Fedezd fel a legális hiteloptimalizálás lehetőségeit az Otthon Startnál! Ezzel a módszerrel akár 20%-kal csökkentheted a törlesztőrészleteidet. Ne hagyd ki ezt a lehetőséget, hogy jelentős megtakarítást érj el a hiteleden! - Pénzcentrum

A magyar munkavállalók körében egyre nő az érdeklődés a különböző megtakarítási formák iránt, különösen az önsegélyező pénztári lehetőségek iránt, amelyek szeptembertől új impulzusokat kaphatnak. A hazai egészség- és önsegélyező pénztárak által megosztott adatok alapján látható, hogy egyre többen veszik igénybe az iskolakezdési támogatást. Ezen felül ősztől a jelzáloghitel-törlesztési lehetőségek is szélesebb körben elérhetővé válnak. Ráadásul azok, akik Otthon Start hitelt kívánnak felvenni, már nem kell, hogy megvárják a 180 napos határidőt, így egyszerűbben hozzáférhetnek a támogatásokhoz.
A hazai önsegélyező pénztárak többsége együttműködik az egészségpénztárakkal, lehetővé téve az ügyfelek számára, hogy egyetlen szerződés keretében, egy megtakarítási számlán keresztül kétféle szolgáltatást igénybe vegyenek. Fontos azonban megemlíteni, hogy korábban a felhasználási célok között lényeges különbség volt: az önsegélyező pénztári célok esetén a befizetést követően 180 napot kellett várni a felhasználásra. Legutóbb azonban ezt a korlátozást eltörölték, így a jövőben azonnal hozzáférhetünk a befizetett összegekhez. Ez a változás különösen kedvező lehet azok számára, akik ősztől szeretnék igénybe venni az Otthon Start hitelt. A nyári módosítás emellett a beiskolázási támogatás felhasználási lehetőségeit is szélesítette. Mostantól "digitális taneszközök", például laptopok, asztali számítógépek és monitorok vásárlására is felhasználható a megtakarítás, bár okostelefonok beszerzésére még mindig nem nyílik lehetőség. A beiskolázási támogatás éves kerete gyermekenként továbbra is legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér, ami 2025-ben bruttó 290 800 forintot jelent.
Az önsegélyező- és egészségpénztári megtakarítások kiemelkedő előnye, amelyre egyre több magyar munkavállaló felfigyel, az állam által biztosított 20%-os adó-visszatérítés a befizetések után. Fontos hangsúlyozni, hogy itt nem az elköltött összeg, hanem a megtakarított pénz a mérvadó. Éves szinten a visszatérítés maximum 150 ezer forint lehet, amit a legnagyobb mértékben, 750 ezer forintos befizetéssel érhetünk el. Ezen megtakarítások ráadásul családi pénzügyi eszközként is funkcionálhatnak, mivel közeli hozzátartozók egészségügyi költségeire is felhasználhatók. Így ha valakinek nincs elegendő éves szintű egészségügyi kiadása, a hozzátartozók javára történő felhasználás, valamint az önsegélyező célok figyelembevételével könnyedén elérhető a maximális adó-visszatérítés. Ez a megoldás tehát nemcsak a saját egészségünket, hanem a családunk jólétét is szolgálja.
A nyári szabályozási módosítások különösen lényegesek lehetnek az iskoláskorú gyermekeket nevelő családok, valamint az Otthon Start hitelt igénylők számára, hiszen ezek az új irányelvek jelentős hatással bírhatnak. A Pénzcentrum által megkérdezett hazai pénztárak tapasztalatai szerint ezek a felhasználási lehetőségek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az ügyfelek körében. Lapunknak az egészségügyi és önsegélyező pénztárak kifejtették várakozásaikat az őszi időszakra vonatkozóan, beszámoltak a befizetések és kiadások eddigi alakulásáról, valamint arról, hogy milyen egyéb felhasználási célok tűntek ki a jelenlegi trendek között.
A Pénzcentrum rákérdezett a pénztáraknál, hogyan alakul a befizetések aránya: inkább még mindig az egyéni befizetések a jellemzők, vagy nagyobb szerephez jutottak-e a munkáltatók. A pénztári megtakarítások ugyanis cafeteriaként is adhatók, korábban elég népszerűek is voltak, azonban a SZÉP-kártya kedvezőbb adózása miatt a munkáltatói befizetések jelentősen visszaszorultak. Az elmúlt években lehetett látni némi élénkülést, de a pénztárak válaszai alapján nem az látszik gyökeres fordulat: a legtöbbet még mindig a dolgozók maguk takarítják a számlákon.
