"Merülőrajtra készülünk, helyben toporgunk: mostanában nem könnyű pozitívan nyilatkozni a magyar gazdaság helyzetéről."

Már most írja be a naptárába! Október 7-én ismét Budapesten a legjobb hazai és nemzetközi elemzők, közgazdászok és a magyar gazdaságpolitika irányítói!

Az első negyedéves GDP-adatok váratlanul gyenge eredményei újraélesztették aggodalmainkat, miszerint a fogyasztás csökkenése is hozzájárult a magyar gazdaság meglepő visszaeséséhez – állítja Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője legújabb elemzésében. Ennek következtében csökkentették növekedési előrejelzésüket, most pedig...

A 2025-ös évre csupán 1%-os gazdasági növekedést prognosztizálnak, és ebből adódóan a szakértők lefelé mutató kockázatokat is azonosítanak.

Virovácz megállapítása szerint kedvező hír, hogy a második negyedév kezdetével a magas frekvenciájú adatok javuló tendenciát mutatnak. Ez jelentősen csökkenti annak valószínűségét, hogy újabb technikai recesszió lépjen fel, ami azt jelenti, hogy valószínűleg elkerülhetjük a következő „mínuszos” negyedévet. Az ipari szektor áprilisi teljesítménye meglepő pozitív eredményeket hozott, azonban az elemzők véleménye szerint ez inkább egy egyszeri fellendülés volt, semmint a negatív trend valódi megfordulása.

Hosszabb távon élénkülhet a gazdaság, de az ING Bank kiemeli, hogy a 2026-27-es 3 százalék körüli növekedés is pesszimistább a korábbi prognózisuknál.

A Raiffeisen Bank elemzői 2025-re szintén 1 százalékos gazdasági növekedést jósolnak, hivatkozva a miniszterelnök korábbi repülőrajtra tett előrejelzésére.

A gazdaság jelenlegi állapotát "merülőrajtnak" titulálják legfrissebb negyedéves elemzésükben.

A legfrissebb elemzések alapján az első negyedévben Magyarország számára a külső tényezők jelentettek egyfajta váratlan kihívást, amely hozzájárult a gazdasági helyzet romlásához. Az ipari szektor és a beruházások megingása mellett a reálbérek emelkedése révén tapasztalható fogyasztásélénkülés csak korlátozott mértékben tudta kompenzálni a negatív hatásokat. A regionális összehasonlítás során megfigyelhető, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a 2025-ös év első negyedévében jelentős hátrányban volt a közép-európai és az eurózónás országokkal szemben. Miközben az eurózóna gazdasága éves alapon 1,2%-kal, Csehország 2%-kal, Lengyelország pedig 3,2%-kal növekedett, Magyarország esetében 0,4%-os visszaesést jegyeztek fel.

A távolabbi kilátások már valamival derűsebbek, az európai üzleti ciklus hosszú ipari recessziót követően javulhat, illetve új termelőkapacitások aktivizálódnak. Ezek a hatások azonban csak az év vége felé, illetve fokozatosan erősödve a következő években fejthetik ki a hatásukat az elemzők szerint. Jövőre a Raiffeisen is a gazdaság élénkülésére számít, így 2026-ban 2,7%-kal, 2027-ben pedig 2,4%-kal bővülhet a GDP.

Az elmúlt hónapokban a magyar gazdaságpolitika irányítói igyekeztek azt hangsúlyozni, hogy sikerült letörni az inflációt, ugyanakkor az adatok nem feltétlenül ezt támasztották alá. Májusban a bevezetett önkéntes és előírt árkorlátozások ellenére is emelkedett az inflációs ráta, ráadásul egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy a mostani árrésstopok előbb-utóbb visszaütnek majd, hiszen a kivezetéssel várhatóan 2026-ban jöhet egy újabb megugrás az inflációban.

Az ING elemzői szerint 2026-2027-ben átlagosan 4%-os éves áremelkedésre kell számítani, az idei évi átlagos 4,6%-ról jövőre 4%-ra csökkenhet az áremelkedési ütem, majd még 2027-ben is 3,8% lehet.

A Raiffeisen Bank legfrissebb elemzése alapján arra lehet számítani, hogy a kormány inflációcsökkentő intézkedései nem fognak megszűnni a 2026-os országgyűlési választásokig. Az előrejelzések szerint 2025 végéig az infláció 4-5 százalék között alakulhat, és nem zárható ki, hogy a közelgő adatok akár a májusi 4,4 százalékot is meghaladják. 2026 elején, a bázishatás következtében, átmenetileg meredek csökkenés várható az inflációs rátában, azonban a következő év második felére ismét 4 százalék feletti pénzromlással kell számolnunk.

