A kormány felfedezte a nemzet titkos kincsét, és azonnal lecsapott rá.
A geotermia a hazai zöldgazdaság egyik meghatározó pillére lehet - erről beszélt Steiner Attila, az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár az Indexnek, utalva a már korábban elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepcióra. A miniszterelnök megfogalmazása szerint "csupán karnyújtásnyira vagyunk az energiafüggetlenség elérésétől", ami újabb lendületet adhat a napenergia mellett a geotermikus energia termelésének is a nemzeti energiakínálatban. Eddig is tudott volt, hogy Magyarország gazdag földhőforrásokban, így ez a kincs mostantól még inkább a figyelem középpontjába kerülhet.
Az Indexen korábban már többször is foglalkoztunk azzal, hogy a Kárpát-medence rendkívüli adottságokkal bír a geotermikus energia szempontjából. Bár még mindig hatalmas a kiaknázatlan potenciál a geotermikus energia közvetlen hasznosításában, ugyanakkor Magyarország jelenleg is, méghozzá hosszú évek óta Európa élvonalában van. A földhő a gáz kiváltására hazánkban alkalmas alternatíva - jelezte korábban Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus és egyetemi professzor arra a felvetésre, hogy Magyarország kifűthető volna földgáz helyett földhővel.
Most Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár az Indexnek úgy fogalmazott, hogy a földhőtermelés tekintetében kifejezetten jók Magyarország adottságai. Az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár ezt azzal kapcsolatban emelte ki, hogy a kormány tavaly elfogadta a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. Ebben külön kitértek arra, hogy az energiapolitikának az egyik legfontosabb célja a minél nagyobb mértékű önellátásra való törekvés, a megfizethető energia biztosítása, valamint az energiatermelés dekarbonizációja.
A kormány álláspontja szerint a geotermikus energia kihasználása tökéletesen illeszkedik három fő célunkhoz: a helyben, viszonylag alacsony üzemeltetési költséggel elérhető földhő forrásainak maximális kihasználása nemcsak Magyarország energiaszuverenitását erősíti, hanem hozzájárul a kibocsátásmentes energiatermelés előmozdításához és az energiaárak kedvező szinten tartásához is. Steiner Attila hangsúlyozza, hogy Magyarország a geotermikus energia hasznosítás terén a kontinens élvonalában helyezkedik el.
A geotermikus energia már most számos településünk életében kulcsszerepet játszik, különösen a fűtés terén. Szeged, Győr és Miskolc kiemelkedő példák a földhő hasznosítására, ahol a tiszta energiaforrások jelentős részesedéssel bírnak a helyi távhőrendszerekben. Érdemes megemlíteni Szentes városát is, ahol a fűtés 100%-ban geotermikus hőből származik. Jelenleg Magyarországon körülbelül 6,4 petajoule geotermikus hőenergia hasznosítása zajlik, ami figyelemreméltó lépés a fenntartható energiafelhasználás irányába.
A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció alapján a Kárpát-medence geológiai és hidrológiai szempontból kiemelkedő jellemzőkkel bír. A térségben a földkéreg vastagsága mindössze a kontinens átlagának felét teszi ki, ami rendkívül erős földi hőáramot eredményez. Ennek következtében a felszín alatti hőmérséklet viszonyok magasabbak az átlagnál. A kedvező geotermikus körülmények mellett nem elhanyagolható tényező, hogy a Pannon medence szerkezetét alkotó kőzetrétegek két fő csoportja - a mélyebb rétegekben található karsztos és repedezett mészkövek és dolomitok, valamint a felettük elhelyezkedő, több ezer méter vastag porózus homokos-agyagos üledékek - jelentős területi átlagban kedvező vízföldtani tulajdonságokkal bírnak.