"Az elmúlt években nem változott számottevően az egyéni és a munkáltatói befizetések megoszlása, továbbra is a szerződői, azaz az egyéni tagdíjfizetés dominál, amelynek aránya nagyságrendileg 90%. Ugyanakkor egyre erőteljesebb az egészségtudatosságunk, és ehhez a szemléletmódbeli változáshoz a munkáltatók is alkalmazkodnak, ezáltal erősödhet a szerepvállalásuk" - nyilatkozta lapunknak a kérdésről Marusinecz Tamás, az Allianz Egészségpénztár ügyvezető igazgatója.
A Generali Egészségpénztár tájékoztatása alapján, noha az egyéni és a munkáltatói befizetések aránya nem változott jelentősen, összegszerűen mégis növekedést figyeltek meg. Ez annak köszönhető, hogy mind az egyéni, mind a munkáltatói hozzájárulások folyamatos emelkedést mutatnak.
Az OTP Egészségpénztár legfrissebb statisztikái szerint mind a munkáltatók, mind a munkavállalók körében folyamatosan emelkedik az egészségpénztári hozzájárulások mértéke, ami azt tükrözi, hogy a munkaerőpiac szereplői egyre inkább felismerik az egészségmegőrzés fontosságát - áll a lapunknak adott nyilatkozatban. Kiderült, hogy a munkáltatói hozzájárulások az elmúlt öt évben (2020-2024) több mint másfélszeresére emelkedtek, míg a munkavállalók befizetései körülbelül két és félszeresére nőttek az említett időszak alatt. Érdekesség, hogy 2024-re a befizetések több mint 85%-át a munkavállalók teljesítették.
A Patikapénztárban a hagyományos munkáltatói hozzájárulások aránya továbbra is jelentős, azonban az utóbbi évek tanulságai szerint az egyéni öngondoskodás szerepe folyamatosan erősödik. A legfrissebb adatok szerint az egyéni befizetések növekedése meghaladja a cégek által végzett hozzájárulásokat – tájékoztatták lapunkat. 2024-ben az összes pénztári befizetés több mint 70%-át az egyéni tagdíjak tették ki, míg 2023-ban ez az arány 68% volt. Ez a trend azt mutatja, hogy a tagok egyre inkább a saját jövőjük biztosítására helyezik a hangsúlyt.
A Prémium Egészségpénztár megfigyelései alapján az arányok lényegében stabilak maradtak. Az egyéni hozzájárulások váltak dominálttá, és ezek már a befizetések közel 90%-át képviselik.
Az Új Pillér programja elsődlegesen az egyéni tagok igényeinek kielégítésére helyezi a hangsúlyt. 2023-ban az egyéni befizetések aránya már 85%-ot tett ki az összes befizetésből. 2024-re ez az érték majdnem 93%-ra emelkedett, miközben a munkáltatói hozzájárulások (tagdíjak és célzott támogatások) szintén jelentős növekedést mutattak, közel 33%-kal bővültek – tájékoztatta a Pénzcentrumot a szakértői csapat.
A legkeresettebb szolgáltatások továbbra is az egészségügyi kiadásokhoz kötődnek, azonban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az önsegélyező lehetőségek is, mint például a beiskolázási támogatás vagy a jelzáloghitel-törlesztés. A pénztáraktól kapott visszajelzések alapján egyértelműen megfigyelhető, hogy az ügyfelek folyamatosan bővítik a felhasználási lehetőségeik körét.
A részletes válaszok alapján 2024-ben az Új Pillér tagjai a pénztári megtakarításukból a legtöbbet a magánegészségügyben költöttek. Az összes költésből közel 40%-kal részesedett ez a szolgáltatás. A második legnagyobb kiadást a gyógyszerköltés jelentette 31%-os részesedéssel. A harmadik helyen közel 9%-os részesedéssel a gyermek születésekor igényelhető támogatás áll, míg a lakáshitel-törlesztési támogatás a negyedik 7%-kal.
2025 első félévében tovább nőtt az egészségügyi ellátás részesedése (41%). A gyógyszerkiadás (31%) továbbra is a második legnépszerűbb szolgáltatás. A harmadik helyre azonban feljött a lakáshitel-törlesztési támogatás több, mint 8%-os részesedéssel. A gyermekszületéskor igényelhető egyösszegű kifizetés 4,5%-kal az ötödik helyre szorult. Negyedik holtversenyben a gyógyászati segédeszköz és az optika.
