Mit tartalmaz a Trump adminisztráció révén napvilágra került Kennedy-akták titkos világa?
Több mint hat évtizeddel a Kennedy-gyilkosság után, Donald Trump elnök rendelete alapján márciusban végre napvilágot látott az utolsó akták sora a 20. század talán legjobban dokumentált merényletéről. Hahner Péter, a téma egyik legelismertebb hazai szakértője segítségével kutattuk át a körülbelül 80 ezer oldalnyi iratot, hogy felfedjük, milyen új információkat tartalmaznak, és vajon van-e még bármilyen újdonság, amit a gyilkosságról mondhatunk.
Donald Trump, az Egyesült Államok 47. elnöke, januári beiktatását követően egy különleges rendeletcsomagot indított el, melynek célja a politikai átláthatóság növelése volt. 2023. január 23-án, ígérete teljesítéseként, elrendelte, hogy a 20. századi amerikai történelem legsúlyosabb politikai merényleteivel kapcsolatos titkos dokumentumokat hozzanak nyilvánosságra. E lépés révén a közvélemény és a kutatók hozzáférhetnek olyan eddig rejtett információkhoz, amelyek új fényt deríthetnek olyan eseményekre, mint például a Kennedy-gyilkosság, a Watergate-botrány, és más, jelentős hatással bíró politikai krízisek. Az elnök célja ezzel a transzparencia növelése és a történelmi igazságok feltárása volt, amely reményei szerint hozzájárulhat a közbizalom helyreállításához.
Az USA kormánya március közepén közzé is tett több mint 2300 olyan kormányzati és titkosszolgálati iratot a Kennedy-gyilkosságról, amelyet korábban még nem hoztak nyilvánosságra. Ez a nagyjából nyolcvanezer oldalnyi irat az eddigi elemzések szerint bár tartalmaz néhány érdekes információt, köztük magyar említéseket is, az összeesküvéselmélet-hívők nagy bánatára nem hozott óriási fölfedezést.
A téma egyik legismertebb magyarországi szakértője, Dr. Hahner Péter, a Rubicon Intézet igazgatója lapunknak elmondta, ebben semmi meglepő nincs: a Kennedy-gyilkosság ugyanis a világ legjobban kivizsgált és legalaposabban dokumentált eseménye. A szakértő szerint, aki korábban A nem létező rejtély címmel írt könyvet az eseményről, a most nyilvánosságra hozott több ezer oldalnyi dokumentum csupán elenyésző része az eddig elérhető összes iratnak: a teljes dokumentáció körülbelül 98 százaléka már eddig is elérhető volt.
A Kennedy elnök meggyilkolásának kivizsgálására létrehozott Warren-bizottság 1963. november 29-én alakult meg, és az ezt követően készült alapos jelentését 26 kötetben tette közzé. Ezzel párhuzamosan az FBI is elkészítette saját vizsgálatának összegzését, amely 5 kötetben jelent meg, míg a titkosszolgálat 4600 oldal terjedelemben dokumentálta a nyomozás részleteit. 1977-ben a képviselőház vizsgálóbizottsága is belevágott az ügy feltárásába, és 12 kötetben publikálta eredményeit. Mindezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen új információk kerülhetnek napvilágra az újonnan hozzáférhetővé tett Kennedy-akták révén. Ennek a rejtélynek a megfejtésére kerestük a választ egy történésszel.