A dokumentum szerint a mély geotermikus energiavagyon tekintetében Magyarország különösen jól megkutatott területnek tekinthető. Így az állami tulajdonban lévő, használaton kívüli meddő szénhidrogén kutak mélyfúrási adatai olyan lényeges információkkal szolgálnak, amelyek az adott térségben csökkenthetik a beruházások kezdeti fázisában jelentkező kockázatokat. Az adatok alapján a geológiai kockázatokkal nem számoló szakértői becslések szerint a geotermikus energia kitermelhető maximuma éves szinten 55-60 petajoule a porózusban, míg 130 petajoule az aljzati tárolókból.
Steiner Attila rávilágított arra, hogy geotermikus energiának több hasznosítási területe is van. A mezőgazdaságban leginkább a fóliaházak és üvegházak fűtésére alkalmas, de természetesen lehet hasznosítani a fürdőkben illetve a távhőrendszerekben. Ha 120 fok feletti hőmérsékleten is elérhető a földhő, akkor áramtermelésre is alkalmas.
A földhő kihasználásának terveiben az energetikai alkalmazásokra helyezzük a hangsúlyt.
Magyarország geotermikus energia termelése figyelemre méltó teljesítményt mutat, hiszen az 1,02 gigawattos beépített kapacitás révén évi 9 petajoule energia állítható elő. Ebből a mennyiségből 6,4 petajoule energetikai célokra kerül felhasználásra. Érdekes módon ennek a hatalmas energiaforrásnak szinte teljes egészét, pontosan 99,8 százalékát hőenergia formájában hasznosítják.
A geotermikus hőenergia-termelés kapacitásának jelentős része, 39,3%-a, mezőgazdasági célokra kerül felhasználásra. A táv- és településfűtési rendszerek aránya 25,8%-ot képvisel, míg az egyedi épületek fűtése 9,2%-ot, a gyógyfürdők hőigénye pedig 23%-ot tesz ki. Az ipari hőhasznosítás a geotermikus energia felhasználásának 2,7%-át jelenti. Az ország összesen körülbelül 47,5 petajoule bruttó hőtermelésének 6,5%-a geotermikus forrásból származik. Jelenleg 11 településen érhető el geotermikus távfűtés, míg 14 helyszínen működik termálvizes településfűtés. Magyarországon csupán egy geotermikus erőmű termel villamos energiát, amely Turán található. Ennek éves termelése 4,7 és 8,1 gigawattóra között változik.
A becslések alapján az új hasznosítási módszerek révén 2030-ig legalább 500 millió, míg 2035-re összesen több mint 1 milliárd köbméter földgáz kiváltása válik lehetővé.
A földhő hasznosításának jövőbeli előrehaladása számokban így fest: 2026-ra a 2022-es 6,4 petajoule-os alapértékhez képest 20%-os növekedést terveznek, ami körülbelül 8 petajoule energiát jelentene. Ezt követően a kormány célja a duplázás, amely 2030-ra 12-13 petajoule elérését tűzi ki. Magyarország éves gázfogyasztása 8,5 milliárd köbméter, így a geotermikus energia önállóan nem elegendő a teljes önellátás biztosításához. Azonban a tavalyi évben elért közel 1,9 milliárd köbméteres belföldi földgázkitermelés jelentős lépést jelentene a külső gázimport csökkentése irányába.
Célunk, hogy ahol csak lehetséges, a geotermikus energia kihasználásával megszüntessük a gázfogyasztást.
Steiner Attila összegzése szerint a kormányzati kommunikáció hangsúlyozza, hogy a kezdeti eredmények gyors elérése érdekében az állam fokozottan részt vállal a geotermikus energia kutatásának és hasznosításának előmozdításában. A kormány célja, hogy a beruházások típusához igazodó, stabil és kiszámítható finanszírozási környezetet teremtsen, amely segít csökkenteni a geológiai és pénzügyi kockázatokat. Ennek érdekében bevezetik a Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukciót, amely kedvező és jól tervezhető feltételekkel várja a befektetőket.
