A gázárak drámai emelkedése és az árrésstop bevezetése sem bizonyult csodaszernek – az infláció 4,2 százalékra ugrott.

Idén áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg márciushoz képest átlagosan 0,2 százalékkal nőttek - közölte pénteken a KSH. Az adat jobb, mint a márciusi volt, amikor még 4,7 százalékos áremelést rögzített a statisztikai hivatal, de rosszabb az elemzők által várt 4 százaléknál. Az úgynevezett maginfláció 5 százalékos volt, vagyis az árnyomás még mindig erős a magyar gazdaságban.

A Portfolió elemzése alapján a vártnál lassabb dezinfláció mögött elsődlegesen az élelmiszerárak vártnál mérsékeltebb csökkenése áll. Az élelmiszeripar termékei továbbra is jelentős mértékben, 5,4%-kal drágultak, miközben a szakértők csupán 5%-os emelkedést prognosztizáltak.

Az élelmiszerek költségei továbbra is meghaladják az inflációt, most éppen 5,4 százalékos emelkedést mutatnak. Különösen drámai a tojás ára, amely 26,9 százalékkal nőtt, míg a liszt 23,7, az étolaj 23,4, a csokoládé és kakaó 20,0, valamint a kávé 19,8 százalékkal drágult. Ezen kívül a gyümölcs- és zöldséglé ára 14,5, a büféáruk 9,8, az alkoholmentes üdítők 8,2, a tej 7,5, és a kenyér 6,8 százalékkal emelkedett. Érdekes módon a margarin ára 29,2 százalékkal, míg a tejtermékek 7,5, a párizsi és kolbász 6,4 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások 7 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 11,3, a lakbér 11, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, a testápolási szolgáltatások 10,1, a lakásjavítás és -karbantartás 9,8, az üdülési szolgáltatások 8,4 százalékkal kerültek többe. A szeszes italok, dohányáruk ára 6,3 százalékkal emelkedett.

A háztartási energia költségei átlagosan 3,5%-kal emelkedtek, ami különféle energiaforrásokat érintett. A palackos gáz ára 8,7%-kal, míg a vezetékes gázé 7,2%-kal drágult. Érdekes módon, a tankolás költsége viszont 7,1%-kal csökkent, ezzel ellentmondva az energiaárak általános trendjének.

A tartós fogyasztási cikkek ára 2%-kal nőtt, amelyen belül az ékszerek esetében a drágulás mértéke 22%, míg az új személygépkocsik 6,1%-os emelkedést mutattak. A szobabútorok ára 3,7%-kal emelkedett, ugyanakkor a használt személygépkocsik ára 1,9%-kal csökkent. A gyógyszerek és gyógyászati termékek ára pedig 4,9%-kal emelkedett.

Márciushoz viszonyítva csak 0,2 százalékos volt a drágulás, ezen belül az árrésstop hatására az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal mérséklődött. Ezen belül a margarin 23,6, a tejtermékek 13,4, a liszt 12,5, a vaj, vajkrém 8,7, a tej 8,6, az étolaj 6,1, a párizsi, kolbász 5,9, a sajt 5,4, a baromfihús 5,0, a cukor 4,3, a sertéshús 4,1 százalékkal kevesebbe került. A csokoládé, kakaó 3,3, a büféáruk 1,9, az alkoholmentes üdítőitalok és a rizs 1,4-1,4, a száraztészta 1,3, a péksütemények 0,9, a kenyér 0,7 százalékkal drágult.

Havi alapon a legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult, 3,8 százalékkal nőtt az ára, ezen belül a vezetékes gázért 8,3 százalékkal többet, a palackos gázért 1,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A tankolás 1,4 százalékkal lett olcsóbb az előző havihoz képest.

A ruházkodási cikkek átlagosan 2,1, a szeszes italok, dohányáruk 1,3 százalékkal drágultak. A szolgáltatások díja 0,8 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 4,7, a külföldi üdülés 1,4, a járműjavítás és -karbantartás 1 százalékkal többe került. A gyógyszer, gyógyáruk 3,1 százalékkal drágultak.