A Új Pillér tagjai körében a lakáshitel-törlesztés iránti érdeklődés kiemelkedően megnőtt. Az idei év első hat hónapjában közel háromszorosára emelkedett azoknak a tagoknak a száma, akik lakáshitelt törlesztettek, összehasonlítva a tavalyi év hasonló időszakával. Ezzel párhuzamosan a lakáshitel-törlesztésre fordított kiadások is jelentős, 70%-os növekedést mutattak. Ezen kívül az egészségügyi ellátásra költött összeg is dinamikusan emelkedik: a tagok 24%-kal többet költöttek egészségügyi szolgáltatásokra az idei év első felében, mint a tavalyi év első hat hónapjában. Az orvoslátogatások száma is 60%-kal nőtt, ami azt jelzi, hogy a tagok egyre inkább odafigyelnek egészségükre. A gyógyszerkiadások szintén 24%-kal emelkedtek ebben az időszakban. Érdekes módon, bár a vásárlások száma megduplázódott, az egy alkalomra jutó költés csökkent, ami a tudatosabb vásárlási szokásokra utalhat.
A Patika Egészségpénztár legfrissebb adatai szerint a 2024-es év tagi költései alapján a gyógyszervásárlás bizonyult a legkeresettebb szolgáltatásnak, hiszen a költések 47,2%-át tette ki. Az egészségügyi ellátások is jelentős részesedést képviselnek, 33,9%-os arányukkal. Érdekes, hogy az önsegélyező szolgáltatásokra fordított összeg a teljes kiadások mindössze 5%-át jelenti. E kategórián belül kiemelkedik a lakáshitel-törlesztés támogatása, amely a legnagyobb népszerűségnek örvend. Ezt követi a tanévkezdési támogatás, a gyermek születésekor elérhető kifizetés, valamint a GYES mellett igényelhető juttatás. Az idei év első hét hónapjának statisztikái jól tükrözik az elmúlt évek trendjeit: az egészségügyi ellátások aránya folyamatosan növekszik az összes kiadáson belül, míg a lakáshitel-törlesztési szolgáltatás iránti kereslet is jelentős emelkedést mutat.
Lapunknak elmondták továbbá, hogy 2025 első 7 hónapjában közel 11%-kal nőtt a szolgáltatási kiadások összege a tavalyi év hasonló időszakához képest. A legnagyobb növekedést (több mint duplájára nőtt) a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítási kiadások mutatják, igaz, összegében továbbra sem jelentős ez a tétel. A lakáshitel-törlesztésre fordított összeg 42%-kal, a látásjavító eszközök vásárlására fordított egészségpénztári kiadás 11%-kal emelkedett. Az összegében legnagyobb tételt jelentő gyógyszervásárlás 8%-kal nőtt, viszont a kosárérték 44%-kal csökkent. Vagyis a tagok többször vásárolnak kevesebbért. 9%-kal nőtt az egészségügyi ellátás összege, de az alkalmankénti kiadás itt is csökkent.
A Prémium Egészségpénztárnál továbbra is magasan a fogorvos, a magánorvos, valamint a gyógyszer, gyógyászati segédeszközök a legtöbbet elszámolt egészségügyi kiadások. Az önsegélyező szolgáltatások körében a lakáshitel elszámolás, a gyermekszületés vagy örökbefogadás alkalmával igényelhető, valamint a gyermekekre fordított kiadások (gyerekruhára, tanszerre, taneszközre, laptopra stb.).
A Generali Egészség- és Önsegélyező Pénztárnál továbbra is a legkeresettebb szolgáltatások közé tartoznak a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és egészségügyi vizsgálatok elszámolása. Külön figyelmet kap a szemüvegek és fogászati kezelések költségeinek visszatérítése, valamint az önsegélyező szolgáltatások terén a lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének elszámolása, a beiskolázási támogatás, valamint a szülési segély igénylése is népszerű a tagok körében.
Az OTP Egészségpénztár tagjai körében a legkedveltebb szolgáltatás a gyógyszervásárlás, amelyre 2023 januárjától 2025 augusztusáig terjedő időszakban összesen 27,6 milliárd forintot fordítottak a tagok. Ezt követően a fogászati ellátások szerepelnek a legnagyobb költési listán, ahol a kiadások elérik a 10,96 milliárd forintot. Az optikai cikkek beszerzésére 4,29 milliárd forintot, míg az ápolási termékek vásárlására (csecsemők és felnőttek számára egyaránt) 3,4 milliárd forintot költöttek el a tagok.
Lapunkkal azt is közölték, hogy az önsegélyező szolgáltatások közül a legnagyobb összeget, 3 milliárd forintot, a lakáscélú jelzáloghitel törlesztés támogatására hívták le a pénztártagok az elmúlt két és fél évben. Ezt követik a születési támogatás felhasználása 1,45 milliárd forintos felhasználási összeggel, valamint a gyermekgondozási, gyermeknevelési támogatási célra kifizetett összegek 335 millió forinttal.
