem megengedhető a moralizálás luxusa, különösen a nemzet érdekeinek védelme érdekében.

Kérdésre válaszolva Orbán Balázs tagadta, hogy pusztán Benjamin Netanjahu látogatására időzített "trollkodás" lenne hazánk kilépése a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). Hangsúlyozta: az izraeli miniszterelnököt jogszerűen nem lehetett volna letartóztatni Magyarországon, hiszen a ratifikációs eljárás az ICC-hez történt csatlakozásunk óta sem zárult le. Ugyanakkor "elkenni" sem szerették volna ezt a kérdést, ezért döntöttek a kilépés mellett.

A kormányfő politikai igazgatója megjegyezte, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság az utóbbi időszakban "nem találta meg a megfelelő egyensúlyt" a céljainak eléréséhez. Szerinte a testület beavatkozásai a különböző konfliktusokban nem segítették elő azok lezárását és igazságos rendezését. Továbbá hangsúlyozta, hogy az ICC egyik jelentős gyengesége abban rejlik, hogy a világ legnagyobb hatalmú államait "nem tudta meggyőzni" a csatlakozás előnyeiről.

Hangsúlyozta: a szervezetnek a mai napig nem tagja többek közt az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, Törökország, Szaúd-Arábia vagy Izrael. A nem csatlakozó országok összesen a Föld népességének több mint 60%-át adják - mutatott rá.

"Ezért azt gondoltuk, hogy egy ilyen bizonytalan legitimitású, alapvetően politikai testületként működő szervezetben Magyarországnak nem kell részt vennie" - szögezte le a politikus. Orbán Balázs szerint a nemzetközi szervezetek akkor működnek jól, ha a világban létező "erőegyensúlyt" elfogadva "fair közvetítő szerepet" töltenek be. Azok, amelyek ezt figyelmen kívül hagyva "valamelyik oldalra" állnak, erre alkalmatlanná válnak, és szétesnek. A politikai igazgató szerint "ha tetszik nekünk, ha nem, azzal fogunk találkozni pár évtized múlva", hogy a II. világháború, illetve a hidegháború után kialakult nemzetközi szervezetek közül lesznek olyanok, amelyek "nem fogják túlélni a következő évtizedeket". Ugyanakkor azt mondta: a kormány "egyelőre" nem tervez kilépést más nemzetközi szervezetből, de figyelik az USA lépéseit, és "meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a szervezetek, ahol van értelme a tagságnak".

Arra a felvetésre reagálva, hogy a magyar kormány az önvédelem jogát Izrael számára elismeri, vajon ugyanez vonatkozik-e az Ukrajnára is, valamint miért minősítette "felelőtlennek" Zelenszkij elnököt, aki háborús védekezésre buzdítja országát, Orbán Balázs kijelentette: Izrael és Ukrajna egyaránt a saját szuverenitásáért harcol, így mindkét nemzetnek jogában áll megvédeni magát. Kiemelte, hogy a magyar érdek az, hogy mindkét konfliktus békés úton rendeződjön, és elkerüljék a további eszkalációt. A kormány álláspontját "nem arab, nem izraeli, nem orosz és nem ukrán perspektívából" közelíti meg. "Mi magyar nézőpontból vizsgáljuk ezeket a kérdéseket" - hangsúlyozta Orbán Balázs.

A politikai vezető kifejtette, hogy Magyarországnak és a magyar embereknek elengedhetetlen, hogy realisták maradjanak, nem csupán moralisták. Az orosz-ukrán konfliktus kapcsán hangsúlyozta, hogy a kormány sosem kérdőjelezte meg, kinek van igaza a nemzetközi jog vagy a morál szempontjából, ám a legfontosabb szempontnak azt tartják, hogy a jelenlegi események közelebb visznek-e a békéhez, vagy éppen ellenkezőleg. Orbán Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes megfontolni a "kényelmetlen" kérdést: a Kijev és a Nyugat által eddig követett stratégia milyen jövőt ígér, és hogy ez a megközelítés valóban segít-e Ukrajna helyzetén. A kormányfő politikai igazgatója Izrael helyzetét is elemezte, és úgy vélte, hogy a zsidó állam pozíciója és szuverenitása az utóbbi másfél évben megerősödött, így "érdemes volt kitartani" az eltérő véleményekkel szemben. Emlékeztetett arra is, hogy amikor a Magyar Hang decemberben közzétett egy álhírt, amely szerint Aszad Budapestre szökött, a kormány azzal vádolta a médiát, hogy ezzel terrorfenyegetést jelentettek az országra. Gavra Gábor kérdésére, miszerint az ICC-ből való kilépés, amelyet a Hamász terrorszervezet elítélt, nem hordoz-e hasonló kockázatot, Orbán Balázs úgy válaszolt, hogy nem helyénvaló a terrorszervezet véleménye alapján alakítani a politikai pozíciót. Szerinte ez egy "nem fair összehasonlítás", mivel az előbbi eset a tudatos álhírterjesztés, míg az utóbbi egy alapos és felelős reálpolitikai döntés volt.

"Ez pontosan a célunk" - válaszolta Orbán Balázs arra a kérdésre, hogy van-e lehetőség külön megállapodásra az Egyesült Államokkal, amely kompenzálhatná a Trump által bevezetett vámokat. Szerinte az amerikai elnök intézkedései egy "rendszerváltás" részei, amelyről a magyar kormány már korábban is figyelmeztette a közvéleményt. Hozzátette, hogy Magyarország, mint az EU tagja, nem rendelkezik a vámokkal kapcsolatos önálló tárgyalási joggal, mivel ez az unió hatáskörébe tartozik. Úgy véli, ha hazánknak lenne lehetősége önállóan tárgyalni, akkor "sokkal gyorsabban és kedvezőbb feltételekkel tudna megállapodásokat kötni."