A Svájci Alap forrásai pár projektet finanszírozott meg, míg a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részeként meghirdetett pályázat esetén 4,8 milliárd forinttal igyekeztek mérsékelni a geotermikus fúrási tevékenység pénzügyi kockázatait. "A geotermikus energiánál a legnagyobb rizikó, hogy akár 2000-3000 méter mélyre le kell fúrni. Csak ezt követően dől el, hogy pontosan milyen vízhozam lesz. Egy ilyen beruházás több százmillió, akár milliárdos nagyságrendet is kitehet, és elképzelhető, hogy az első három-négy fúrás sikertelen, de az ötödik sikeres lesz. Tehát a fúrási kockázat komoly nehézség, ezért igyekeztünk finanszírozni a fúrási költségek 50 százalékát" - összegezte az Indexnek az államtitkár.
A kormány a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció keretében körvonalazta a jövőbeni fejlesztési irányvonalakat. Az alapvető stratégia alapján a következő 2-4 évben a geotermikus beruházások fókuszát az ipari, mezőgazdasági és települések fűtési igényeinek kielégítésére, valamint a közepes geológiai kockázattal bíró kapcsolt áram- és hőtermelési projektekre érdemes helyezni. Ezt követően, a középtávú tervekben - 4-6 éven belül - célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztésére, valamint a magas kockázatú villamosenergia-termelési beruházásokra is nagyobb hangsúlyt fektetni.
A kormány szerint mind a településfűtési, mind pedig a távhő ellátási célú beruházások esetében vizsgálni szükséges a mély és sekély geotermikus lehetőségek szinergiáit, a pilot projektek támogatását. A gyors kezdeti eredmények elérése érdekében az állam nagyobb szerepet vállalna a geotermikus energia kutatásában és hasznosításának támogatásában. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint a geotermikus beruházások jellegéhez igazodó, kiszámítható finanszírozási környezet biztosítása is szükséges.
A földhő hasznosítás energetikai szempontjai mellett pedig teljes körűen ki kell aknázni annak nemzeti energetikai iparfejlesztési, településfejlesztési és turisztikai lehetőségeit is. Ezért az állami szerepvállalás növelése érdekében két területet érdemes kiemelni:
Érdemes megemlíteni, hogy a korábbi időszakban az engedélyeztetési folyamat rendkívül összetett volt, számos hatóság bevonásával. Azonban 2022-re a szabályozási környezet jelentős egyszerűsítést nyert, így jelenleg 150 méter mélységig már nem szükséges külön engedélyt kérni, csupán a projekt bejelentése elegendő. Amennyiben a fúrás ennél mélyebbre terjed, már csak egy hatóságot kell megkeresni, mégpedig a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, ahol a központi engedélyt kell igényelni.
Ugyanakkor a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció is deklarálja, hogy állami támogatás nélkül, tőkeerős befektetők híján nem biztosítható a stratégiai célkitűzések teljesítéséhez szükséges volumenű beruházások megvalósulása. Ezért három pilléren nyugvó állami finanszírozási keretet vezetnek be:
A kormányzati intézkedésekre a piac szinte azonnali válaszlépésekkel reagált. A jogszabály módosítása óta már 120 engedélykérelmet nyújtottak be, és a hatóság eddig 68 kérelemre már megadta az engedélyt. Ezek a kutatási engedélyek arra szolgálnak, hogy felmérjék, a terület alkalmas-e geotermikus energia hasznosítására. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a geotermia nem minden település esetében alkalmazható, de számos helyszínen kedvezőek az adottságok. Ezen kívül a nagyvállalatok gyártókapacitásainak energiaellátására is számos lehetőség kínálkozik.
Steiner Attila azt Indexnek most azt hangsúlyozta: az uniós elnökségi félévünk egyik komoly szakpolitikai sikereként elsőként tudtunk elfogadtatni a tagállamok szakminisztereivel, hogy szükség van egy európai programra a földhőben rejlő lehetőségek jobb kiaknázása érdekében. A geotermia a hazai zöldgazdaság egyik húzóágazata lehet, egy közelmúltban publikált független elemzés szerint az akkumulátorgyártás mellett a hőszivattyúk előállításában és exportjában is erősek a magyar pozíciók, bíztatóak a fejlődési lehetőségeink.