Az elmúlt évek során a pénztárunk volumene stabil maradt. Tagjaink legnagyobb része megtakarításaik egy jelentős részét gyógyszerek vásárlásának támogatására használta fel. Ezen kívül a legkeresettebb egészségpénztári szolgáltatások közé tartozik a társadalombiztosítás keretein belül elérhető egészségügyi ellátások kiegészítése vagy helyettesítése, valamint a gyógyászati segédeszközök vételárának támogatása is.
„A legkeresettebb szolgáltatásokkal kapcsolatban osztotta meg véleményét Marusinecz Tamás, az Allianz Egészségpénztár ügyvezető igazgatója.”
Az önsegélyező pénztári felhasználási célok egyik jelentős hátránya az volt, hogy a számlán lévő összegek közül csak azok a pénzek voltak felhasználhatóak, amelyek már legalább 180 napja ott pihentek. Ez a szabály hosszú távú tervezés esetén, mint például egy gyermek születése vagy iskolakezdés, nem okozott különösebb problémát. Viszont a jelzáloghitelek törlesztése szempontjából már sokkal nehezebb helyzetet teremtett, hiszen a frissen megnyitott pénztári számláról nem lehetett azonnal igénybe venni a 20%-os adó-visszatérítést. Nem meglepő tehát, hogy a közelmúltban végrehajtott változtatás – a 180 napos korlátozás eltörlése – jelentős élénkülést hozott a jelzáloghitel-törlesztés iránti keresletben.
A Prémium Egészségpénztárnál júliusban drámai változások zajlottak: a havi megkeresések száma háromszorosára emelkedett a legutóbbi módosításokat követően. A Generalinál is jelentős növekedés tapasztalható; az ügyfélszolgálati érdeklődések és megkeresések száma szintén emelkedett, és a szolgáltatások igénybevétele is látványosan nőtt azóta. Az Új Pillérnél a legkeresettebb önsegélyező szolgáltatások iránti érdeklődés is megugrott július 1-jétől kezdődően. Különösen figyelemre méltó, hogy 2025 júliusában a gyermekszületéskor igényelhető egyszeri kifizetés összege az előző hónaphoz képest ötszörösére emelkedett, míg a lakáshitel-törlesztésre nyújtott támogatás 60%-kal, a beiskolázási támogatás pedig 45%-kal nőtt.
A Patika Egészségpénztár lapunkkal közölt adatai szerint a 180 napos türelmi idő eltörlése közel 40%-kal növelte a beérkezett önsegélyező igények számát. A legnépszerűbb szolgáltatások - a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztés és a tanévkezdési támogatás - iránti igények ugrottak meg a leginkább. Idén júliusban jelzáloghitel-törlesztés támogatására két és félszer annyi tagnak összesen 74%-kal magasabb összeget fizetett ki a Pénztár, mint 2024 júliusában. A tanévkezdési támogatást iránti igény közel 60%-kal nőtt idén júliusban a megelőző év júliusához képest. A kifizetett összeg 40%-kal bővült.
A gyermekszületéshez és neveléshez kapcsolódó támogatások népszerűsége szintén látványosan nőtt a 180 napos szabály eltörlésekor. 33%-kal több pénztártag vette igénybe a gyermek születéskor igényelhető egyösszegű kifizetést, a GYED-támogatást kihasználók száma több mint ötszörösére, a GYES-támogatást igénylőké közel négyszeresére bővült. A fenti szolgáltatásokra kifizetett összeg a Pénztár összes szolgáltatási kiadásából 11,3%-kal részesedett 2025 júliusában. 2024 júliusában ez az arány 6,65% volt - válaszolták lapunk kérdésére.
Az OTP Egészségpénztár válasza szerint folyamatosan nő az önsegélyező szolgáltatások kifizetésére igényelt és kiutalt összeg, azonban jelentős emelkedést tapasztaltak 2025 júliusában, tehát a korlátozás feloldását követően. 20%-kal magasabb összeg kiutalását kérték a pénztártagok e célból júliusban, mint az azt megelőző hónapban. Ez az összeg azonban a jelzáloghitel törlesztés mellett további önsegélyező szolgáltatások, pl. gyermeknevelési kiadások, vagy az otthoni gondozás fedezésére fordított összegeket is tartalmazza.
