Egy ministránsfiú, aki a szentélyek világából indult, mára brutális hadúrként rettegést hozott Ugandába. Most a dzsungel sűrűjében rejtőzik, miközben a hágai bíróság elől menekül, és egyre inkább a múlt árnyai üldözik őt.
Háborús bűnökkel vádolják a magát megváltónak képzelő, kegyetlen ugandai gerillavezért, Joseph Konyt, aki a mai napig szabadon mozog.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) a napokban vádmegerősítési meghallgatást tartott Joseph Kony ugandai hadúr ügyében. A törvényszék már 2005-ben háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolta meg a most 64 éves lázadó vezért, de a mostani eljárás célja annak megállapítása volt, van-e elegendő bizonyíték ellene. A bíróság először folytatott le ilyen procedúrát úgy, hogy a vádlott nem volt jelen, ami azt a kínos kérdést is felveti: miért nem sikerült eddig nyakon csípni a hétpróbás gazembert?
Kony 1961-ben látta meg a napvilágot az észak-ugandai Odek faluban, ahol a luo nép acholi etnikai csoportjához tartozó parasztcsaládban nőtt fel. Egykori osztálytársai szívesen idézik fel emlékét, mint egy barátságos és kedves fiúét, aki mindig készen állt segíteni másokon, és akinek mosolya sokak napját bearanyozta.
Imádta a focit, mindig lelkesen rúgta a labdát, és a táncparketten is bámulatosan mozgott, mintha a zene a vérében folyt volna. Emellett a helyi katolikus templom ministránsa volt, ahol hűségesen szolgálta a közösséget.
Az általános iskola befejezése után a fiatalból hagyományos gyógyító vált, ám az 1980-as évek fordulópontot jelentettek az életében. Ekkor került közel a karizmatikus Alice Lakwena által vezetett Szentlélek Mozgalomhoz, amely a helyi acholi népcsoport jogaiért küzdött. A mozgalom tagjai mélyen elkeseredtek, miután a szintén észak-ugandai Milton Obote elnök a bozótháborúban elveszítette hatalmát, és helyére 1986-ban a jelenlegi elnök, Yoweri Museveni lépett. Ez a politikai átalakulás mély nyomot hagyott a közösségen, amely úgy érezte, hogy elárulták és háttérbe szorították jogait.
