Milliárdokat irányítottak el az uniós támogatások révén, ezzel alakult ki a rendszer működése.

Egy újonnan készült elemzés arra mutat rá, hogy az 2011 és 2023 között érkezett uniós támogatások jelentős része a magyarországi korrupció áldozatául esett. A kutatás a túlárazott, verseny nélküli közbeszerzések adatai alapján vonta le következtetéseit a források elosztásának mintázatáról.
A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) új elemzése szerint 2011 és 2023 között az uniós támogatásokból származó közbeszerzési forrásokból jelentős összeg - becslések szerint 3,2-5,5 milliárd euró - juthatott olyan gazdasági szereplőkhöz, akik kormányközeli üzleti körökhöz sorolhatók. Az összeg elsősorban olyan közbeszerzésekből származhatott, amelyeken nem volt verseny, vagyis egyetlen induló nyerte el a megbízást, így a korrupciós kockázat magasnak tekinthető - számolt be a hvg.hu.
Az elemzés középpontjában 13 prominens nagyvállalkozó állt, akik szoros együttműködést ápoltak a kormányzat különböző képviselőivel. A kutatók megállapították, hogy ennek a csoportnak a részesedése az uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzésekben lényegesen megugrott a 2010 előtti időszakhoz viszonyítva.
Az akkori 1,4%-os arányuk 2011 után jelentős növekedésen ment keresztül, és elérte a 14,2%-ot. Fontos kiemelni, hogy a számítások óvatos becsléseken alapultak.
A kutatók szerint a nem versenyző tendereken tapasztalt túlárazás mértéke 20-40% között mozoghatott, amit kleptokratikus felárnak neveznek. Ebből a megállapításból indultak ki, amikor megbecsülték, hogy mekkora uniós források juthattak túlárazott közbeszerzéseken keresztül a kormányhoz közeli gazdasági érdekcsoportokhoz. A számításokat kizárólag azon szerződésekre végezték el, amelyekben valódi uniós források is szerepeltek.
Az elemzés kitér arra is, hogy a hazai költségvetésből finanszírozott közbeszerzéseken keresztül hasonló típusú túlárazások szintén jelentkezhettek, és összességében ezek volumene meghaladhatja az uniós forrásokból származó összegeket.
A kutatók megállapítása szerint a hazai és uniós adófizetői hozzájárulás arányának megoszlása a vizsgált időszak során körülbelül kétharmad-egyharmad arányt mutatott.