Címet adva a témának: "Zala rejtett veszélyei: A mérges kígyók világa" Zala varázslatos tájai nemcsak a gyönyörű természetükről híresek, hanem a rejtett veszélyeikről is. A vidéken előforduló mérges kígyók jelenléte figyelmet igényel, különösen a kirándu

A zalai erdők csodálatos szépsége mellett sajnos rejtett veszélyek is leselkednek a gyanútlan kirándulókra. Az itteni természetvédelmi területeken előforduló keresztes vipera, hazánk egyik mérges kígyófaja, komoly kockázatokkal járhat, ha valaki véletlenül rálép. Bár a legutolsó halálos eset 2001-ben a Zemplénben történt, és nem a kígyó marása, hanem az ellenszérum okozta a tragédiát, a figyelmetlenség és a megfelelő óvintézkedések hiánya mindig tragikus következményekkel járhat. Érdemes tehát alaposan tájékozódni és óvatosan közlekedni a természetben, hogy a kirándulások valóban csak élményekkel gazdagítsanak minket.

Magyarország területén hét különböző kígyófaj él, amelyek közül az öt ártalmatlan siklófaj: a haragos sikló, a vízi sikló, a kockás sikló, az erdei sikló és a rézsikló. Emellett két mérges kígyófaj is megtalálható hazánkban: a keresztes vipera és a rákosi vipera. A keresztes vipera főként Zala és Somogy megyében, valamint a Zempléni-hegységben él, míg a rákosi vipera, melyet sikerült visszatelepíteni, a Fertő-tó, a Hanság és a Kiskunság területein bukkannak fel.

A mérges kígyók általában rövidebbek, mint a siklók, amelyek akár 1,5-2 méteresre is nőhetnek. A keresztes vipera maximum egy méteres lehet, a rákosi - vagy más néven homoki - vipera pedig csupán 40-50 centis.

A két hazai mérges kígyó közül a Zalában is élő keresztes vipera a veszélyesebb, amely a hátán található cikkcakkos, keresztszerű mintázat után kapta a nevét. Rejtőzködő életmódot folytat, gyakran észre sem venni, ám ha véletlenül rálép az ember, rögvest támad. Az első marása még csak álharapás, ekkor mérget nem fecskendez, a továbbiak azonban igencsak veszélyesek.

A keresztes vipera mérge keringésgátló és véralvasztó hatású, amely gátolhatja az izomműködést is. A halálos szövődmény nagyon ritka, de hosszú időn át erős fájdalmat, akár részleges bénulást is okozhat egy-egy marás, amelyből fél-egy évet is igénybe vehet a felépülés.

A rákosi vipera nem annyira veszélyes, mint más kígyófajok. Bár a marása nyirokcsomók duzzanatát és ödémát okozhat, a hatása viszonylag enyhe. Érdekesség, hogy nincs specifikus ellenszérum a marására, ugyanis annyira gyenge, hogy a legtöbb ember anélkül is könnyedén felépül a sérülésből.

A természetvédelmi értékek becsült értéke egymillió forintra rúg, míg a keresztes viperáé 250 ezer forintot képvisel.

Magyarországon 2001 óta nem történt halálos kimenetelű kígyóharapás, és a legutóbbi tragédia is egy beadott ellenszérum allergiás reakciójának volt köszönhető. Az ezt megelőző hat évtizedben mindössze két olyan esetet jegyeztek fel, amely végzetes kígyótámadással zárult a hazai egészségügyi nyilvántartások szerint.

Kutatók megtalálták az okát, miért van több kockás sikló a Balaton-parti városokban, természetvédők pedig egészen szokatlan helyen bukkantak rá erdei siklóra.