A költségvetési hiány helyzete egyre aggasztóbbá válik, mivel az elemzők nem mutatnak túlzott optimizmust mostanában. A vártnál gyengébb gazdasági növekedés és a 2026-os parlamenti választások közeledte komoly kockázatokat hordoz magában. Az ING elemzése szerint a kormány ugyan 4,1%-ra emelte a hiánycélját, de a jelek arra utalnak, hogy ez még mindig nem elegendő, hiszen a GDP 0,5%-ának megfelelő eltérés várható, így az idei hiány akár 4,6%-ra is rúghat.

A vártnál kedvezőtlenebb költségvetési helyzet nem valószínű, hogy finanszírozási problémákat okozna, mivel az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) már az év első felében biztosította a tervezett források túlnyomó részét a piacon. Ugyanakkor a megnövekedett deficit kockázati tényezőt jelenthet, amely növelheti a negatív hitelminősítői lépések valószínűségét - derül ki az ING friss előrejelzéséből.

A Raiffeisen Bank szakértői megállapítása szerint a költségvetés fő problémái közé tartozik a kiadások vártnál nagyobb mértékű növekedése és az uniós támogatások késlekedése. Ennek következményeként április végére a tervezett éves pénzforgalmi hiány célja már 71%-os teljesítettséget mutatott, ami körülbelül 330 milliárd forinttal magasabb deficitet eredményezett a 2024-es évhez képest. Ebből kifolyólag úgy vélik, hogy...

a kormány 2025-re tervezett hiánycélja várhatóan nem tartható, az év végére a GDP-arányos hiány 5,5 százalék körüli szintre emelkedhet.

A költségvetés stabilizálásához elengedhetetlen a kiadások szigorúbb ellenőrzése, az uniós források gyorsabb beérkezése, valamint a kamatkiadások mérséklése - olvasható a Raiffeisen által készített elemzésben.

Az elemzők véleménye szerint a közelgő választások hatására várható, hogy az ország hitelminősítése csökkenni fog, ami egyben az országkockázat növekedését is magával hozhatja.

A három nagy hitelminősítő október közepe és december eleje között vizsgálja felül a tervek szerint a magyar adósbesorolást. A legfájdalmasabb az lenne, ha a Standard & Poor's (S&P) lépne október 10-én, mivel náluk csak egy fokozattal vagyunk a befektetésre már nem ajánlott (bóvli) kategória határa felett, ráadásul negatív kilátással, így esetükben könnyen elveszíthetjük a befektetésre ajánlást. Ez pedig akár piaci hatásokkal is járhat, hiszen, ha a háromból két hitelminősítő is a bóvliba sorol egy országot, akkor jellemzően a konzervatív intézményi befektetőknek, akik csak befektetésre ajánlott eszközöket tarthatnak, el kell adniuk kitettségüket. Ez elsősorban a forint és a magyar állampapírok piacán okozhatna komolyabb eladói nyomást.

A gyenge belső kereslet, valamint a viszonylag alacsony energiaárak hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarország kedvező külső helyzetét megőrizze, ami tartósan támogathatja a forint árfolyamát - derül ki az ING Bank friss elemzéséből. Ennek ellenére a szakértők előrejelzése szerint a magyar deviza kismértékű gyengülése várható, és a nyári csendes időszak után az év végére körülbelül 410 forint/euro árfolyamra számítanak. Hosszabb távon a forint fokozatos leértékelődése is valószínű, hiszen 2026-ra átlagosan 415 forint körüli, míg 2027-re 420 forint feletti árfolyamot prognosztizálnak.

Virovácz Péter véleménye alapján a forint érzékenysége továbbra is jelen van, még a legutóbbi hónapok viszonylagos stabilitása ellenére is. Ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről folytatódik a körültekintő megközelítés. Ebből adódóan valószínű, hogy az alapkamat az év végéig a jelenlegi 6,5%-on marad.

A Raiffeisen szerint legalább 2026 közepéig maradhat az alapkamat jelenlegi szintje, ugyanakkor a forint hosszútávú kilátásaival kapcsolatban pesszimisták. Szerintük az idén év végi 410-ről

2026-ban az euró árfolyama akár 430-ig is felszökhet, majd 2027-re a 440-as szintet is elérheti. Ez utóbbi esetben a forint számára új történelmi mélypontot jelentene.