Az Allianz Egészségpénztár ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy az elmúlt 3 évet nézve - mind az összes szolgáltatáshoz viszonyított részarányt, mind az egyes szolgáltatástípusok összegszerűségét vizsgálva - a legnagyobb mértékben a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítésének, helyettesítésének, a lakáscélú jelzáloghitel törlesztés támogatásának igénybevétele nőtt. A gyermek születéséhez kapcsolódóan igénybe vehető egyszeri, egyösszegű támogatás ugyancsak népszerű szolgáltatásnak számít. Marusinecz Tamás hozzátette:
A 2025. július 1-jétől életbe lépő módosítás, amely eltörli az önsegélyező szolgáltatásokra felhasználható egyenleg várakozási idejét - azaz a befizetést követő 180 napot - minden bizonnyal még vonzóbbá fogja tenni ezeket a szolgáltatásokat a pénztártagok számára.
Az Allianznál jelzálogalapú lakáshitel-törlesztési támogatás továbbra is egyértelműen népszerű a tagok körében. "Az erre a célra fordított összeg 2024-ben 27%-kal nőtt, az igénybe vevők körében pénztártagonként átlagosan évi 298 000 forint értékű támogatást fizettünk ki" - mondta el az ügyvezető igazgató.
A Patika Egészségpénztár legfrissebb adatai szerint 2024 folyamán a szolgáltatásokat igénybe vevő tagok évente átlagosan 197 ezer forintot költöttek a pénztári megtakarításaik törlesztésére. Érdekes módon, az átlagos havi kifizetés meghaladta a 20 ezer forintot tagonként.
Várakozásaink szerint az Otthon Start program jelentősen hozzájárulhat a pénztári szolgáltatások népszerűségének növeléséhez, feltéve, hogy valóban az első lakás vásárlását célozza meg, nem pedig a befektetési célú ingatlanok megszerzését. Úgy vélem, hogy a 3%-os hitelt igénybe vevő vásárlók valószínűleg élni fognak azzal a lehetőséggel, hogy a pénztári befizetés után visszaigényelhetik az szja-t, különösen, ha a célcsoport főként fiatal, gyermekkel még nem rendelkező házasokból áll. Számukra a családi adókedvezmények és az szja-mentesség nem releváns, ami még inkább előnyös helyzetet teremt számukra.
- világítottak rá.
A Generali Egészségpénztár legfrissebb statisztikái alapján 2024-ben a lakáscélú támogatásokra átlagosan 240.000 Ft/év kifizetésre számíthatnak a tagok. A pénztár képviselői lapunknak elmondták: "Határozottan a népszerűség növekedésére számítunk, hiszen a tendencia évről évre folyamatosan emelkedik. Ezt a folyamatot tovább erősíti a 180 napos határidő eltörlése, valamint a várható új hitelkonstrukció bevezetése is, amely szintén kedvező hatással lesz a támogatások iránti keresletre." Emellett kiemelték, hogy az éves befizetéseket számos tényező befolyásolja, köztük a piaci környezet és a tagok pénzügyi helyzete.
A jogszabály által meghatározott keretek között havonta igénybe vehető összeg 2025-ben legfeljebb 43.620 Ft lehet, míg a 2024-es évben ez a határ 40.020 Ft/hó volt.
Az Új Pillérnél 2024-ben a törlesztési szolgáltatást igénybe vevő tagok átlagosan 210 ezer forintot költöttek erre a célra. A lakáshitelezés fellendülése egyértelműen hozzájárul a szolgáltatás iránti kereslet növekedéséhez. Különösen figyelemre méltó, hogy a 180 napos várakozási idő eltörlésével a szolgáltatás azonnal elérhetővé válik a hitelfelvétel pillanatában, így azok is könnyedén élhetnek vele, akik a törlesztési támogatás miatt választják a pénztári tagságot.
Az Új Pillér, amely a szektor egyik legalacsonyabb működési költségével büszkélkedhet, arra számít, hogy az otthonteremtési programok és a lakáshitelezés bővülése kedvezően hat a pénztárba belépő új tagok számának növekedésére.
„Egyedi élményekkel gazdagodtunk az Otthon Start program keretében” – osztották meg lapunkkal.
A Prémium Egészségpénztárnál arra számítanak, hogy a jelzáloghitel-törlesztés iránti érdeklődés tovább növekszik a jövőben, hiszen jelenleg ez a legelterjedtebb önsegélyező szolgáltatásuk. A Pénzcentrum híradása szerint tavaly az önsegélyező kifizetéseket kérő tagok 54%-a választotta lakáshitelének utólagos elszámolását az egészségpénztári egyenlege terhére, ami összesen több mint 596 millió forintot jelentett. Az átlagos kérelem körülbelül 260 ezer forint értékben érkezett.