Elmondta: szerinte a kormánynak most "két irányba kell mozognia". Egyrészt az Unión belül azon dolgozni, hogy legyen az új helyzet kapcsán "egy életképes stratégia". Másrészt olyan megállapodásra kell törekedni Washingtonnal, amely nem a vámpolitikát érinti, hanem "más szektorokat". Orbán Balázs úgy látja, a jelenlegi amerikai intézkedések nem csak a vámokról szólnak, hanem mindenekelőtt az "amerikai alsó-középosztály" helyzetének javításáról, amelynek kulcsa, hogy az országból elköltöztetett ipari termelő kapacitásokat visszavigyék. "Komplex, bonyolult és nehéz" tárgyalássorozatra számít, ám úgy véli, lehetséges "az amerikai és az európai középosztály" érdekeit összehangolni. A politikai igazgató hangsúlyozta: Magyarországnak emellett igyekeznie kell azokon a területeken, ahol "önállóan tudunk motorozni", egy ahhoz hasonló együttműködést kialakítania, mint korábban Kínával.

A politikai igazgató, aki kapcsolatban áll az MCC-vel és a lengyel Ordo Iuris szervezettel, a figyelmet felkeltő "Great Reset" című tanulmányról nyilatkozott, amely az EU átfogó átalakítását sürgeti. Kiemelte, hogy a munka nem az ő kezdeményezésére készült, és a tartalmáról csak a médiából szerzett tudomást. Ennek ellenére a dokumentumban megfogalmazott elképzeléseket "jól megalapozottnak" tartja, mivel véleménye szerint "radikális változásokra van szükség." Szerinte az Európai Bizottság és az Európai Parlament szerepének értelmezése hibás, mivel ezek a testületek nem egy demokratikusabb és emberekhez közelebb álló Uniót céloznak meg, hanem inkább egy globális, liberális és progresszív hatalom érvényesülését segítik elő. Továbbá aggasztónak találja, hogy az Európai Bíróság előtt "nagyon ritkán sikerül pert nyerni" az EU intézményeivel szemben. Orbán Balázs úgy véli, hogy ezek a problémák egyre súlyosabb legitimációs válságot okoznak az Unióban.

A miniszterelnök politikai igazgatója határozottan kijelentette, hogy Magyarország nem tervezi elhagyni az Európai Uniót, hangsúlyozva, hogy ő maga "nagyon határozottan érvelne" a tagság fenntartása mellett. Kiemelte, hogy az ország uniós tagsága elengedhetetlen a kormány "konnektivitási stratégiájához". Ugyanakkor kifogásolta, hogy a nemzetállamok és az Unió között megosztott hatáskörök terén folyamatosan zajlik a "szuverenitás fokozatos elvonása", mindezt anélkül, hogy az alapszerződést módosítanák. A felfüggesztett brüsszeli pénzek kapcsán Orbán Balázs "jelentős előrelépést" tapasztal. Szerinte, annak ellenére, hogy a migráció, a genderkérdés és Ukrajna ügyében "nem számítunk éppen jó fiúnak", az uniós források "nagyságrendjében normális ütemben érkeznek". Ezt a magyar miniszterelnök ügyes tárgyalási stratégiájának tulajdonítja. A még kifizetetlen összegek ügyét illetően "bőven van időnk", és úgy véli, a megállapodás elősegítheti, hogy az EU-nak a fegyverkezési program kapcsán számos döntést kell hoznia, amelyekhez Magyarország együttműködése is szükséges. Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy nem a magyar kormánynak kell kompromisszumot kötnie, hanem az a kérdés, hogy "Brüsszel tud-e olyan ajánlatot tenni számunkra, amely miatt hajlandóak lennénk hozzájárulni ezekhez a témákhoz".

A kettős állampolgárok magyar állampolgárságának felfüggesztését lehetővé tevő jogszabálytervezetről Orbán Balázs azt mondta: a USAID körüli "liberális korrupciós botrányra" "minden magára valamit adó országnak reagálnia kell". Úgy véli, azok, akik ezeket a "nemzetközi korrupciós hálózatokat" üzemeltetik, "nemzetbiztonsági kockázatot" jelentenek az országra nézve, és ha több állampolgársággal is rendelkeznek, akkor a magyar állampolgárságuk időlegesen felfüggeszthető lehet.

Arra a kérdésre, hogy nem aggasztó-e, ha titkosszolgálati jelzésre, tehát szükségszerűen nem transzparens eljárás keretében függeszthető fel valakinek az állampolgársága, a politikus azzal válaszolt: "Valamilyen módon azért arra reagálni kell (...), hogy ilyen pénzek kerülnek a magyar politikába. És ennek nem lehet csak intézményi konzekvenciája, ennek valamilyen módon személyi konzekvenciája kell, hogy legyen, mert ezek nem arctalan dolgok, ezek személyek."Arra a kérdésre, hogy a készülő jogszabály valójában "Lex Soros", és a magyar származású milliárdos állampolgárságának megvonása a fő célja, Orbán Balázs azt válaszolta: meg kell várni, hogy a titkosszolgálatoktól milyen jelzések érkeznek a döntéshozókhoz a külföldi befolyásolási ügyekben. Azt viszont hozzátette: "egyszerű újságolvasóként" "lennének ötletei", kik üzemeltetik ezeket a "hálózatókat", de ennek megállapítása a titkosszolgálatok hatásköre.

Az ÖT és az Index szerkesztősége között együttműködési megállapodás van.