Milorad Dodikot azért büntették meg, mert nem volt hajlandó a brüsszeli dallamra lépni.

a boszniai Szerb Köztársaság elnökét azért ítélték el, mert nem volt hajlandó úgy táncolni, ahogy Brüsszel fütyült, Magyarország pedig ezt nem fogadja el - ismerteti a Reuters a magyar miniszterelnök érvelését azzal kapcsolatban, hogy ő és Szijjártó Péter miért találkozott most Budapesten Dodikkal. A londoni székhelyű világhírügynökség ehhez magyarázatként hozzáfűzi, hogy a boszniai fellebbviteli bíróság azért erősítette meg a Dodikra első fokon kiszabott büntetést - az egy év szabadságvesztést és a politikai hivatalviselés hat évre szóló tilalmát -, mert a politikus szembeszegült az alkotmánybírósággal és a nemzetközi közösség békemegbízottjával, akinek az a feladata, hogy megakadályozza a több etnikumú Bosznia visszacsúszását a polgárháborúba.

Erről közöl körképet a Deutsche Welle német közszolgálati médiaintézmény hírportálja.

A téma annak nyomán került előtérbe, hogy Markus Söder bajor miniszterelnök radikálisan meg kívánja nyirbálni a juttatások eddigi mértékét, ami egyelőre - legalábbis azok esetében, akik az orosz invázió miatt, tehát nem korábban menekültek Németországba - az úgynevezett Bürgergeld pénzbeli támogatást jelenti. Ez az összeg azonos a német munkanélkülieknek fizetett segéllyel - egyedülálló felnőtt esetében havonta 563 euró. Ehhez jön még a lakbér és a betegbiztosítás finanszírozása, és így Németország az egyik legbőkezűbb állam az ukrán menekültek támogatását illetően. Söder ezen most úgy szeretne változtatni, hogy az ukrán menekültek ugyanannyit kapjanak, mint más országbeli menedékkérők. Ez egyedülállók esetében jelenleg 353 és 441 euró közötti összeg, a lakhatás jellegétől függően. A családok gyermekenként - a gyermek életkorának függvényében -havonta 299 és 391 euró közötti támogatásban részesülnek.

Lengyelországban az ukrajnai menekülteknek nem biztosítanak rendszeres pénzbeli támogatást. A kezdeti időszakban minden felnőtt menekült egyszeri segélyben részesült, amely körülbelül 70 eurónak felelt meg, ám ezt a támogatást már megszüntették. Az érkezők azonban kapnak személyazonosító számot, amellyel munkát kereshetnek, tanulhatnak, és ingyenes egészségügyi ellátásra is jogosultak. A gyermekek után viszont támogatás jár; az első gyermek esetében 190 eurót, míg a további gyermekek után csökkentett összegű támogatás vehető igénybe.

Magyarországon a bevándorlásellenességéről ismert Orbán Viktor kormánya tavaly nyáron szigorította a szabályokat - olvasható a Deutsche Welle összeállításában. Ennek értelmében Ukrajna nyugati régióit biztonságosnak minősítették, és erre hivatkozva az onnan érkezetteknek nincs jogalapjuk térítésmentes elhelyezésre állami menekültügyi szálláson. A Human Rights Watch szerint az érintettek közül ezerszámra váltak hajléktalanná. Azok az ukrajnai menekültek, akik más régiókból érkeztek, és átmenetileg védelemre jogosultnak számítanak, havonta fejenként 55 eurót kapnak, valamint gyermekenként még 34 eurót.

Belgiumban az ukrajnai menekültek számára az EU-n belül a legmagasabb havi támogatás jár, amely 1100 eurót tesz ki. Svédországban a támogatás napi rendszerességgel érkezik, ami havonta 180-190 eurót jelent azok számára, akiknek nincs más jövedelmük. Ezen felül gyermekenként havi 140 euróval is kiegészítik ezt az összeget. Az Egyesült Királyságban heti támogatási rendszer működik: az első gyermek után 30 eurót, míg a további gyermekek esetében 20 eurót kapnak a családok hetente. Továbbá, egy bonyolultabb támogatási struktúra keretében az idősek is jogosultak lakbértámogatásra, amely legfeljebb heti 230 eurónak megfelelő összeget biztosít számukra.

Karol Nawrocki, az új lengyel köztársasági elnök, érkezése nem hozott örömteli híreket Donald Tusk miniszterelnök számára - számol be a Politico. A cikk kifejti, hogy a nacionalista Nawrocki, aki nyíltan támogatja Donald Trumpot, szoros versenyben, de végül győztesen zárta a júniusi elnökválasztást. Ez a fejlemény komoly csapást jelent Tusk koalíciós kormányának, amely az EU-párti, centrista irányvonalra épül. Aggodalomra ad okot, hogy az Európai Unió ötödik legnagyobb országában lelassulhat a jogalkotási folyamat, és csökkenhet a nyomás a jogállami viszonyok helyreállítására. A jogállamiságról folytatott viták már eddig is feszültséget okoztak Varsó és Brüsszel között, és a jövőbeli kilátások továbbra is borongósnak tűnnek.

Nawrocki most Andrzej Duda helyére lép, aki eddig vezette az országot. Duda a Jog és Igazságosság párt támogatásával került pozícióba, de Nawrocki máris azt hirdeti, hogy az ő vezetése alatt még szigorúbb politikai irányvonalat képvisel majd. Célja, hogy a kormányt gyengének mutassa be, ezáltal megalapozva az előző kormánypárt 2027-es visszatérését a hatalomba. Ugyanakkor létezik egy terület, ahol Nawrocki és a centristák véleménye találkozik: a védelmi képességek erősítése. A Politico szerint ebben a kérdésben mindenki egyetértene, hiszen közös ellenfélként Oroszországot azonosítják.