Az OTP megfigyelései alapján az önsegélyezési szolgáltatások iránti kereslet folyamatosan emelkedik. A legfrissebb adatok szerint a tagok átlagosan havi 35 ezer forintot fordítanak a pénztár keretein belül jelzáloghitelük törlesztésére.
Az iskolakezdési támogatás népszerűsítése kulcsfontosságú, mind a szektorális, mind a pénzügyi szempontból. Ez a támogatás jelentős segítséget nyújthat azok számára, akik a költséges iskolakezdés időszakában pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Érdemes tehát minden lehetséges csatornát kihasználni, hogy minél többen értesüljenek erről az értékes lehetőségről.
- hangsúlyozta Marusinecz Tamás, az Allianz Egészségpénztár ügyvezető igazgatója. Elmondása szerint jelenleg a tagok kisebb része használja ki ezt a lehetőséget, és egyelőre nem tapasztalnak jelentős változást sem az igénybe vevő tagok számában, sem pedig a célra kifizetett összegek mértékében. Az igénybe vevők átlagos éves költése 2024-ben már meghaladta a 122 000 forintot - tette hozzá.
Az Új Pillér Egészségpénztár szakértői úgy vélik, hogy a 180 napos szabály eltörlése várhatóan még vonzóbbá teszi a szolgáltatásokat a felhasználók számára. Azok, akik éltek ezzel a lehetőséggel, átlagosan körülbelül 65 ezer forintot költöttek el a kínált szolgáltatásokra. Érdekesség, hogy az erre a célra kifizetett összeg 2025 első felében 53%-kal emelkedett a 2024 azonos időszakához viszonyítva. A pénztár tagjai által adott visszajelzések alapján az új, digitális taneszközök elszámolhatósága várhatóan az év végéhez közeledve további növekedést hoz az iskolakezdési támogatások iránti keresletben - tájékoztatták lapunkat.
A Patikapénztár adatai alapján az iskolakezdési támogatás továbbra is rendkívül népszerű a tagok körében. A munkáltatók is örömmel nyújtanak támogatást egészségpénztáron keresztül, célzott szolgáltatások formájában munkavállalóik számára. Ezen felül más pénztárakkal egyetértenek abban, hogy a 180 napos türelmi idő eltörlése hozzájárult a szolgáltatások iránti kereslet növekedéséhez.
Szintén növeli a kifizetéseket a digitális taneszközök elszámolhatósága és az is, hogy az elszámolható számlák kiállítására vonatkozó időkorlátot eltörölték
- válaszolták lapunk megkeresésére, megjegyezve, hogy azok a pénztártagok, akik éltek a lehetőséggel, átlagosan 115 ezer forintot fordítottak erre a célra 2024-ben.
A Generali szerint is egyre több pénztártag veszi igénybe ezt a támogatást is, itt is jelentős segítség a 180 nap eltörlése, az elszámolható számlák időbeli korlátozásának megszüntetése és a digitális taneszköz elszámolhatóságának bevezetése. Az éves maximum kifizethető korlát 2024-ben: 266.800Ft volt, 2025-ben ez 290.800 Ft. 2024-ben az átlagos kifizetés beiskolázási támogatásra 127.711 Ft/fő/év volt a pénztár közlése szerint.
Az OTP Egészségpénztár statisztikái alapján a beiskolázási támogatás iránti kereslet folyamatosan emelkedik: 2023-ban a tagok összesen 33,8 millió forintot fordítottak erre a célra, míg 2024-ben ez az összeg már 38,8 millió forintra nőtt. A legnagyobb kiadások hagyományosan szeptember hónapjára koncentrálódtak, azonban 2025-ben egy új tendencia bontakozott ki: júliusban minden korábbi rekordot megdöntve 5 950 104 forintot költöttek beiskolázásra, ezáltal felülmúlva a szeptemberi hónapok összes kiadását is.
A kiadások emelkedésének hátterében egy új törvénymódosítás húzódik, amely eltörölte a nyári időkorlátot az elszámolható számlákra vonatkozóan. Ennek eredményeként most már az év bármely időszakában kiállított számlák érvényesek, ráadásul a családoknak nem kell 180 napot várniuk az egészségpénztári befizetések és a költések megkezdése között, így jelentős rugalmasságot nyernek. A beiskolázási támogatás éves kerete gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér összegéig terjed, ami 2025-ben 290 800 forintot jelent.
Lapunk kérdésére válaszolva kiemelték, hogy a támogatás felhasználási lehetőségei jelentős mértékben szélesedtek, különösen a digitális eszközök kategóriájában. Mostantól az egészségpénztári megtakarításokat laptopokra, asztali számítógépekre, monitorokra, nyomtatókra és szkennerekre is el lehet költeni. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az okostelefonok továbbra is kizártak a kedvezményes vásárlás lehetőségei közül.
