Milák Kristóf inspirálta a törvényjavaslat megalkotását | 24.hu

Milák Kristóf a 2024-es párizsi olimpia után, augusztus 12-én, a Puskás Aréna melletti Szoborparkban ünnepelte a hazaérkező olimpikonokat. Az esemény különleges hangulatban zajlott, ahol a sportolók sikereit közösen osztották meg a rajongókkal és a támogatókkal.

Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága csütörtöki ülésén fontos döntést hozott: ha egy olimpiai érmes sportoló nem jelöl meg edzőt, a honvédelmi miniszter feladata lesz meghatározni azt az edzőt, aki az érmet nyert sportolót a járadékra való jogosultságot megalapozó versenyt megelőzően legalább egy éven keresztül folyamatosan felkészítette. A módosító javaslat visszamenőlegesen, akár a párizsi olimpiára is vonatkozik, mivel a visszamenőleges jogalkotás tilalma nem alkalmazható, ha a változás kedvező az érintett fél számára - számolt be erről a hvg.hu.

Tehát, amennyiben a Törvényalkotási Bizottság javaslatát jövő kedden támogatja az Országgyűlés, és a honvédelmi miniszter is úgy határoz, hogy...

Milák Kristófot Virth Balázs készítette fel az olimpiára, úgy a mesteredző jogosulttá válna az edzői életjáradékra.

A közbeszédben Lex Milákként elhíresült ügy körüli találgatások nem csupán jogszabályi módosításokat indítottak el, hanem széleskörű érdeklődést is kiváltottak. Különösen emlékezetes, hogy a párizsi olimpia előtti időszakban, már több mint egy évvel a megmérettetés előtt, a közvélemény szinte egy emberként találgatta, hova tűnt Milák Kristóf. Ekkoriban még az új edzője, Virth Balázs, és a Magyar Úszó Szövetség vezetői sem voltak biztosak abban, hogy hol készül a tokiói olimpiai bajnok, és vajon egyáltalán részt vesz-e a nagy eseményen.

A Honvéd úszója határozott választ fogalmazott meg: 2024-ben 100 méteren pillangóúszásban olimpiai bajnoki címet szerzett, míg 200 méteren ezüstérmet érdemelt ki. Az olimpia után azonban nem említette meg egyetlen edző nevét sem, aki hozzájárult a felkészüléséhez. Ennek következtében Virth Balázs nem tudta igényelni az edzői életjáradékot.

Wladár Sándor, az úszószövetség elnöke határozott lépéseket tett az életjáradékra vonatkozó törvény módosításának érdekében. A szövetség elképzelése szerint a korábbi rendszer visszaállítása lenne a cél, amely szerint az érintett edzőnek kell kérvényeznie a járadék igénybevételét. Emellett egy újabb javaslat is felmerült, amely azt tartalmazza, hogy ha egy sportoló megnevez egy nevelőedzőt, azt a későbbiekben ne lehessen megváltoztatni.

A Törvényalkotó Bizottság végül a fent említett harmadik megoldást javasolja az Országgyűlés számára, kiegészítve azzal az ajánlással, hogy az edzők a járadékhoz csupán a 45. születésnapjuk után juthatnak hozzá. Az indoklás szerint manapság egyre gyakoribb jelenség, hogy az edzők fiatalabbak, mint a sportolók.