Felmértük Nagy Márton munkaerő-készletét: a hazai munkavállalókat nem tudják megfelelően kihasználni, így a cégek az ázsiai vendégmunkások iránti keresletet növelnék.
A vendégmunkások száma folyamatosan növekszik, miközben a hazai munkaerő-tartalék - a kormány által tett ígéretek ellenére - továbbra is megmarad. A tartalékban lévő munkaerő aktiválása kérdéses, és új munkahelyek létrejötte sem zárható le a közeljövőben.
A Gazdasági Minisztérium (NGM) nemrégiben hat alapvető pontban részletezte álláspontját, reagálva a felmerült aggodalmakra, miszerint a vendégmunkások veszélyeztetik a magyar munkavállalók állásait. E válaszlépés részeként munkafelügyeleti vizsgálat indult a kínai CATL-gyár körül, amely a Debrecenben épül, és ahol olyan információk láttak napvilágot, hogy a cég magyar alkalmazottakat bocsát el, miközben külföldi munkavállalókat alkalmaz. Különösen aggasztó, hogy az országban foglalkoztatott külföldiek száma új csúcsra, több mint 104 ezer főre emelkedett.
Orbán Viktor 2023-ban bejelentette, hogy a következő évtized végéig, azaz 2030-ig körülbelül félmillió új munkahelyet tervez létrehozni. Emellett a kormány hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kíván vendégmunkásország szerepében tetszelegni.
A két fogadalom első nézésre ellentmondásosnak látszott, ám ezt azzal próbálták megmagyarázni, hogy a hazai munkaerő-tartalék - amely legalább 300 ezer, egyes kormányzati nyilatkozatok szerint akár 500 ezer főt is magában foglalhat - aktivizálásával kívánják kielégíteni a gazdaság munkaerőszükségletét.