A Prémium Egészségpénztár egyik legkedveltebb önsegélyező szolgáltatása a nevelési év kezdetéhez kapcsolódó támogatás. Az igénylések száma jelentős, hiszen ezek teszik ki a teljes kérvények csaknem negyedét. Azonban fontos megjegyezni, hogy évente gyermekenként csupán 290 800 Ft-ot lehet elszámolni, ami azt jelenti, hogy e szolgáltatások révén kifizetett összegek mindössze 9-10%-át alkotják a teljes önsegélyező kifizetéseknek. Az átlagos kifizetési összeg pedig 111 ezer Ft körül alakul — tájékoztattak minket a pénztár képviselői.
Az egészségpénztári témákkal foglalkozó interjúink és körképeink során gyakran felmerül a kérdés, hogy a 20%-os adó-visszatérítés éves maximális összege, amely 150 ezer forintra rúg, egyre inkább szűkösnek tűnik. Azóta, hogy ezt a határt megállapították, a gyógyszerek ára, valamint a magánegészségügyi szolgáltatások költségei jelentősen megemelkedtek, és hasonló tendencia figyelhető meg az elszámolható egyéb termékek és szolgáltatások esetében is. Amennyiben valaki csupán a jelzáloghitel-törlesztésre használja fel a maximálisan befizethető összeget, ami évi 523 440 forintot jelent, mindössze 226 560 forint további befizetéssel (és költéssel) már elérheti az adó-visszatérítési korlátot.
A pénztárak is üdvösnek látnák a limit megemelését. A Generali Egészségpénztár válasza szerint az éves 150.000 Ft egy nagyon régen megállapított limit, azóta már átlagosan a bérek és azzal a fizetett szja mértéke is jelentősen megnőtt. Ez is indokolná az emelést. A Prémium is azt emelte ki: a 150 ezer forintos korlátot 2010-es évek közepén állapították meg, azóta nem változott, miközben az inflációt figyelembe véve ez az összeg most 260 ezer forintnak felel meg.
A Patika Egészségpénztár szerint több szempontból is lenne relevanciája a plafonösszeg emelésének. Lapunk kérdésére elmondták, hogy "a költségvetés nagyon érzékeny, de erre az egészségpénztári visszatérítés kisebb hatással van. Az egészség- és önsegélyező pénztári befizetés legnagyobb hányadban egyéni befizetés és a nettó bérből történik. A szektorba 2024. során beérkezett tagdíjak alapján összesen 17 milliárd forint adóvisszatérítés illette meg a tagokat, amit csökkenthet a családi adókedvezmény, az anyák vagy a 25 év alattiak szja-mentessége" - emelték ki. Hangsúlyozták továbbá, hogy:
a 150 ezer forintos plafonösszeg egyben kezeli az egészségpénztárakat és a nyugdíjpénztárakat, ami a törvény erejénél fogva érthető, ugyanakkor a két pénztár szerepe és azok költségvetési hatása nem összehasonlítható. Az is kérdés, hogy hányan vannak olyan pénztártagok, akik nyugdíjpénztárban és egészségpénztárban is rendelkeznek tagsággal, és most eldöntik, hova kérik az adóvisszatérítést, de a megfizetett adójuk alapján akár magasabb összegű visszatérítésre is jogosultak lennének.
Kitértek arra is, hogy az infláció jelentősen növelte a gyógyszerárakat és a magánegészségügyi szolgáltatások árát is. Az emelés mellett szóló érv lehet a bruttó átlagkeresetek növekedése is: csak az utóbbi 10 évben a 3-szorosára emelkedtek a bérek. "A fentieket mellett az szja-visszaigénylési korlát emelése mellett szólhat - a pénztári megtakarítások társadalmi szerepét és az innen kiáramló költések egészségügyi hasznosságát is feltételezve -, hogy az intézményi keretek között megvalósuló magánköltések sokkal racionálisabbak lehetnek, mint a zsebből költött lakossági kiadások. A visszaigényelhető adó összegének növelése minden bizonnyal növelné az egészségpénztári tagok számát és népszerűbbé tenné az öngondoskodást a lakosság körében" - nyilatkozták lapunknak.
A társadalmi szinten a 150 ezer forintos jóváírási keret bővítése akkor válhat igazán hatékonnyá, ha ezzel párhuzamosan az egészségpénztárak kínálata is szélesedik. Kulcsfontosságú lenne a betegutak optimalizálása, valamint az egészségtudatosság növelése érdekében végzett edukáció és prevenció előtérbe helyezése. Jelenleg a magyar lakosság egészségtudatossága viszonylag alacsony, és az egészségmegőrzés, beleértve a helyes táplálkozást és a rendszeres mozgást, nem kap kellő figyelmet a családok napi rutinjában. Emellett a szűrések látogatásának aránya is elmarad az ideálistól, ami tovább rontja a lakosság egészségi állapotát.
- tértek ki a válaszban, hozzátéve: "Ha ebben változást tudna hozni a 150 ezer forintos visszatérítési maximum növelése azáltal, hogy több pénz maradna az aktív korú lakosság zsebében egészségcélra, jó eséllyel legalább részben mérsékelhetők lennének az állami egészségügyi kiadások alacsony szintjéből eredő problémák."
Az Új Pillér Egészségpénztár véleménye szerint, figyelembe véve a bérnövekedést és az egészségügyi költségek folyamatos emelkedését, indokolt lenne az önkéntes pénztári befizetések után járó adóvisszatérítési plafon megemelése. A KSH adatai alapján 2024-ben a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 646 800 forintra emelkedett, ami 13,2%-os növekedést jelent a 2023-as évhez képest. A bérek emelkedése elméletileg a költségvetés szja-bevételeit is növelheti, ugyanakkor az új szja-kedvezmények várható bevezetése csökkentheti a várt növekedést - hangzott el a témával kapcsolatos nyilatkozatban.
A várakozások szerint a 150 ezer forintos plafon emelése számos embert ösztönözne arra, hogy az egészségpénztárakhoz forduljanak, valamint növelné a már meglévő tagok hozzájárulási hajlandóságát is. Ha feltételezzük, hogy azok, akik rendszeresen félretesznek egészségükre, általában tudatosabban élnek, kevesebb időt töltenek betegállományban, és gyakrabban járnak el szűrővizsgálatokra, akkor a visszaigénylési határ növekedése hosszú távon akár a vállalatok termelékenységét is fokozhatja, miközben csökkenti az egészségügyi rendszerre háruló terheket. Továbbá, az önsegélyező szolgáltatások révén a fogyasztási kedv is növekedhet (például lakáshitel-támogatás vagy tanévkezdési támogatás formájában). Így az egészségpénztári befizetésekkel kapcsolatos szja-mentesség kedvező hatással lehet a költségvetésre is.
- nyilatkozták, kiemelve, hogy "az összképet nézve valószínűleg sokkal nagyobb előnyöket jelenthet az egyének számára a 150 ezer forintos adójóváírási maximum emelése, mint amekkora hátrányt a költségvetés szenved el miatta".
Az Új Pillér legutóbbi válaszában hangsúlyozta, hogy a 2025-ös költségvetés tervezete alapján az éves szja-bevételek várhatóan 4,9 ezer milliárd forintot fognak elérni. Ebből a számítások szerint mindössze körülbelül 19 milliárd forint, vagyis a bevételek csupán 0,38%-a kerülhet vissza az egészségpénztári szektorba a jelenlegi adószabályok értelmében. Érdemes megjegyezni, hogy 2024-ben az egészségpénztárakhoz 16,6 milliárd forintnyi szja-jóváírás érkezett. Továbbá, összehasonlításképpen említést nyert, hogy a háromgyermekes anyák szja-mentességének bevezetése, amely október elsejétől lép életbe, a következő évben körülbelül 200 milliárd forintot érint a költségvetésben, míg a 2022 óta érvényben lévő 25 év alattiak adómentességének hatása 2026-ra várhatóan 230 milliárd forintot fog kitenni az NGM előrejelzései szerint.
A szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentése, amelyet nemrégiben Nagy Márton javasolt, évente körülbelül 200 milliárd forintnyi állami bevétel kiesését eredményezheti. Ez az intézkedés különösen aggasztó, mivel közvetlen hatással van a társadalombiztosítási alapokra, így a rendelkezésre álló források csökkenését jelenti az egészségügyi és nyugdíjcélú kiadások terén. Még ha a bruttó átlagkeresetek növekedése némileg mérsékelné is a kiesést, a hatás még mindig jelentős lenne. Továbbá, ha a jogalkotó a jelenlegi 150 ezer forintos adóvisszatérítési keretet 200 ezer forintra emelné, a jelenlegi befizetési szokások mellett csupán 25 milliárd forint körüli szja-kiáramlásra lehetne számítani, holott a családok éppen a nyugdíj- és egészségügyi megtakarításaik bővítésére szánnák ezt az összeget – tájékoztatta lapunkat az Új Pillér.